A Leuveni Katolikus Egyetem „elítéli” Ferenc pápa nőkről mondott megjegyzéseit

2024.09.29. 11:18
A katolikus egyházfő nyugat-európai látogatása alatt három napot töltött Belgiumban, ahol a Leuveni Katolikus Egyetemen találkozott diákokkal és tanáraikkal. Itt többek között beszélt a környezetvédelemről, a tanulás céljáról, valamint a nők társadalomban betöltött szerepéről. Ez utóbbi azonban nagy felháborodást váltott ki a hallgatóságból.

Ferenc pápát élesen bírálta az egyik belga katolikus egyetem a nők társadalmi szerepéről vallott álláspontja miatt, és erről sajtóközleményt tett közzé − írta meg a The Guardian. Az UCLouvain diákjai és tanárai értetlenségüket és rosszallásukat fejezték ki.

Az UCLouvain elítéli a Ferenc pápa által a nők társadalomban betöltött szerepéről kifejtett konzervatív álláspontokat

− áll a közleményben.

A katolikus egyházfő szombaton látogatott el az egyetemre, hogy megünnepelje annak közelgő 600. évfordulóját belgiumi útja részeként. Beszédében nagyrészt globális fellépésre szólított fel az éghajlat-változással kapcsolatban, de válaszolt a diákok és professzorok hozzá intézett levelére is, amelyben a katolikus egyház nőkről szóló tanításáról  kérdezték .

A pápa konzervatív véleményt hangoztatott a nőkről

A levélben a diákok az egyháznak a nők alárendeltségének, az igazságtalan munkamegosztásnak, sőt az aránytalan női szegénységnek a megerősítésében játszott történelmi szerepéről kérdezték. „Az egyház történelme során a nőket láthatatlanná tették” − olvasható a levélben. „Milyen helye van tehát a nőknek az egyházban?”

A pápa kitérő választ adott a kérdésre, de elmondta, hogy olaszul az egyház szó nőnemű, majd hozzátette:

Egy nő Isten népén belül lány, nővér, anya.

Valamint, mint mondta, „a nőiesség a gyümölcsöző befogadásról, a tápláló és életadó odaadásról beszél nekünk”.

Az egyetem ezek után közleményében „determinisztikusnak és reduktívnak” nevezte a pápa álláspontját a nők társadalmi szerepéről. Egy diák véleménye szerint az egyházfő a nőket „leredukálja a szülő, anya, feleség szerepére, mindarra, amitől fel akarunk szabadulni”.

Jean-Pascal van Ypersele, az UCLouvain egyetem klímakutatója szerint a pápa „nem tudott felnőni a feladathoz”. „Azzal a válasszal, hogy az egyház szó nőnemű, valójában nem érti a kérdés lényegét − az egyház nők iránti tiszteletéről és a nőknek az intézményben és a társadalomban betöltött szerepéről”.

Belgiumi útján több kritika érte a katolikus egyházfőt

A pápa meglátogatta Baudouin belga király sírját, aki 1990-ben személyes meggyőződésére hivatkozva nem volt hajlandó aláírni az abortusz elleni büntetések feloldásáról szóló törvényt. Az egyházfő a jogszabályt „gyilkos törvénynek” nevezte.

Ferenc pápát több bírálat is érte a belga politikusok és az uralkodó részéről. Az ország királya és miniszterelnöke felszólította, hogy tegyen konkrétabb lépéseket a katolikus papság által elkövetett visszaélések áldozatainak megsegítésére, egy másik katolikus egyetem rektora pedig arra kérte, hogy vizsgálja felül a katolikus egyháznak a nők pappá szentelésének tilalmát.

Ferenc pápa sem vezette be a női papságot

A katolikus egyházban kizárólag férfiakból álló papság van. A pápa két bizottságot hozott létre annak megfontolására, hogy a nők szolgálhatnának-e diakónusként, akiket a papokhoz hasonlóan felszentelnek, de nem celebrálhatnak misét. Azonban nem történt előrelépés a kérdésben.

Az egyházfő 11 éves pontifikátusa alatt engedélyezte, hogy a szinódusokon nők is rendelkezhessenek szavazati joggal, illetve a Vatikánon belül vezethessenek részlegeket.

Szexuális visszaélések áldozataival is találkozott

A pápa három napot töltött Belgiumban, ebből pénteken 17 olyan személlyel találkozott, aki a papi szexuális visszaélések áldozata volt. A Vatikán tudomásul vette a csoport kéréseit. Belgiumban egy dokumentumfilm is készült a témában, így többen jelentkeztek, hogy visszaélés áldozataivá váltak.

Nyílt levelet is megfogalmaztak, melyben azt követelték a katolikus egyházfőtől, hogy foglalkozzon a pedofíliával, valamint indítson eljárást pénzügyi jóvátétel megfizetésére. A pápa elismerte az egyház által okozott „szörnyű szenvedést”.