Még az elnökválasztásba is beleszólhatott volna az amerikai dokkmunkások bénító sztrájkja

A konténerforgalom az északi Maine és a déli Texas közötti összes nagy kikötőben határozatlan ideig szünetelt. Az alkalmazottakat képviselő szakszervezet, illetve a hajózási cégeket, a kikötői szövetségeket és tengeri terminálüzemeltetőket képviselő munkáltató, az USMX egy hatéves keretszerződésen csapott össze.

Az USMX a tárgyalási határidő lejárta előtt jelentős engedményekre volt hajlandó: csaknem 50 százalékos béremelést ígért, a nyugdíjjárulékok megháromszorozását, valamint az egészségügyi ellátás javítását, a szakszervezet azonban kevesellte a javaslatot.

Egészen pontosan a munkahelyeket látta veszélyben.

A járvány idején a hajózási cégek nyeresége megugrott, miközben az infláció elsorvasztotta a béreket – emlékeztetett Harold Daggett, aki részletezés nélkül kilátásba helyezte, hogy a dokkmunkások mellé mások is csatlakozhatnak a sztrájkban.

A szakszervezet azt állította: 85 ezer munkavállalót képvisel. A munkaügyi minisztériumnak benyújtott éves jelentésében azonban csak 47 ezer aktív tagról számolt be.

Eltűnhetett volna a polcokról a banán...

A vásárlók elsőként az időérzékeny termékek hiányát érzékelték volna, ha elnyúlik a sztrájk. Az érintett kikötők bonyolítják le az amerikai mezőgazdasági import több mint felét. Itt rakodják át a banánt, a mangót és a csokoládékereskedelem áruforgalmának jelentős részét.

A sztrájk idején kevesebb ón és dohány érkezett az Egyesült Államokba. A baltimore-i kikötőbe futottak be a ruházati és lábbelitermékek. Az európai autógyártók szintén megsínylették a helyzetet – jelentette a BBC.

Előzetes számítások szerint a munkabeszüntetés minden hete 4,5 milliárd dollárral ronthatta volna a gazdasági növekedést. Azonban végül ez nem következett be, mert a szakszervezetek is engedtek az eredeti 77 százalékos, hat évre elnyújtott béremelési követelésükből, és a munkáltató, az USMX is elmozdult a korábbi 50 százalékról, és végül felemelte azt 62 százalékra. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a szerződés időtartama alatt az eddigi 39 dolláros órabér felmegy majd 63 dollárra. A megállapodás nem foglalkozott az automatizálás okozta esetleges munkahely csökkennéssel.

Az elnök beavatkozhat, de...

A Fehér Ház egy ellentmondásos, még 1947-ben elfogadott jogszabály alapján 80 napra felfüggeszthette volna a sztrájkot, Joe Biden azonban a kereskedelmi kamara kérése ellenére is közölte: esze ágában sincs beavatkozni.

Az ún. Taft–Harley-törvény alapján a mindenkori elnök felhatalmazást kapott a beavatkozásra. Bírósági végzést kérhetnek a munka folytatásának kikényszerítésére abban az esetben, ha úgy ítélik meg, hogy a nemzet egészségét vagy biztonságát veszélyezteti a sztrájk. Végül erre nem volt szükség.

(Borítókép: A dokkmunkások sztrájkja leállítja a kikötőket 2024. október 1-jén Houstonban, Texas államban. Fotó: Brandon Bell / Getty Images)