Komoly ellentámadás vagy csak kóstolgatás az oroszok kurszki válaszlépése?

Öt hét után ellentámadásba kezdtek az oroszok a nyugat-oroszországi Kurszki területeken. A harcokban orosz oldalról a csendes-óceáni flotta 155. tengerészgyalogos dandárja és a 106. légideszant hadosztály egysége vesz részt. Az Institute for the Study of War (ISW) szeptember 11-ei jelentésében közölte, hogy az orosz csapatok kedden és szerdán több települést is elfoglaltak Korenyevtől északkeletre és délre.

„A szeptember 11-i orosz ellentámadások mérete, terjedelme és lehetséges kilátásai a Kurszki régióban nem világosak, és a helyzet továbbra is bizonytalan” – áll a jelentésben. Az ukrán erők a jelentések szerint újabb támadásokat indítottak az orosz ellentámadás leverése érdekében.

Az Institute for the Study of War megjegyzi, továbbra sem világos, hogy a Kurszki térségben lévő orosz csapatok képesek-e sikeresen kiszorítani onnan az ukrán erőket. Az orosz hatóságok azt is tervezhetik, hogy további nagyobb képességű orosz csapatokat telepítenek át Ukrajnából azért, hogy visszaverjék az ukránok betörését a Kurszki régióban, az azonban kérdéses, hogy az orosz hatóságok mikor lennének képesek egy ilyen átcsoportosításra.

Közölték még, hogy az orosz erők valószínűleg ideiglenesen el akarják vágni az ukrán előrenyomulást a Kurszki régióban, mielőtt erőfeszítéseket tesznek az idegen erők orosz területről való kiszorítására.

Hatalmas presztízsvesztés

Az oroszok ellentámadásáról kérdeztük Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértőt, aki elmondta, hogy elég nagy presztízvesztéssel jártak Moszkvának az eddigi ukrán sikerek, tekintve, hogy Oroszország indította a háborút, és az elmúlt időszakban az volt látható, hogy a háború orosz területekre is eljutott.

Mint mondta, az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak az ukrán dróntámadások az ország területén, emellett történtek betörések és csapások a Belgorodi régióba is, melyek állandósultak. A következő lépés volt a kurszki betörés, tehát látható egy trend, amivel Oroszország nem igazán tudott mit kezdeni.

Ugyanis az orosz lakosság egy része számára mind jobban érzékelhető, hogy a háború jelen van és a mindennapjaik részévé vált. Tehát nem sikerült ennek a narratívának a fenntartása, ami szintén egy presztízsvesztés.

Komoly ellentámadás vagy csak kóstolgatás?

Arra a kérdésre, hogy miért nem voltak képesek kiszorítani az oroszok az ukránokat közvetlenül a kurszki betörés után, Bendarzsevszkij Anton azt válaszolta, hogy az orosz döntéshozók az ukrán betörést követő napokban azt hangoztatták, hogy három napon belül meg fogják semmisíteni az ukrán csapatokat Oroszország területén, ám ez nem történt meg, nem volt közvetlen és azonnali válasz. Oroszország számára tehát kiderült, hogy ezek nem adhoc jellegű betörő egységek, hanem nagy mennyiségben orosz területekre beáramlott reguláris ukrán katonai erők, melyekkel nem tudtak mit kezdeni az oroszok.

Ha Oroszország tehette volna, akkor már az első napokban megpróbálja kiszorítani az ukránokat, de nem volt meg sem a lehetőségük, sem a képességük erre

– emelte ki Bendarzsevszkij Anton, majd hozzátette, hogy ez csak úgy ment volna, ha azonnal a front más szakaszairól csoportosítanak át erőket, de ezt nem tudták vagy nem akarták megtenni az oroszok.

Mint mondta, az ellentámadásra azért kellett öt hetet várni, mert most történtek meg azok az erőgyűjtések és átcsoportosítások, amelyekkel az oroszok elérték azt a műveleti mennyiséget, amellyel egy ilyen ellentámadást végre lehet hajtani.

Szerinte azt még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ezek az ellentámadások azért indultak, hogy valóban visszaszerezzék az elfoglalt területeket, vagy csupán „taktikai szintű kóstolgatások”, és mondjuk csak az ukrán csapatok gyenge pontjait akarják kipuhatolni.

A háború végkimenetele

Bendarzsevszkij Anton szerint a háborút máris perdöntően befolyásolta a kurszki helyzet, ugyanis mint megjegyezte, felmérések alapján az orosz lakosság körében van egy fajta pesszimizmus, negatív közhangulat, és a kudarcok miatt kevesebben akarnak katonának menni. Másik következménye, hogy a nyugati döntéshozók körében két dologra derült fény.

Az egyik, hogy a nyugati haditechnika segítségével az ukránok képesek műveleti szintű sikerekre az orosz haderővel szemben. Ebből következik, hogy ha még több fegyvert küldenek Ukrajnának, akkor ezek a sikerek folytatódni fognak.

Kialakult az a percepció, hogy az ukrán erők képesek a sikerekre, ezért még több fegyver kell nekik

– fűzte hozzá Bendarzsevszkij Anton.

Kiemelte, hogy fontos következménye még a kurszki betörésnek, hogy elmosta azokat a vörös vonalakat, amelyeket a Kreml felállított az elmúlt időszakban. (Ilyen többek közt az, hogy „ha Ukrajna megtámadja a Krím félszigetet vagy Moszkvát, akkor szörnyű ellencsapások lesznek.”) Ezeket a vörös vonalakat Ukrajna fokozatosan lépte át, de nem következett olyan orosz válasz, amitől Nyugaton tartottak volna.

Bendarzsevszkij Anton szerint azt, hogy milyen stratégiai eredménye van a kurszki betörésnek, egyelőre nem lehet megmondani, mivel egyrészt kérdés, hogy az ukránok mennyire tudnak védekezni, másrészt hogy kialakul-e olyan helyzet, hogy az oroszok huzamosabb ideig nem lesznek képesek visszaszorítani az ukránokat, és végül azt sem, hogy lehetnek-e valamilyen béketárgyalás részei ezek a területek.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, csütörtöki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép:  Egy ukrán harckocsi 2024. augusztus 18-án az oroszországi Kurszki régióban. Fotó: Ed Ram / The Washington Post / Getty Images)