A jogállamiságot vizsgáló EP-képviselők szerint Magyarország ma nem tudna csatlakozni az EU-hoz

Október 8-án, kedden, Orbán Viktor európai parlamenti meghallgatása előtt egy nappal tartott sajtótájékoztatót Tineke Strik holland EP-képviselő, az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó jelentéstevője, valamint árnyékjelentéstevői, Michal Wawrykiewicz (lengyel PO, Európai Néppárt), Thijs Reuten (holland Munkáspárt, S&D), Fabienne Keller (francia Reneszánsz, Renew EU), Konsztantinosz Arvanitisz (görög Sziriza, Baloldal).

A zöldpárti Strik az Európai Parlament strasbourgi székházában tartott sajtótájékoztatóját azzal kezdte, hogy ő és társai azokról a dolgokról beszélnek, amiket Orbán Viktor magyar miniszterelnök a szerdai meghallgatásán nem érint. A magyar miniszterelnök azért érkezett Strasbourgba, hogy egy plenáris vitán bemutassa az EP-képviselőknek a magyar soros elnökség programját.

Strik szerint Orbán úgy mutatja be magát, mint egy erős, kompetens soros elnök, aki tisztességes közvetítő lesz, de meghallgatásán nem beszél „a korrupcióról; arról, hogy 24 órás propagandagépezetet működtet; hogy a demokráciát foglyul ejtette, és hogy a magyar társadalom minden ellenzéki hangját elfolytja”.

A nemrégiben Magyarországra látogató zöldpárti EP-képviselő emlékeztetett, hogy a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárást még 2018-ban indították el, azonban szerinte az azóta eltelt hat évben csak romlott a helyzet: Strik szerint Magyarországon nincs médiapluralizmus, támadják a bíróságok függetlenségét, sérülnek a kisebbségek – többek között az LMBTQ-emberek jogai, akik nem fogadhatnak örökbe gyerekeket –, valamint Magyarország nem mindig hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéleteit sem.

Strik szerint Magyarország az egyik legkorruptabb állam az EU-ban, ahol teljes büntetlenséget élveznek az elkövetők, mert a főügyész nem független, míg az uniós források eléréséért létrehozott Integritási Hatóság nem kapott nyomozati jogkört, így nem tud fellépni a korrupcióval szemben, ugyanakkor szerinte az ügyészi hivatalnál pedig eltűnnek az ügyek.

A holland EP-képviselő, aki egykori kollégájától, a szintén holland Gwendoline Delbos-Corfieldtől örökölte meg a jelentéstevői pozíciót, elmondása szerint az EP magyarországi jogállamisággal foglalkozó új csapata is ugyanolyan motivált, mint elődeik, és azt fontos ügynek látják – Strik szerint ugyanis ha egy jogsértés után egy tagállam büntetlen marad, az még több jogsértéshez vezethet, sőt más tagállamokra is átterjedhet.

A jogállamiság nem kevesebb, mint az európai unió alapja. A jogállamiság háza azonban most ég. Meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk és meg is akarjuk védeni ezeket a jogokat

– hangsúlyozta Strik, aki hozzátette: minden európai uniós állampolgároknak joga van, hogy élvezze ezeket a jogokat.

Kollégája, a néppárti Michal Wawrykiewicz Strikhez hasonlóan nemrégiben Magyarországra utazott, és elmondása szerint az így, első kézből szerzett információk alapján tájékozódott. A jogász végzettségű, korábban ügyvédként praktizáló EP-képviselő elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségét vizsgálja.

Az Európai Unió tagsága önkéntes, nem kötelező. Ha Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor teljesítenie kell a kötelezettségeket, amelyek a szerződésekben szerepelnek

– mondta a magyar helyzettel kapcsolatosan Wawrykiewicz, aki hozzátette: céljuk, hogy a magyar társadalmat védjék „a rezsimmel és annak autoriter eszközeivel szemben”.

A lengyel PO színében mandátumot szerző EP-képviselő elmondta, az elmúlt nyolc évben ezekkel a módszerekkel már közelről találkozott Lengyelországban, a PiS-kormányok alatt, és szerinte az Európai Uniónak, valamint az Európai Parlamentnek minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használnia, hogy a jogállamiságot Magyarországon és Európában egyaránt megvédhesse. Ezzel kapcsolatosan Wawrykiewicz azt is bejelentette,

A Strikhez hasonlóan szintén holland Thijs Reuten elmondta, képviselőcsoportja, az S&D teljes mértékben támogatja Strikét jelentéstevőként, és szerinte a mostani csapat ugyanolyan erős, mint az előző ötéves ciklusbeli volt. Reuten leginkább arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor és kormánya nem egyenlő Magyarországgal és a magyar emberekkel, mivel szerinte Orbán gyakran épp a magyarok érdekeivel szemben cselekszik.

Orbán agendája nem a magyarok agendája, mert az szinte teljesen szembemegy a magyar emberek érdekeivel

– fogalmazott Reuten, aki példaként az uniós pénzekkel kapcsolatos korrupciót, valamint az EU destabilizálását említette.

A holland EP-képviselő szerint ugyanakkor Orbán agendája nem kizárólag a magyarokkal, hanem a kollektív EU-s érdekekkel is szembemegy, emiatt sem érti, hogy az Európai Unió többi 26 tagállama hogyan engedheti ezt a magyar miniszterelnöknek – Reuten szerint Orbán Vlagyimir Putyinnal való szövetségével aláássa a közös uniós biztonságot.

Őt a francia Fabienne Keller követte, aki leginkább arról beszélt, hogy az Európai Parlamentnek szolidaritást kell vállalnia a magyar társadalommal, és amellett érvelt, hogy az EP-nek határozottságot kell viselkednie a magyar kormánnyal szemben, majd a többiek által már korábban felhozott példákat sorolta fel ismét.

A francia EP-képviselő szerint a független újságírást szinte teljesen tönkretették, a teljes igazságszolgáltatást a kormányt ellenőrzi, a bírák és a különböző adminisztratív szinteken dolgozók kinevezésével. Egykori momentumos kollégáira utalva arról beszélt, a rendszerrel szemben állókat szisztematikusan elnyomják, beperlik.

Emiatt arról beszélt, hogy nem a magyar állampolgárokat, hanem a kormányt kell büntetni, mivel szerintük ők felelősek a helyzetért. 

(Borítókép: Tineke Strik. Fotó: Emilie Gomez / European Parliament)