Hiába a történelmi győzelem, valószínűleg ellenzékben maradnak Orbán Viktor szövetségesei Ausztriában

Szövetségi választásokat tartottak Ausztriában szeptember 29-én, amelyet végül a Fidesszel egy európai pártcsaládban lévő, Herbert Kickl által vezetett Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyert, beelőzve az eddig kormányzó jobbközép Osztrák Néppártot (ÖVP) és a szociáldemokrata SPÖ-t.

Ugyanakkor hiába örültek a politikusok az FPÖ eredményváróján a 17 órakor közölt exit poll eredményeknek, az FPÖ éppen a győzelme miatt maradhat ellenzékben.

A választás tétjét jól mutatja, hogy a csaknem 6,4 millió választóból 74,9 százalékuk adta le szavazatát, amely alapján így néz majd ki a 183 fős osztrák parlament alsóháza:

• szélsőjobboldali FPÖ – 29,2 százalék, 58 mandátum (2019-hez képest +27 mandátum)
• jobbközép-kereszténydemokrata ÖVP – 26,5 százalék, 52 mandátum (–19 mandátum)
• szociáldemokrata SPÖ – 21 százalék, 41 mandátum (+1 mandátum)
• liberális NEOS – 9 százalék, 17 mandátum (+2 mandátum)
• ökobaloldali Zöldek – 8 százalék, 15 mandátum (–11 mandátum)

Hiába a nagy győzelem, valószínűtlen, hogy Kicklből lesz kancellár

Az már a választás előtt biztos volt, hogy az elmúlt öt évben kormányzó ÖVP–Zöldek-kormánynak nem marad meg a parlamenti többsége, így az ősszel új kormány alakul a Lajtán túl.

Ugyanis hiába nyert az FPÖ, egyáltalán nem biztos, hogy kormányalakításra Herbert Kicklt kéri fel Alexander Van der Bellen elnök, hiszen a többi párt előre jelezte, az olykor összeesküvés-elméleteket is terjesztő Kickl számukra elfogadhatatlan, így Kickl kancellárságára vajmi kevés esély van.

A párt egyedül csak akkor tudna kormányra kerülni, ha az ÖVP összeállna vele, ami nem lenne precedens nélküli, elvégre a két párt már több ízben is kormányzott közösen. Azonban az ÖVP listavezetője, a jelenlegi kancellár Karl Nehammer már előre jelezte: Kickl számára nincs hely egy kormányban.

Így Kickl győzelme épp a vesztét is jelentheti: a pártelnök már előre kijelentette, az FPÖ csak akkor kormányoz, ha ő lesz a kancellár, így a szélsőjobboldali pártvezér nem tervezi azt, mint elődje, a pártot a mainstreambe repítő Jörg Haider, aki a 2000-es választásokon jobb eredményei ellenére átadta a kancellári posztot a választáson harmadik helyezést elérő ÖVP-nek és Wolfgang Schüsselnek.

A Németországban tűzfalnak nevezett politikai karantén ugyanakkor Németországgal ellentétben nem az FPÖ, hanem csupán Kickl számára áll fenn. Karl Nehammer ugyanis előre jelezte, hogy ő szélsőségesnek tartja mind Kicklt, mind pedig az SPÖ kancellárjelöltjét, a párt marxista szárnyához tartozó Andreas Bablert, amivel Nehammer finoman jelezte, az ÖVP csak abban az esetben áll össze az FPÖ-vel, ha Kicklt háttérbe állítják.

Ennek oka csak részben az, hogy Kickl nézeteit az ÖVP-n belül szélsőségesnek tartják. Kickl 2019-ben belügyminiszterként sokat tett azért, hogy az akkori FPÖ-pártvezér, HC Strache Ibiza-botránya után összeessen a Sebastian Kurz vezette ÖVP–FPÖ-kormány, mivel Kickl nem volt hajlandó átadni belügyminiszteri posztját az ÖVP-nek, ami magával rántotta az egész kormányt.

Kickl az FPÖ történetében az egyetlen pártelnök, akinek vezetésével a párt egy országos választáson győzött – Kickl ráadásul nemcsak most a szövetségi parlamenti választásokon, hanem már az európai parlamenti választásokon is győzelemre vezette pártját.

Ezért a történelmi sikerért már Orbán Viktor magyar miniszterelnök is gratulált, aki épp Kickllel közösen alapította meg a Patrióták Európáért képviselőcsoportot az Európai Parlamentben.

Nagyot bukott az eddigi ÖVP–Zöldek-kormány, de az ÖVP marad kormányon

Választási veresége ellenére kedvező helyzetben van az ÖVP és annak kancellára, Karl Nehammer,

Nehammer már előre elmondta, a két potenciális koalíciós partnertől, az FPÖ-től, valamint az SPÖ-től mit vár: buktassák meg pártelnökeiket.

A kancellár ugyanis nem akarna sem Kickllel, sem pedig az SPÖ marxista szárnyához tartozó Andreas Bablerrel együtt dolgozni – kampányát Nehammer eleve arra húzta fel, hogy a szerinte két szélsőséges jelölt helyett ő a centrista, polgári alternatíva.

Amennyiben a múltban már két esetben korrupciós botrány miatt szétesett ÖVP–FPÖ-kormányt szeretné újraéleszteni, akkor meg kell győznie az FPÖ-t, hogy engedjék el Kickl kezét, ha pedig az ÖVP–SPÖ-nagykoalíciót szeretné létrehozni, akkor pedig ahhoz egy harmadik szereplőt is találnia kell – a két párt ugyanis egy mandátummal marad el a parlamenti többségtől, így a régóta kormányzásra készülő, egykori ÖVP-sekből álló liberális NEOS vagy a Néppártnál látványosabbat bukó Zöldek segítségére is szükség lesz.

Az ugyanakkor nem jelent akadályt, hogy Bablerrel nem szeretne együtt dolgozni a kancellár, ugyanis az SPÖ bécsi pártelitje sem igazán támogatja a Babler-projektet, a mostani vereség pedig lehetőséget ad számukra, hogy nem túl könnyes búcsút vegyenek az alsó-ausztriai kisváros polgármesterétől.

(Borítókép: Herbert Kickl, a Szabadságpárt vezetője örül, amikor a szavazatszámlálások szerint az FPÖ nyerte a parlamenti választásokat Bécsben, Ausztriában 2024. szeptember 29-én. Fotó: Lisa Leutner / Reuters)