Jöhet a legrosszabb: „Putyin nem viselné el a vereséget egy stand-up-komikustól”

Jim Hanson, a WorldStrat elnöke a Danube Institute konferenciáján javaslatokat fogalmazott meg a NATO jövőjéről. Úgy véli, hogy a katonai szövetségben elkerülhetetlen a belső átalakulás, ha a megmaradása a cél. 

Szerinte Törökország nem megbízható szövetséges, miközben „minden tagnak egy irányba kellene húznia a kötelet”. A törökök szerinte nem felelnek meg ennek a követelménynek. A panel moderátora, Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója nem értett egyet ezzel a javaslattal.

A NATO újradefiniálása

Hanson úgy véli, hogy a NATO-nak alapvetően újra kell definiálnia önmagát, ha a jövőben is életképes szeretne maradni. Nemcsak katonai szövetségként, hanem a nyugati kultúra és értékek védelmezőjeként is új szerepet kapna. Szerinte az igazi kihívás most már nem csupán a Kelet és Nyugat szembenállása, hanem a szabadság és a zsarnokság közötti harc.

A szövetség célja nemcsak a nyugati országok katonai védelme kell legyen, hanem a nyugati kultúra megőrzése is 

– hangsúlyozta Hanson. „Ez nemcsak fegyveres konfliktusokról szól, hanem a szellemi harcról is, amelyben a szólásszabadság és a szabad intézmények megerősítése elengedhetetlen.”

– fogalmazott, amely rothadás szerinte felemészti a demokratikus intézményeket. Beszédében kitért arra is, hogy az információs háborúban a baloldali és globalista erők uralják a médiát és a kommunikációs csatornákat, amelyek segítségével új generációkat formálnak „globális polgárokká”, akik nem ismerik saját történelmüket és elnyomóként tekintenek azokra, akik létrehozták a „lenyűgöző nyugati társadalmakat”, amelyben ők maguk is élnek.

Hanson a szólásszabadságot félti

A WorldStrat vezetője beszéde során kifejtette, hogy a nyugati világban, különösen Európában és az Egyesült Államokban súlyos veszély fenyegeti a szólásszabadságot. Szerinte a liberális politikai erők elnyomják a konzervatív nézeteket, és egy olyan propagandahálózatot működtetnek, amely képes a közvéleményt manipulálni. Hanson ezt „információs háborúnak” nevezte, és úgy véli, hogy ennek ellensúlyozására határozottabb fellépésre van szükség.

Szerinte a szólásszabadság olyan, mint a kanári a szénbányában, ha elfojtják, az azt jelzi, hogy az intézmények meggyengültek. Erre egyre több példát látunk a nyugati világban is, ahol politikai és jogi eszközökkel próbálják elhallgattatni a nemkívánatos vélemények megfogalmazóit.

Konkrét példát is említett: kitért arra, hogy az Európai Unió egyik biztosa nyilvánosan megfenyegette Elon Muskot, mielőtt interjút készített volna Donald Trump amerikai elnökjelölttel. Hanson szerint az, hogy egy EU-s tisztviselő természetesnek érezte, amikor megpróbálta előzetesen cenzúrázni egy amerikai állampolgár szólásszabadságát, sokkoló.

Jim Hanson: „Putyin nem tűrné a vereséget egy stand-up-komikustól”

Hanson rávilágított arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hogyan igyekszik biztosítani helyét a történelemben. Putyin, aki valószínűleg olyan alakokhoz hasonlítja magát, mint Rettegett Iván orosz cár, mindenáron elkerülné, hogy egy „stand-up-komikustól” szenvedjen vereséget. 

„Putyin Inkább úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint valaki, aki olyan irányba eszkalálta a háborút, ahol senki sem akarta látni, mint hogy kikapjon egy stand-up-komikustól” – fogalmazott Hansen. Szerinte ez is hozzájárul ahhoz, hogy a világ egy harmadik világháború felé sodródik, főleg ha a jelenlegi geopolitikai irányba haladunk.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin Szentpéterváron, Oroszországban 2024. szeptember 12-én. Fotó: Sputnik / Alexander Kazakov / Pool / Reuters)