„Nem szabad megengedni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyerje az ukrajnai háborút, a békének győznie kell” − jelentette ki Alexander Stubb finn elnök kedden Varsóban, a lengyel nagykövetek éves értekezletén. A finn elnök tiszteletbeli vendégként vett részt a kedden kezdődött és szeptember 19-ig tartó diplomáciai rendezvényen.
Az értekezlet hivatalos megnyitóján mondott beszédében Alexander Stubb aláhúzta: manapság növekszik a Balti-tengeri térség geopolitikai jelentősége, a régió érzékeli az ukrajnai háborúnak és Oroszország destabilizációs cselekedeteinek következményeit.
Megengedhetetlennek nevezte, hogy Ukrajnában Vlagyimir Putyin megnyerje a háborút. „A békének győznie kell” − tette hozzá. Utalva Finnország tavalyi és Svédország idei NATO-csatlakozására, Stubb leszögezte: a két állam inkább szavatolója, mintsem haszonélvezője a térségbeli biztonságnak, a többi között a légtérellenőrzést végző számos vadászgép révén.
Úgy ítélte meg: a jövőben növekedni fog az orosz hátterű európai szabotázsakciók száma, valamint az Oroszország által támogatott migrációs nyomás is. A szövetségeseknek összehangolt módon kell cselekedniük védelmük érdekében, és támogatniuk kell az agresszióval szembesülő Ukrajnát − hangsúlyozta a finn elnök.
A megnyitón szintén felszólaló Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter úgy látja: a Balti-tenger térsége kulcsfontosságú pillanatban találja magát a biztonság szempontjából. Kifejtette: egyrészt a finn és a svéd NATO-csatlakozás nyomán a Balti-tenger „szinte az Európai Unió és a NATO belső tengerévé vált”, másrészt viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy Moszkva számára a Baltikum milyen gazdasági és katonai jelentőséggel bír. Oroszország próbálkozik a térségbeli helyzet destabilizálásával, amire a NATO-nak egységesen kell reagálnia. A szövetség kész az ilyen lépésekre – állapította meg Sikorski.
Alexander Stubb kedden délután Varsóban Andrzej Duda elnökkel is találkozott. A közös sajtókonferencián a finn elnök mindkét ország történelmi tapasztalatára is hivatkozva „a térség első számú fenyegetésének” nevezte Oroszországot. Andrzej Duda kiemelte a két országnak a NATO-n belül folytatott közös politikáját. Elmondta azt is: tiszteletbeli vendégként meghívta finn partnerét a Három Tenger Kezdeményezés jövő áprilisban Varsóban rendezendő államfői találkozójára.
Volodimir Zelenszkijt a németországi Ramstein légibázison tájékoztatta az ukrán védelmi miniszter, Rusztem Umerov és a hadsereg vezetője, Olekszandr Szirszkij a háború jelenlegi állásáról.
Az ukrán elnök videós beszámolójában arról beszélt, hogy a nyugati szövetségesekkel való egyeztetések jól haladnak, azonban a megállapodásokat minél hamarabb végre kell hajtani, „amire szeptemberben szükség van, azt szeptemberben át kell adni csapatainknak. [...] A háború menete közvetlenül függ a logisztika minőségétől és a partnereink által tett ígéretek teljesítésétől” – mondta az elnök.
Szirszkij főparancsnok ma részletes, tisztán katonai jelentést is adott, amely elsősorban a donyecki frontról szólt. Hálás vagyok minden katonának, akik visszaverik az orosz támadásokat
– mondta Zelenszkij. Emellett arról is beszélt, hogy a megszálló erők minél nagyobb részét meg kell semmisíteni, Pokrovszk és Kurahove közelében a lehető legtöbb orosz katonát hatástalanítani kell – írja az Ukrinform.
Egy korábbi, iráni közleményt cáfolva letagadta az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Irán rakétákat szállított volna Oroszországnak – jelentette az iráni média hétfőn.
Egyetlen rakétát sem szállítottak Oroszországba, ez az állítás csupán a pszichológiai hadviselés egyik eszköze. Irán nem támogatja az ukrán–orosz konfliktusban részt vevő egyik felet sem
– idézte az IRCG irányítása alatt álló legnagyobb hazai ipari és fejlesztési vállalat főparancsnokságának helyettes vezetőjét az Ilna iráni hírügynökség.
Az Európai Unió ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a médiajelentésekben szereplő információk hitelesek. „Tisztában vagyunk a szövetségeseink által szolgáltatott hiteles információkkal az iráni ballisztikus rakéták Oroszországba szállításával kapcsolatban” – közölte Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője egy levélváltás során. Hozzátette, hogy a tagállamokkal közösen továbbra is vizsgálják a kérdést, amely megerősítés esetén jelentős pénzügyi növekedést jelentene Oroszország „illegális háborújának” iráni támogatása terén.
Az uniós vezetők korábban egyértelművé tették, hogy ilyen esetben gyorsan, nemzetközi szövetségeseikkel összehangoltan válaszolnak, többek között új és jelentős, Irán elleni korlátozó intézkedésekkel – tette hozzá Stano.
A CNN amerikai hírcsatorna és a The Wall Street Journal amerikai napilap a múlt héten arról számolt be, hogy Irán rövid hatótávolságú rakétákat szállított Oroszországnak.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az amerikai sajtóhírekre reagálva hétfőn kijelentette: „Nem minden alkalommal felel meg az ilyen jellegű információ a valóságnak.” Azt is mondta, hogy Oroszország folytatja az Iránnal való együttműködést minden területen, beleértve a legérzékenyebbeket is.
Ukrajna a múlt héten jelentette be, hogy a Teherán és Moszkva közötti katonai együttműködés elmélyülése Ukrajna, Európa és a Közel-Kelet számára is fenyegetést jelent, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a nyomást Iránra és Oroszországra.
Az Egyesült Államok pénteken közölte, hogy Irán részéről bármilyen ballisztikus rakéta Oroszországnak történő átadása markáns eszkalációt okozhat az ukrajnai háborúban.
Ezt az álláspontot erősítette meg hétfőn a NATO szóvivője is, aki szerint a védelmi szövetség tud a médiajelentésekről, de arról nem nyilatkozott, hogy ezek megfelelnek-e a tényeknek.
Tisztelt olvasóink!
Indul az Index orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyama. A hétfői legfontosabb történések ezek voltak:
Kövessenek minket ma is!