A szakértők attól tartanak, ezúttal Putyin meglépi, amit eddig csak ígérgetett

Három elemző is egyetért abban, hogy Vlagyimir Putyin válaszlépései közé tartozhat – amennyiben a Nyugat engedi, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétáival Oroszországra csapást mérjen –, hogy Oroszország a közelében lévő brit katonai eszközöket támadja, vagy szélsőséges esetben nukleáris tesztet hajtson végre, így bizonyítva erőfölényét – írta meg a Reuters.

Miközben az Ukrajnával kapcsolatos kelet-nyugati feszültség új és veszélyes szakaszba lépett, Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tárgyalásokat folytatott arról, hogy engedélyezzék-e Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai ATACMS vagy brit Storm Shadow rakétákat használjon oroszországi célpontok ellen.

Putyin csütörtökön az eddigi legegyértelműbb figyelmeztetésében azt mondta, hogy a Nyugat közvetlenül Oroszország ellen fog harcolni, ha ilyen lépést tesz, ami szerinte megváltoztatná a konfliktus jellegét. 

Júniusban viszont arról a lehetőségről beszélt, hogy a Nyugat ellenségei orosz fegyverekkel szerelkezhetnek fel, hogy nyugati célpontokat támadhassanak külföldön, és hagyományos rakétákat telepíthetnek az Egyesült Államok és európai szövetségesei csapástávolságán belülre.

Putyin eddig gyenge válaszokat adott?

Ulrich Kuehn, a hamburgi Békekutató és Biztonságpolitikai Intézet fegyverzeti szakértője elmondta, nem zárja ki, hogy Putyin valamilyen nukleáris üzenetet küldjön – például egy nukleáris fegyver tesztelésével próbálja megfélemlíteni a Nyugatot.

Ez a konfliktus drámai eszkalációját jelentené, mert a lényeg az lesz, hogy Putyinnak akkor milyen »nyilai« maradnak, amiket kilőhet az atomfegyvereken kívül, ha a Nyugat tovább folytatja

– mondta egy interjúban. Oroszország 1990, a Szovjetunió bukása előtti év óta nem hajtott végre atomfegyver-kísérletet, és egy nukleáris robbanás egy veszélyesebb korszak kezdetét jelezné – tette hozzá Kuehn, aki arra figyelmeztetett, hogy Putyin úgy érezheti, hogy gyenge válaszokat ad az Ukrajnának nyújtott növekvő NATO-támogatásra.

„A nukleáris tesztelés új lenne. Nem zárnám ki, mivel ez összhangban lenne azzal, hogy Oroszország az elmúlt néhány évben számos olyan nemzetközi biztonsági megállapodást felrúgott, amit az évtizedek során aláírt” – fejtette ki.

Nagy a nyomás az orosz elnökön

Gerhard Mangott, az ausztriai Innsbrucki Egyetem biztonsági szakértője egy interjúban elmondta, hogy ő is lehetségesnek tartja – bár szerinte nem túl valószínű –, hogy Oroszország válasza valamilyen nukleáris elemet is tartalmazhat.

Az oroszok végezhetnének nukleáris tesztet. Minden szükséges előkészületet megtettek. Felrobbanthatnának egy taktikai nukleáris fegyvert valahol az ország keleti részén, csak hogy demonstrálják, komolyan gondolják, amikor azt mondják, hogy »végül atomfegyverekhez fogunk folyamodni«

– nyilatkozta Mangott. 

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt mondta, hogy a NATO „közvetlen részese lenne egy atomhatalom elleni ellenségeskedésnek”, ha engedélyezné Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket használjon Oroszország ellen. „Erről nem szabad megfeledkezni, és gondolni kell a következményekre” – mondta.

Oroszország, a világ legnagyobb atomhatalma, szintén felülvizsgálja nukleáris doktrínáját, vagyis azt, hogy Moszkva milyen körülmények között vetne be atomfegyvert. Putyinra egy befolyásos külpolitikai szakértő (Dmitrij Szuszlov, a moszkvai székhelyű Kül- és Védelmi Tanács tagja) is nyomást gyakorol, hogy rugalmasabbá tegye a határvonalakat, hogy megnyíljon az ajtó egy NATO-ország elleni korlátozott nukleáris csapás végrehajtására.

„A békát lassú lángon főzni”

„Nagy-Britannia esetében Moszkva valószínűleg kijelentené, hogy London az Oroszországgal vívott hibrid proxyháborútól a közvetlen fegyveres agresszióig jutott, ha engedélyezi, hogy Kijev Storm Shadow rakétákat lőjön ki Oroszországra” – közölte pénteken Szergej Markov volt Kreml-tanácsadó a Telegram közösségi médiaplatformon.

Oroszország valószínűleg bezárja a moszkvai brit nagykövetséget, és a saját londoni nagykövetségét, csapást mér brit drónokra és harci repülőgépekre Oroszország közelében, például a Fekete-tenger felett, és esetleg rakétákat lő ki a Storm Shadow rakétákat szállító F–16-os harci gépekre, amelyek romániai és lengyelországi bázisukon állnak

– festette le a sötét jövőképet Markov. Putyin már korábban is próbálkozott, de kudarcot vallott a Nyugat számára vörös vonalak meghúzásával, ami arra késztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – aki folyamatosan sürgeti a Nyugatot, legyenek kevésbé óvatosak Moszkvával szemben –, hogy elhárítsa ezek jelentőségét. Azonban Putyin legutóbbi, nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos figyelmeztetését Oroszországon belül és kívül is úgy tekintik, mint ami alapján cselekednie kell, ha London vagy Washington engedélyezi rakétáik Oroszország elleni bevetését.

Az Innsbrucki Egyetem munkatársa, Mangott szerint az, ahogyan Putyin figyelmeztetését az orosz állami televízióban többször is bemutatták, azt az elvárást keltette, hogy teljesítenie kell. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője egy pénteki sajtótájékoztatón elmondta, Putyin üzenete „rendkívül világos és egyértelmű” volt. Markov, a Kreml volt tanácsadója szerint „Oroszország úgy döntött, hogy szakít” a „békát lassú lángon főzni” stratégiával, és sebességet válthat – utalva a Nyugat Ukrajnának nyújtott segítsége fokozatos növelésére, amelynek célja, hogy ne provokáljon ki éles orosz választ.

Az a lépés, amelyet a Nyugat most tervez, egy kis lépés, de átlép egy vörös vonalat, amelyre ténylegesen kénytelenek leszünk reagálni. Úgy fogjuk tekinteni, hogy háborúban állnak velünk

– fogalmazott Szergej Mironov, az egyik Kreml-barát politikai párt vezetője pénteken egy sajtónyilatkozatában. „Eljött az igazság pillanata a Nyugat számára, hogy kíván-e teljes körű háborút Oroszországgal” – tette hozzá.

„Úgysem történik semmi”

A nukleáris tesztelések vagy a brit eszközök elleni csapások hiányában a kiszámíthatóbb válaszok között szerepelhet, hogy Oroszország fokozza az ukrán polgári infrastruktúra elleni támadásokat – mondta Kuehn. Mangott azt jósolta, hogy Kijev viselné az orosz katonai válaszlépések fő terhét, ha a Nyugat megadná a kért zöld utat, és nem számít orosz katonai támadásra a NATO területén.

Egy másik lehetőség az lenne, ha Oroszország a „hibrid” akciókat fokozná, például szabotázsakciókat Európában vagy beavatkozást az amerikai választási kampányba – mondta Kuehn. Mangott szerint a Nyugat számára az jelenti a veszélyt, hogy nem tudja, hol húzódnak Putyin vörös vonalai.

Az, hogy Ukrajna nyugati fegyvereket használhat, nyugati műholdfelvételekkel és nyugati katonai tanácsadókkal támogatva, olyasvalami, ami nagyon közelről sérti a létfontosságú orosz érdekeket

– mondta. „Úgyhogy szerintem tévednek azok az emberek, akik azt mondják, »úgysem történik semmi, tegyük meg«” – tette hozzá Mangott.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2024. szeptember 12-én. Fotó: Sputnik / Alexander Kazakov / Reuters)