Éles fegyverrel a migránsok ellen: Varsó kezében Európa legszigorúbb határvédelmi rendszere

Miképp lehet a migrációt politikai nyomásgyakorló eszközként alkalmazni? – erre a kérdésre igyekeznek választ találni a nemzetközi politikában, mióta 2021-ben a lengyel–belarusz határon migrációs és határválság alakult ki. Olyan hibrid hadviselési konfliktusról van szó, amely nem éri el a nyílt fegyveres összecsapások szintjét, ám folyamatosan veszélyt jelent Közép-Európa biztonságára. A stratégia lényege, hogy mesterségesen előidézett migrációs hullámokkal politikai változásokat kényszerítsenek ki, vagy egyszerűen destabilizálják az érintett államokat. A módszert több ország is alkalmazta az elmúlt években, köztük Marokkó, Törökország és Oroszország is. Az oroszok 2015–2016-ban Norvégia és Finnország felé irányítottak migrációs hullámokat, válaszul a Krím annexiója miatt bevezetett szankciókra. A belarusz válság során is egyértelműen látható a Belarusz–Orosz Államszövetség együttműködése, amely a két ország felelősségét szorosan összekapcsolja.

Meghívólevél a migránsoknak

A belarusz kormány stratégiájának lényege, hogy a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező migránsokat kísérnek a határra, majd a szomszédos EU-tagállamok (Lengyelország, Litvánia és Lettország) területére küldenek. Belarusz még könnyített vízumkiadási rendszert és kedvezményes repülőjegyeket is biztosított a migránsok számára, emellett elkezdte bővíteni a közvetlen járatok palettáját Minszk és olyan közel-keleti országok között, mint Irak. A határválságot az Európai Unió sem hagyta szó nélkül, Bagdaddal szinte azonnal megindultak a tárgyalások, Varsó pedig határkerítés építésébe kezdett 2022-ben. Belarusz azonban új, keleti migrációs útvonalat nyitott, mely továbbra is kihívást jelent a kelet-európai uniós tagállamok számára, és az elmúlt évben Oroszország csatlakozásával jelentős változásokon ment keresztül: a migránsok már Moszkvába érkeznek elsőként, ahonnan Minszkbe mennek, majd onnan a belarusz hatóságok kísérik őket a lett, litván vagy lengyel határokhoz, ahol megpróbálnak bejutni az EU területére.

Érkezik a Keleti Pajzs

Az utóbbi hónapokban ismét egyre nagyobb figyelem hárult a térségre, miután júniusban Mateusz Sitek lengyel határőrt megkéselték a határon, egy migráns a határkerítés rácsai közül szúrt a katona mellkasába. A határőrt súlyos állapotban szállították kórházba, előbb Hajnowkába, majd Varsóba, ahol életét vesztette. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a közösségi médiában emlékezett meg az elhunyt katonáról, hangsúlyozva, hazája és honfitársai soha nem felejtik el áldozatát. A lengyel külügyminisztérium azonnali magyarázatot követelt a belarusz hatóságoktól, és a tettes kiadatását kérte, továbbá fokozott biztonsági intézkedéseket ígért a határon és az azt körülvevő védelmi zónában.

A Keleti Pajzs keretében Varsó egy határvédelmi rendszert épít ki Belarusszal és az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi területtel közös határán. A projekt részeként 10 milliárd zloty (918 milliárd forint) értékben többféle fizikai akadályt húznak fel, amelyek lassítják az illegális határátlépést, valamint fejlett megfigyelési rendszereket telepítenek, beleértve a mesterséges intelligenciával működő technológiákat. Az építkezés befejezését 2028-ra tervezik, elkészültével 1945 óta a legnagyobb lengyelországi határprojekt valósulna meg, és lényegesen megerősítené a NATO keleti határát. Bár a lengyel kormány „humánusabb környezet” létrehozását ígérte, kritikusok szerint az intézkedések továbbra is korlátozzák a polgári és emberi jogokat, és egy autoriter irányvonal felé mutatnak.

A határ védelme érdekében bizonyos esetekben éles lőszer használata is engedélyezett a migránsokkal szemben, amivel a Keleti Pajzs a legszigorúbb európai határvédelmi rendszerré válik. A lengyel kormány azzal magyarázta a védelem megerősítését, hogy a határt védő katonákat már korábban is támadták a Belarusz felől érkező migránsok. A hatóságok így továbbra is fenntartják a jogot, hogy szükség esetén fegyvert használjanak a határsértők megfékezésére.

A migránsokat vagy a katonákat védjék?

A lengyel–belarusz migrációs válság morális és politikai vitát váltott ki Lengyelországban, miután három lengyel katonát letartóztattak, mert figyelmeztető lövéseket adtak le egy migránscsoport felé. A vita akörül alakult ki, hogy a határvédelmet biztosító katonákat kell-e védeni, vagy a fegyvertelen migránsokat, akik a katonákat támadják, gyakran súlyos sérüléseket okozva nekik. A katonák helyzetét még nehezebbé teszi, hogy nyílt terepen mozognak, így biztonságukat az éles lőszer használata minden esetben csökkenti – mutatott rá Migrációkutató Intézet egy korábbi elemzése. A határvédelem céljából engedélyezett éles lőszer használata valójában minden esetben csökkenti a határőrök biztonságát.

A katonák letartóztatását Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter „elfogadhatatlannak” nevezte, míg az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) részéről Mariusz Blaszczak szerint a lengyel államnak kötelessége lenne megvédeni a határőreit mind a migránsok fizikai támadásaitól, mind a jogi következményektől. Slawomir Mentzen, a szélsőjobboldali Konföderáció párt vezetője szintén hevesen bírálta a kormányt, amiért „inkább az illegális migránsokkal törődnek, mint a lengyel katonákkal”.

A lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, Jacek Siewiera is „megdöbbentőnek és botrányosnak” nevezte a helyzetet, és felszólította a politikai erőket, hogy támogassák azt a törvényjavaslatot, amely új feltételeket szabna a hadsereg fegyverhasználatára „hibrid fenyegetések” esetén. A kormány mindeközben a határzóna újbóli lezárását tervezi – ennek végrehajtása még nem kezdődött meg –, ami tovább fokozza a lengyelországi helyzetet.

A megkéselt Mateusz Siteket június 12-én temették el, halála intenzív politikai vitát eredményezett a határvédelemmel kapcsolatban Lengyelországban. Miközben a lengyelek saját állampolgárukat gyászolják, a belarusz határhoz közeli Bohonikiben az ősz érkeztével kis fehér sírkövekre hullanak le a levelek: az apró tatár falucskában temették el a határválság muszlim áldozatait – jellemzően migránsokat. A kilenc kis sírkő azonban messze alulmúlja az áldozatok valódi számát, mely a lengyel Grupa Granica jogvédő szervezet szerint 100 és 200 közé tehető. Az ukrajnai háború következtében a régióban egyre súlyosabbá vált a biztonsági helyzet, melyet a lengyel–belarusz határválság tovább fokozott. Utóbbiban azonban megkerülhetetlen Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök, „Európa utolsó diktátorának” felelőssége, aki a migrációt eszközként használja fel arra, hogy destabilizálja az EU keleti határát.

A szerző a Migrációkutató Intézet elemzője.

(Borítókép: L engyel katonák járőröznek a fehérorosz–lengyel határon 2021. november 9-én Kuznicában Lengyelországban. Fotó: Irek Dorozanski / Polish Ministry of National Defence / Getty Images)