Elsüllyedt egy kínai atom-tengeralattjáró, amelynek nukleáris üzemanyag lehetett a fedélzetén

A legmodernebbnek számító hajó még tavaly május és június között süllyedhetett el. A tengeralattjáró elvesztése jelentősen visszavetette Kína lépéseit arra, hogy haditengerészetileg egyenrangúvá váljon az Egyesült Államokkal – írja a The Guardian.

Az incidens a Wuhan melletti Wuchang hajógyárban történt – ugyanabban a városban, ahonnan a Covid–19-járvány feltételezhetően ered –, és a műholdas felvételeknek köszönhetően derült fény rá, annak ellenére, hogy az ország kommunista hatóságai megpróbálták eltussolni a történteket. Egy amerikai védelmi tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy a Zhou-osztályú hajó – amely a kínai tengeralattjárók új típusának első tagja, és a manőverezőképességet segítő „X” alakú faráról ismert – feltehetően egy móló mellett állt, amikor elsüllyedt.

Nem tudni, hogy voltak-e áldozatok, vagy hogy a tengeralattjáró fedélzetén volt-e nukleáris üzemanyag, bár a szakértők ezt valószínűnek tartják. A tengeralattjárót végül sikerült megmenteni, de úgy vélik, még hónapokba telik, mire újra tengerre lehet bocsátani.

A kínai hadsereg nem ismerte el az incidenst. A The Journal beszámolója szerint az első jel arra, hogy valami szokatlan történt, nyáron érkezett, amikor Thomas Shugart, a Center for a New American Security vezető munkatársa és egykori amerikai tengeralattjáró-tiszt műholdfelvételeken úszó daruk szabálytalan tevékenységére figyelt fel. Shugart felvetette, hogy baleset történhetett egy tengeralattjáróval, de nem tudta, hogy az nukleáris meghajtású.

El tudja képzelni, hogy egy amerikai atom-tengeralattjáró elsüllyed San Diegóban, és a kormány elhallgatja, és nem szól róla senkinek?

– kérdezte Shugart.

Egy meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy az incidens és az azt körülvevő hallgatás komoly kérdéseket vet fel a kínai hadsereg kompetenciájával és elszámoltathatóságával kapcsolatban.

„A kiképzési standardokkal és a felszerelés minőségével kapcsolatos nyilvánvaló kérdéseken túl az incidens mélyebb kérdéseket vet fel a kínai hadsereg belső elszámoltathatóságával és a kínai védelmi ipar felügyeletével kapcsolatban, amelyet régóta sújt a korrupció” – tette hozzá Shugart.

Kína tengeri fölénye

2022-ben Kína hat nukleáris meghajtású ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáróval, hat nukleáris meghajtású támadó tengeralattjáróval és 48 dízel meghajtású támadó-tengeralattjáróval rendelkezett a Pentagon kínai hadseregről szóló jelentése szerint. Ez a tengeralattjáró-állomány 2025-re várhatóan 65-re, 2035-re pedig 80-ra nő – közölte az amerikai védelmi minisztérium.

A Pentagon jelentése szerint az új tengeralattjárók fejlesztésének célja a felszíni hajókkal és haditengerészeti repülőgépekkel együtt az, hogy ellensúlyozzák az Egyesült Államok azon lépéseit, hogy egy konfliktusban Tajvan segítségére siessenek, és „tengeri fölényt” alakítsanak ki a Japán szigetcsoporttól a Dél-kínai-tengerig terjedő szigetcsoporton.

„Egy új atom-tengeralattjáró elsüllyesztése, amelyet egy új hajógyárban gyártottak, lassítani fogja Kína azon terveit, hogy növelje atom-tengeralattjáró-flottáját” – mondta a Journalnak Brent Sadler, a Heritage Foundation thinktank vezető kutatója.