Megalakult az új Európai Bizottság, a magyar uniós biztos más portfóliót kap, mint az előző ciklusban

Az Európai Parlament plenáris ülésének keddi munkanapján tartott sajtótájékoztatóján Ursula von der Leyen az új összetételű Európai Bizottság tagjelöltjeinek bemutatásakor közölte: a biztosi testületben Várhelyi Olivér lesz a felelős a közös európai egészségügyi unió felépítéséért, valamint ő fogja vezetni a rák leküzdésére és a betegségmegelőzésre irányuló munkát.

A kollégium minden tagja egyenlő, és minden biztosnak megvan a felelőssége a célok elérésében

− fogalmazott Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke a testület összetételének ötven százalékában nőt szeretett volna jelölni, végül 11 pozícióba került politikusnő, ami így is a bizottság negyven százalékát adja.

A felsorolt politikusok a bejelentéssel hivatalosan biztosjelöltté váltak, akiket az Európai Parlament két körben hallgat meg: a jogi bizottság az esetleges összeférhetetlenségükről dönt, a szakbizottságok előtt pedig a szakmai rátermettségüket kell bizonyítaniuk. Végül pedig álljon itt az Európai Bizottság jelöltjeinek névsora:

• Magnus Brunner (Ausztria) − belügyek és migráció
• Hadja Lahbib (Belgium) – krízismenedzsment
• Ekaterina Zaharieva (Bulgária) – startupok, kutatás és innováció
• Dubravka Suica (Horvátország) – a Földközi-tenger térségének ügyei és demográfia
• Costas Kadis (Ciprus) – halászat és óceánok
• Jozef Síkela (Csehország) – nemzetközi partnerség
• Dan Jörgensen (Dánia) – energia és háztartások
• Kaja Kallas (Észtország) – alelnök, külügyi főképviselő
• Henna Virkkunen (Finnország) – alelnök, technológiai függetlenség, biztonság és demokrácia
• Stéphane Séjourné (Franciaország) – alelnök, jólét és ipari stratégia
• Ursula von der Leyen (Németország) – elnök
• Aposztolosz Cicikosztasz (Görögország) – fenntartható közlekedés és turizmus
• Várhelyi Olivér (Magyarország) – egészség és állatjólét
• Michael McGrath (Írország) – demokrácia, igazságosság és jogállamiság
• Raffaele Fitto (Olaszország) – alelnök, kohézió és reformok
• Valdis Dombrovskis (Lettország) – gazdaság és termelékenység
• Andrius Kubilius (Litvánia) – védelem
• Christophe Hansen (Luxemburg) – mezőgazdaság és élelmiszeripar
• Glenn Micaleff (Málta) – generációk közötti méltányosság, ifjúság, kultúra, sport
• Wopke Hoekstra (Hollandia) – klíma, kibocsátássemleges és tiszta növekedés
• Piotr Serafin (Lengyelország) – költségvetés és csalás elleni küzdelem
• Maria Luís Albuquerque (Portugália) – pénzügyi szolgáltatások
• Royana Minzatu (Románia) – alelnök, az emberek készségei és felkészültsége
• Maros Sefcovic (Szlovákia) – kereskedelem és gazdaságbiztonság, intézményközi kapcsolatok
• Marta Kos (Szlovénia) – bővítés
• Teresa Ribera (Spanyolország) – ügyvezető alelnök, tiszta, igazságos és versenyképes átmenet
• Jessika Roswall (Svédország) – környezet, versenyképes körkörös gazdaság

Kiszelly Zoltán: Várhelyi Olivér politikai megfontolások alapján gyengébb portfóliót kaphat

Korábban már beszámoltunk róla, Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének javasolt biztosi jelöltje, Várhelyi Olivér szakértelme és tudása megkérdőjelezhetetlen, azonban elképzelhető, hogy a korábbi kritikák miatt, politikai megfontolások alapján egy másik, gyengébb portfóliót kap majd.

A politikai elemző azt is hozzátette, hogy biztosi tevékenysége miatt több kritika érte Várhelyi Olivért, majd megjegyezte, hogy Kovács Lászlóval is így tettek, valamint Navracsics Tibor területe sem volt erős. Politikai döntés volt szerinte, hogy a Patrióták nem kaptak elnöki pozíciót az Európai Parlamentben.

Ezzel szemben Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón elmondta, hogy a jelölést megelőzően Orbán Viktor beszélt Ursula von der Leyennel. A kormány úgy gondolja, hogy Várhelyi Olivér kiemelkedő munkát végzett az elmúlt öt évben a bizottság tagjaként.

(Borítókép: Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli informális tanácsülése előtt, 2024. augusztus 29-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)