Von der Leyen húzása belpolitikai válságot okozott a szomszédunkban

Előzetes tervek szerint ezen a héten, szeptember 11-én ült volna le az Európai Parlament képviselőcsoportjainak a vezetőivel az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, hogy prezentálja nekik, hogyan nézne ki az elkövetkezendő öt évben az általa irányított Európai Bizottság.

Ez mégsem történt meg: az EB-elnök ugyanis jövő hét keddre, 16-ra halasztotta e informális egyeztetést. Az ok hivatalosan az, hogy Szlovénia ezen a héten hétfőn nevezte meg új biztosjelöltjét, miután az eredetileg jelölt Tomaz Vesel még múlt hét pénteken jelentette be, hogy mégsem fogadja el a jelölést és visszalép attól. Az új jelölt elfogadása pedig időbe telik, mert őt a szlovén parlament európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának még meg kell hallgatnia, mielőtt formálisan is javasolná.

Von der Leyen ugyanis csakúgy, mint öt évvel ezelőtt, idén is azt kérte a tagállamoktól, hogy két biztosjelöltet terjesszenek elé, egy férfit és egy nőt, hogy aztán ő majd egy nemileg kiegyenlített bizottságot állíthasson össze. Azonban a tagállamok e kérését nem hallgatták meg, ezért sajtóhírek szerint von der Leyen több állam- és kormányfőt is arra próbált rábírni az elmúlt hetekben, hogy gondolják újra férfi biztosjelöltjeiket és ajánljanak helyettük egy nőt.

Valószínűleg pedig ennek eshetett áldozatául Vesel biztosi pozíciója is, aki lemondását hivatalosan azzal magyarázta, hogy az Ursula von der Leyennel folytatott megbeszélése után bebizonyosodott, hogy nincsenek egy hullámhosszon az új Európai Bizottság működését illetően, és emiatt így nem is tudna vele együttműködni.

Ráadásul Vesel váratlan bejelentése után Golobnak Marta Kos személyében pont egy nőt sikerült előhúznia a kalapból.

Ez pedig feltűnt a legnagyobb ellenzéki pártnak, a jobbközép SDS-nek is, akik nem is támogatják a jelöltcserét mindaddig, amíg a kormány nem mondja ki hivatalosan az eddig csak spekulált információt, miszerint Vesel nem lemondott, hanem a miniszterelnök von der Leyen kedvéért léptette vissza eredeti biztosjelöltjét.

Ez pedig akár többe is kerülhet a szereplőknek, mint hat nap csúszás.

A kormány az ellenzékre, az ellenzék a kormányra mutogat

Miután Vesel visszalépett, majd pedig Golob bejelentette Kos jelölését, a miniszterelnök azt hihette, minden megy tovább a tervek szerint, ugyanakkor nemcsak az ellenzék, de a szlovén sajtó is arról kezdett spekulálni, hogy Vesel valójában nem lemondott, hanem lemondatták.

Ez pedig nem lenne precedens nélküli Golob miniszterelnöksége alatt, hiszen a két évvel ezelőtti elnökválasztáson is történt egy „visszalépés” – akkor a most épp jelölni kívánt Marta Kos döntött így, hogy ne ossza meg a szavazatokat közte és a függetlenként induló ügyvéd, a végül győzedelmeskedő Natasa Pirc Musar között, akit a második fordulóban a miniszterelnök már hivatalosan is támogatott.

Ehhez pedig eszköze is van: ahhoz, hogy a szlovén törvények értelmében valaki biztosjelöltté váljon, ahhoz a szlovén parlament uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának meg kellene hallgatnia, majd ajánlania kellene a jelöltet. Mivel Vesel helyett egy új biztosjelöltet ajánlott Golob, ezért neki is át kell esnie ezen a procedúrán.

A kormánypárti frakciók szerdán kezdeményezték is a bizottság összehívását, hogy ott megtárgyalják, majd elfogadják Kos jelölését,

Golob szerint erre nincs szükség: szerintük ők minden információt átadtak a bizottságnak, ami alapján meg tudják hallgatni Kost, majd dönteni jelöltségéről, ha pedig az ellenzéki SDS nem így gondolja, akkor valójában csak politikai okokból akarják húzni az időt, hogy a kormányt rossz színben tüntessék fel, amiért a szeptember 5-i határidőre nem sikerült biztosjelöltet állítaniuk.

Erre a bizottság elnöke, az SDS-es Franc Breznik bejelentette, hogy ő készségesen összehívja a bizottságot péntek reggel tízre, amennyiben előtte Golob átadja neki a levelet csütörtökig, ez azonban nem történt meg.

De pártelnöke, az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Janez Jansa pedig még ennél is továbbment. Az egykori miniszterelnök szerint nemcsak a képviselők, hanem a választók számára is fontos információ, hogy miért kellett visszalépnie az eredetileg jelölt Veselnek.

A nemzetközi helyzet fokozódik

A vita ugyan maradhatott volna a szlovén határon belül, de

Pedro Lopez de Pablo, az EPP kommunikációs vezetője elmondta, hogy teljesen demokratikus, hogy a szlovén parlament tiszteletben tartja a jelöltállítás eljárását, azaz meg akarja hallgatni az új biztosjelöltet. Azonban Pablo szerint nem szabad hibáztatni a szlovén ellenzéket a kormány hibájáért, azaz azért, hogy a kompetenciájába tartozó jelölést nem sikerült időben teljesíteni.

Azonban hiába várná az SDS, hogy a levelet megkapják, ez nem biztos, hogy meg fog történni. A parlament házszabálya értelmében ugyanis a bizottság elnökének legkésőbb a kezdeményezés után 14 napon belül össze kell hívnia a bizottságot, azaz, ha van levél, ha nincs, legkésőbb szeptember 25-én biztosan meghallgatják, majd a kormánypárti többséggel jelöltté is választják Kost.

E késlekedés ugyanakkor valószínűleg nem csak Golobnak, hanem a biztosjelöltek bemutatását egyszer már elhalasztó von der Leyennek sem tetszene, így az időközben odahaza egyre népszerűtlenebbé váló miniszterelnökre nemcsak belföldről az SDS, hanem külföldről az EB-elnök részéről is nyomás nehezedhet.

ráadásul von der Leyenről és az Európai Uniót sokszor populista módon kritizáló Janez Jansáról nem igazán lehet azt mondani, hogy túlzottan barátok lennének – amikor az Európai Néppárt döntött az EP-választás előtt von der Leyen jelöléséről, az EPP közgyűlésén az SDS-delegáció nemmel szavazott.

És az már csak tényleg hab a tortán, hogy amennyiben Kos megszerzi a szlovén parlament áldását mint biztosjelölt, még egyáltalán nem biztos, hogy biztos is lesz belőle, ugyanis a biztosjelölteket még az Európai Parlament is meghallgatja és a végén egyszerű többséggel szavaz róla.

Az SDS EP-képviselője – aki egyben az Európai Néppárt képviselőcsoportjának egyik alelnöke is –, Romana Tomc szerint nem lenne késlekedés, ha a szlovén kormány a megfelelő biztost jelölte volna, de szerinte Kos nem az. Ráadásul azzal is megvádolta Kost, hogy nem is lehetne biztos, mert nem az Európai Unió, hanem Svájc területén él.

Azaz egyáltalán nem biztos, hogy a legnagyobb képviselőcsoport automatikusan megszavazná azt a jelöltet, akit a szlovén miniszterelnök az EPP-s Ursula von der Leyen kérdésére tett eredeti jelöltje helyére.

(Borítókép: Ursula von der Leyen 2023. április 6-án, Kínában. Fotó: Kevin Frayer / Getty Images)