Minden szem Magyarországra szegeződik az Európai Parlamentben

Október 7-én kezdődik az új uniós ciklus harmadik plenáris hete, amelynek témáit ezúttal nagyban meghatározza a magyar soros elnökség, hiszen

Míg a magyar kormányfő szerdán az Európai Parlamentben prezentálja, majd vitázik a magyar soros elnökség programjáról reggel kilenctől, addig az agrárminisztert hétfő este hallgatja meg a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI), ahol a magyar soros elnökség mezőgazdasággal kapcsolatos terveit tekintik át Nagy Istvánnal a bizottság tagjai.

De a magyar soros elnökség programján kívül szó esik Magyarország jogállamisági helyzetéről is, hiszen az Európai Parlamentben a téma jelentéstevője, a holland Tineke Strik (Zöldek) kedden délután tart erről sajtótájékoztatót, mielőtt szerda délután az EP-képviselők vitáznak az Európai Bizottság idén elkészített jogállamisági jelentéseiről.

Megvalósul az első Orbán–Magyar-vita, de nem úgy, ahogy Magyar szeretné

Az e heti plenáris ülés legfontosabb témája egyértelműen a magyar soros elnökség programjának bemutatója, majd az arról szóló vita.

A tagállamok között rotációs elven változó elnököt az Európai Parlament általában két ízben hallgatja meg: először a soros elnökség kezdetén, ahol az EP-képviselők első kézből, az adott tagállam kormányfőjétől ismerik meg közelebbről a soros elnök programját, majd pedig a soros elnökség végéhez közeledve az elért eredményeket vizsgálják meg. (Hogy pontosan mi is a feladata a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa elnökének, és Magyarországnak milyen tervei vannak az EU élén, ebben a cikkünkben magyaráztuk el.)

Ugyanakkor a magyar elnökségnél mégsem így történt – ahogy egy évvel korábban Spanyolországgal kapcsolatban sem, ugyanis a spanyol elnökség kezdetén a belpolitikai helyzet miatt csak végül az elnökséget lezáró vita valósult meg –, hiszen az EP-választás utáni első plenárison a parlament és a miniszterelnök naptárát nem tudták összeegyeztetni, mivel míg az Európai Parlament az alakuló ülése miatt az intézményi felállással (házelnök, az ő alelnökeinek, illetve a parlamenti kvesztorok kiválasztása), valamint az Európai Bizottság élére szánt Ursula von der Leyen megszavazásával volt elfoglalva, addig a magyar kormányfő békemissziónak nevezett kijevi, valamint moszkvai látogatásai miatt nem ért rá.

Ennek pótlását először szeptember 18-ra tervezték, ugyanakkor az akkori meghallgatást a Borisz ciklon és a magyarországi árvízhelyzet mosta el – a magyar soros elnökség programja helyett akkor a képviselők az árvízhelyzetről vitáztak általánosságban. Ugyan utóbbi nem valószínű, hogy ismét szóba kerül a magyar soros elnökség programjával kapcsolatban, de

Moszkvai látogatása előtt ugyanis a legtöbb tagállam, az Európai Tanács elnöke, valamint több EP-képviselő is nyomatékosította, hogy Orbán Viktor nem kapott felhatalmazást az EU nevében való tárgyalásra, és elítélték a magyar miniszterelnök találkozását a háborús agresszor Vlagyimir Putyinnal.

A békemissziókkal kapcsolatban az Európai Parlament még az alakuló ülésen fogadott el egy jogi kötőerővel nem bíró határozatot, amely Ukrajna támogatásáról és a békemissziók elítéléséről szólt, külön kiemelve, hogy szerintük Orbán Viktor moszkvai útjával megsértette az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, amelynek – az EP-képviselők szerint – „következményeket kell maga után vonnia” Magyarországra nézve. Ráadásul a határozat szerint a magyar miniszterelnök próbálkozása „súlytalan” volt, hiszen a diplomáciai út után ért orosz rakétacsapás egy ukrán gyermekkórházat.

A legutóbbi, békemissziót ellenző határozat előtt januárban szavaztak meg egyet, amikor Von der Leyennel együtt kritizálták a magyar kormányt, amiért az EP-képviselők többsége szerint az Európai Bizottság jogtalanul tett elérhetővé a magyar kormány számára a Magyarországnak szánt, ám jogállamisági és korrupciós aggályok miatt jelenleg befagyasztott uniós forrásokat, amiről az EP szerint a Von der Leyen vezette intézmény amiatt döntött így, hogy ezzel leverjék az ukrán csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban felvetett magyar vétót.

A soros elnökség programjáról szóló vitákat mindig nagy várakozás előzi meg, ugyanakkor a mostani, magyar soros elnökséggel kapcsolatos vita amiatt is lehet az átlagosnál is fontosabb több EP-képviselő számára, hiszen Daniel Freund vezetésével az EP-képviselők egy része eleve el szerette volna halasztani a magyar soros elnökséget, emellett pedig a legtöbb EP-képviselőnek ritkán van alkalma közvetlenül a magyar kormányfőhöz szólnia – Orbán Viktor legutóbb 2018-ban, a Magyarország ellen elindított, hetes cikkely eljárás alapját adó Sargentini-jelentéssel kapcsolatban vett részt személyesen az Európai Parlament vitáján, azt megelőzően pedig 2017-ben.

Ugyanakkor a 720 EP-képviselő között van egy szereplő, aki még ennél is jobban készül a magyar soros elnökségről szóló vitára, hiszen

Magyar a múlt heti sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy képviselőcsoportja, az Európai Néppárt vezérszónoka után a képviselőcsoportból ő lesz az első felszólaló, és előzetes tervek szerint öt percet kap a szerdán kilenckor kezdődő, várhatóan csaknem háromórás vitán.

A vitában ugyanis a soros elnökség képviseletében az adott tagállam állam- vagy kormányfője prezentálja először terveit és céljait az elnökség idejére 10-20 percben, majd pedig először a képviselőcsoportok vezérszónokai – általában a képviselőcsoportok elnökei – reagálnak azokra, amit utána az EP-képviselők követnek 1-1,5 perces felszólalásokkal.

Miután a vitára jelentkező EP-képviselők befejezték felszólalásaikat, utána a soros elnökséget képviselő kormányfő kap ismét szót, hogy reflektáljon az elhangzottakra. Itt konkrét EP-képviselők beszédeire vagy csak általában a felvetett témákra is kitérhet, de ha úgy érzi, akár negligálhatja is ezeket, bár ez nem igazán általános eljárás. Jelenleg belpolitikai okok miatt azonban valószínűtlen, hogy Orbán közvetlenül válaszolna Magyar felszólalására, de semmit sem lehet kizárni.

Részint erről beszélt vasárnap a Kossuth rádióban László András, a Fidesz egyik EP-képviselője is, aki szerint a Magyarországról szóló vita helyett az unió előtt álló kihívásokkal, a versenyképességgel, a gazdasággal, a migrációval és az ukrajnai béke megteremtésének lehetőségével kellene foglalkozni az EP-ben, és szerinte csak „vágyálom”, hogy a szerdai esemény egy Orbán és Magyar közötti vita lesz.

Ismét előkerül a magyar jogállamiság helyzete

A magyar soros elnökség programján kívül még egy téma, a közcímben is megnevezett jogállamiság ügye is szóba kerül az e heti plenárison,

A holland zöldpolitikus kedden délután áll kamerák elé, aki rövid beszéde után a strasbourgi épületben jelen lévő vagy kérdezési szándékát még korábban jelző, a sajtótájékoztatóba online bekapcsolódó újságírók kérdésére is válaszol. Ezenkívül vélhetően az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentéséről szóló vitán is szóba kerülhet Magyarország, hiszen az Ursula von der Leyen által vezetett testület a legtöbb ajánlást épp Magyarországgal szemben fogalmazta meg a jelentésben.

A magyarországi témák mellett az előzetes napirend szerint az EP-képviselők többek között vitáznak az október 17–18-i EU-csúcs témáiról, hogy annak végén az EP-képviselők egy jogi kötőerővel nem bíró határozatot fogadjanak el, hogy szerintük a tagállamok állam- és kormányfőinek azon milyen ügyekről kellene tárgyalniuk; szó esik a közel-keleti helyzetről a Hamász terrortámadásának első évfordulója, valamint Izrael Libanon, illetve Irán Izrael ellen indított támadásai miatt; arról, hogyan erősítenék meg Moldova ellenállását az orosz propagandával szemben; valamint Georgia nemrégiben immáron élesben működő külföldiügynök-törvényéről.

(Borítókép: Magyar Péter és Orbán Viktor. Fotó: Szollár Zsófi / Index, Kent Nishimura / Getty Images)