Orbán Viktor szövetségesei nyerhették az osztrák választásokat

Szeptember 29-én tartottak szövetségi parlamenti választásokat Ausztriában, ahol a választás előtt a legnagyobb kérdés az volt, hogy a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vagy a jobbközép-kereszténydemokrata Osztrák Néppárt (ÖVP) végez az első helyen.

Az már a választás előtt biztos volt, hogy bármi is lesz a választás eredménye, királycsináló szerepben továbbra is az 1986 óta kormányzó ÖVP lesz, hiszen a Karl Nehammer vezette párt nélkül nem lehet kormány. Emiatt mind az FPÖ, mind a szociáldemokrata SPÖ titokban abban reménykedett, hogy nem fogják beelőzni az ÖVP-t, hiszen az megnehezítené a helyzetüket a koalíciós tárgyalásokon.

A 17 órás urnazárás után az ÖVP által nyilvánosságra hozott exit poll szerint így szavazhattak sógoraink:

• szélsőjobboldali FPÖ – 29,1 százalék (+13 százalékpont)
• jobbközép-kereszténydemokrata ÖVP – 26,2 százalék (-11,2)
• szociáldemokrata SPÖ – 20,4 százalék (-0,8)
• ökobaloldali Zöldek – 8,6 százalék (-5,3)
• liberális NEOS – 8,8 százalék (+0,7)
• kommunista KPÖ – 2,9 százalék (+2,3)
• eleinte viccpártként induló, azóta balközép Sörpárt – 2,1 százalék (+2)

Az első mandátumbecslés szerint így nézhet ki a 183 fős osztrák alsóház:

• FPÖ – 57 mandátum
• ÖVP – 52 mandátum
• SPÖ – 40 mandátum
• NEOS – 17 mandátum
• Zöldek – 17 mandátum

Biztos, hogy Nehammer lesz a kancellár, a kérdés, ki lesz a partnere

Azt már a választási felvezetőnkben is írtuk, hogy az ÖVP régóta átszövi az osztrák államot, ráadásul emellé választói támogatottság is társul, így a jobbközép párton múlik, hogy az ideológiailag közelebb álló, ám tőle szélsőségesebb FPÖ-vel vagy az ideológiailag távolabbi, ám kompromisszumkészebb SPÖ-vel áll össze a választás után – a jelenlegi ÖVP–Zöldek-kormánynak ugyanis nem lenne többsége az osztrák alsóházban.

Nehammer és az ÖVP egész kampányát arra építette, hogy ők az egyetlen választható alternatíva a két, általa szélsőségesként lefestett többi esélyes kancellárjelölttel, a szélsőjobboldali Herbert Kickllel, valamint az SPÖ marxista szárnyához tartozó Andreas Bablerrel szemben, amivel a jobbközép párt magát centrista erőként határozta meg.

Ez az SPÖ-nek lenne könnyebb feladat, hiszen egy alsó-ausztriai kisváros polgármestereként Babler nem ápol jó viszonyt a párt bécsi elitjével – ami a kampány során is látványos volt, például a Gemist riportja szerint a bécsi elit látványosan unatkozott a pártelnök rendezvényén, miközben a szavazók azt élvezték –, a harmadik hely pedig okot is teremt arra, hogy akár leváltsák a pártelnököt, főleg, hogy pártja az eddigi legrosszabb eredményét érte el története során.

Bablert ugyan a párttagok, valamint a párt szimpatizánsai is szeretik, azonban a párt bécsi elitje nem, a párt belső csatározásai miatt pedig Bablerrel sosem tudott nagyon nőni az SPÖ – igaz, a bécsi elit nem is szerette volna, hogy az ÖVP felé nőjenek, mivel a szociáldemokraták már 2017 óta szeretnének visszatérni a kormányba. Ráadásul az SPÖ – bár történelmének legrosszabb eredménye után – elegendő mandátummal rendelkezhet, hogy az ÖVP–SPÖ-vel közösen, más párt bevonása nélkül meglegyen a parlamenti többség a 183 tagú alsóházban.

Ennél nehezebb helyzetben van az FPÖ, hiszen Herbert Kickl vezetésével a pártnak sikerült története során először szövetségi választást nyerni, miután a júniusi EP-választásokon a szélsőjobboldali párt szerezte meg az első helyet.

– ami pedig nyilván nehezíti a koalíciós tárgyalásokat az ÖVP-vel, hiszen az ÖVP nem adná ki a kancellári posztot a kezéből.

Így a legnagyobb kérdés, hogy az FPÖ elitje meg tudja-e győzni Kicklt, hogy hátrébb lépjen a kormányzásért cserébe, vagy sem, bár a választóknak így is nehéz lesz elmagyarázni, hogy a győzelem ellenére miért nem ők vezetik majd a kormányt. Az egész politikai rendszert megvető Kicklt ugyanis a többi párt elutasítja – de ami a legfontosabb, hogy az ÖVP és Nehammer is –, így az FPÖ csak akkor juthatna kormányra, ha hajlandó lemondani első helye ellenére a kancellári posztról, valamint hajlandó elengedni Kickl kezét.

A másik kérdés a választás kapcsán még az volt, hogy megugorja-e a négyszázalékos küszöböt a kommunista KPÖ, valamint a Sörpárt, ugyanakkor az exit poll alapján ezt egyik párt sem tudta teljesíteni.

A választás eredményeiről, valamint hogy abból mi olvasható ki, az Indexen gyorselemzéssel jelentkezünk majd hétfő reggel.

(Borítókép: Herbert Kickl 2024. szeptember 27-én Bécsben. Fotó: Christian Bruna / Getty Images)