Újabb német tartományban arathat győzelmet a szélsőjobb

Szeptember 22-én a Berlint átölelő Brandenburgban tartanak tartományi választásokat, ahol csakúgy, mint a legutóbbi, szeptember elsejei két kelet-németországi tartományi választáson, ismét a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) a legesélyesebb a győzelemre.

Általában a brandenburgi tartományi választás csak a helyieket érdekli, ugyanakkor

A tétet ráadásul a tartományt 2013 óta kormányzó SPD-s Dietmar Woidke miniszterelnök is emelte, amikor kijelentette, hogy amennyiben az egykori NDK-s tartományban nem pártja, az SPD győz, akkor lemond posztjáról.

Nemcsak Brandenburg, hanem Olaf Scholz jövőjéről is döntenek

Brandenburgot már 1990 óta az SPD vezeti, Woidke pedig egy esetleges győzelmével történelmet is írhat, hiszen ő lenne a tartomány első olyan miniszterelnöke, aki négy ciklusban vezetheti a 2,5 milliós lélekszámú tartományt – két elődje, Manfred Stolpe és Matthias Platzeck is 3-3 cikluson át volt a tartomány élén.

Az AfD ugyanis az utóbbi hónapokban lendületbe jött: már az EP-választáson is a második helyet csípte meg a szélsőjobboldali párt, szeptember 1-jén pedig az egy időben tartott tartományi választásokon Türingiában az első, míg Szászországban a második helyet szerezték meg – ennek ellenére egyik tartományban sem kerülnek kormányra.

A helyi SPD a szövetségi kormány népszerűtlensége miatt nincs könnyű helyzetben, ezért a kampány során alig tesznek említést saját kancellárjukról, helyette azt a helyben népszerű miniszterelnökük köré építik. Ráadásul a párt helyi szervezete külön jelezte Scholznak, hogy nem kérnek belőle a kampány során, annak ellenére, hogy ő maga is a tartományban él, felesége pedig egészen tavalyig miniszter is volt a brandenburgi SPD–CDU–Zöldek-kormányban.

Woidkének ezért is kellett kockázatot vállalnia azzal, hogy politikai jövőjét a szavazatoktól tette függővé, ugyanis még a kampány elején bejelentette: az AfD győzelme esetén lemond posztjáról, és nem is kívánja folytatni a munkáját bármilyen koalíció élén – ez a taktika, úgy tűnik, beválhatott, hiszen azóta a tartományban nőtt a szociáldemokraták támogatottsága.

Helyben a választás tétje az, hogy az SPD-nek sikerül-e folytatni 1990 óta a győzelmi szériáját, azonban a választásnak országos hatása is lehet,

Ugyanis immáron nemcsak a választók körében, hanem sajtóhírek szerint az SPD-n belül is megjelentek azok a hangok, akik visszaléptetnék Scholzot, hogy jövőre másvalaki vezetésével vágjon neki a szövetségi választásoknak a párt. Azzal, hogy a jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU uniópártok a CDU-elnök Friedrich Merzet tették kancellárjelöltjükké, az SPD esélyt lát arra, hogy akár le is győzhesse az egykori Merkel-pártot, azonban ez a rendkívül népszerűtlen Scholzcal nem lehetséges.

Amennyiben az SPD vasárnap győzne – és nem Scholz miatt, hanem épp ellenére –, akkor egy ideig fellélegezhet a kancellár, mindezt úgy, hogy egyébként helyben pártja alig tesz említést a tartomány fővárosában, Potsdamban élő Scholzról.

Beválik-e Potsdamban is a türingiai recept?

A választás másik esélyese, az AfD kampánya csakúgy, mint Szászországban és Türingiában, ezúttal is országos témákról szól: az Ukrajnának szánt katonai támogatások leállításáról, a migráció teljes betiltásáról, valamint a szélerőmű-építések leállításáról.

A párt miniszterelnök-jelöltje, Hans-Christoph Berndt szinte ugyanazokkal a hívószavakkal és üzenetekkel biztatja a brandenburgiakat a szavazásra, mint a párt türingiai listavezetője, Björn Höcke tette azt szeptember 1-jei türingiai választáson – Höcke egyébként a párt egyik cottbusi rendezvényén is felszólalt.

Berdnt ezenkívül azt ígérte, amennyiben miniszterelnök lesz, akkor betiltaná az alkotmányvédelmi hivatalt, ami egyébként megfigyeli a pártot mint szélsőséges szervezetet, ezenkívül pedig felpörgetné a deportálásokat is – ehhez akár privát cégeket is bevonna ígérete szerint.

amelyben olvasatuk szerint a párt szembehelyezkedik a szerintük káros rendszert életben tartó pártokkal, míg ők azt ígérik: azt megváltoztatnák a németek javára.

Akár kormányra is kerülhetnek egy nő szoknyája mögé bújó ismeretlenek

A jelenlegi közvélemény-kutatások alapján egyébként az SPD és az AfD fej fej mellett állnak.

A legfrissebb kutatások szerint a szélsőjobboldali párt 28 százalékponton áll, amit a szociáldemokraták követnek 27 százalékponttal, amit jócskán lemaradva a jobbközép CDU követ 14, a Sahra Wagenknecht fémjelezte BSW pedig 13 százalékponttal, míg a szövetségi és tartományi szinten az SPD-vel kormányzó Zöldek a potsdami parlamentbe való bejutással küzdenek – a kutatások szerint jelenleg fél százalékkal elmaradnak az ötszázalékos küszöbtől.

A párttal való együttműködést mindenki kizárta, így a tűzfalnak nevezett, AfD-vel szembeni politikai karantén továbbra is fennáll.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint egyébként az SPD akár győz, akár nem, folytatja a kormányzást Brandenburgban a CDU-val, ugyanakkor mivel a Zöldek lehetséges, hogy nem jutnak be, így a Türingia és Szászország után ismét Sahra Wagenknecht arcképével kampányoló BSW is szükséges lenne ahhoz, hogy a potsdami parlamentben többsége legyen az új kormánynak.

Így a választás legfontosabb kérdése Olaf Scholz jövője, ugyanis egy győzelemmel, ha egy kis időre is, de levegőhöz juthatna a kancellár, mielőtt párttársai előhúznák a Joe Biden-kártyát, és félreállíttatnák. 

(Borítókép: Választási kampányplakátok Potsdamban 2024. szeptember 16-án. Fotó: iesa Johannssen / Reuters)