Palira vett afrikai fiatalok százai szerelik a harci drónokat az orosz sztyeppén

A háborús helyzet teremtette égető munkaerőhiányt Moszkva egy remek ötlettel próbálta meg áthidalni. Külföldön, elsősorban Afrikában, így Ruandában, Kenyában, Ugandában, Sierra Leonéban, Dél-Szudánban és Nigériában kezdett toborozni 18 és 22 év közötti fiatal nőket, és már most azt tervezik, hogy az akciót kiterjesztik Ázsiára és Latin-Amerikára is, bevetve a TikTokot és az Instagramot is.

Az APNews járt utána riportjában, hogy miként is történt mindez. Sikerült beszélni olyanokkal, akik rettenetesen csalódottak voltak, amikor rájöttek, hogy becsapták őket. Egyikük megmutatta, milyen lelkesen dokumentálta végig repülőútját, majd csodálkozott el, amikor meglátta, végül hova került.

A vállalat csak és kizárólag drónokat készít, semmi mást. Már átkozom a napot, amikor belevágtam ebbe

– meséli egy másik, aki fix állását hagyta ott az orosz melóért.

Most pedig ezer kilométerre Moszkvától, a semmi közepén robotol 200 női társával és fiatal orosz szakiskolásokkal, akik közül néhány még alig töltötte be 16. évét. A hely pedig nem más, mint a tatárföldi Alabuga Különleges Gazdasági Zóna (oroszul Jelabuga).

Gyorsan növekvő orosz dróngyártás

Oroszország és Irán 2022-ben írt alá egy 1,7 milliárd dolláros szerződést, miután az oroszok elkezdték használni a harci drónokat. Magát az Alabuga Különleges Gazdasági Zónát még 2006-ban hozták létre, hogy Tatárföldre csábítsák a külföldi vállalkozásokat és befektetéseket. Gyorsan terjeszkedett, és az ukrajnai háború megindulása után egyes részei átálltak hadiipari termelésre. Ehhez nagyobb felújításokat hajtottak végre – legalábbis a műholdfelvételek ezt mutatják. Még a korábbi időkből néhány magánvállalkozás is működik a területen.

Irán eleinte szétszerelt állapotban szállította Oroszországba saját fejlesztésű Sahíd–136-os harci drónjait. Ezeket csak célpontra lehet irányítani, amelybe ha becsapódik, felrobban a rajta szállított robbanóanyag. Később Alabugát jelölték ki az orosz dróngyártás központjának. A maga nemében ez a legnagyobb, és a tervek szerint 2025-re már évente hatezer darab drónt szerelnek össze.

Mivel csúcssebességre kapcsolt az orosz hadiipar, és megemelték az orosz védelmi költéseket is, viszont rekordalacsony jelenleg az orosz munkanélküliség, egyszerűen nem találtak elég embert. Ezért kezdtek el toborozni olcsó külföldi munkaerőt és alkalmazni fiatal szakiskolásokat. A kezdeti 2023-as 900 főről 2025-ben már szeretnék elérni a 2600-as alkalmazotti létszámot.

Mindenkit megfigyelnek

Az összeszerelőben dolgozók azonban a rossz munkakörülményekre és a védőfelszerelés, például kesztyűk nélkül alkalmazott maró hatású vegyszerekre panaszkodnak leginkább amellett, hogy a munkaidő gyakran eléri a napi 12 órát is.

Idén 186 afrikai érkezett a gyárba. Valamennyiüket a közösségi médiába feltöltött és varázslatos helyként lefilmezett „Alabuga Start” program kecsegtető lehetőségeivel és fizetéseivel csábították el hazájukból. Havi 700 dolláros fizetést ígértek, azonban alig valamivel több mint 500 dollárt keresnek, mert munkáltatójuk a különbözetet levonja a repülőjegyre, a szállásra, az egészségügy biztosításra, no meg az orosz nyelvi tanfolyamokra. Aki ügyes, az még így is tud havonta 150 dollárt hazaküldeni a családjának, már ha sikerül neki, mert a nemzetközi szankciók az orosz bankokat és azokon keresztül a külföldi utalásokat is érintik, és szinte lehetetlenné teszik a tranzakciókat.

A külföldi dolgozókat naponta buszoztatják szállásukról a munkahelyre. Több ellenőrzés után – amely még arcfelismerőt is alkalmaz – léphetnek csak be a gyár területére. Telefont nem vihetnek magukkal, egyébként is érkezéskor azonnal kicserélték helyi SIM-kártyára azt, amit előzőleg Afrikában használtak.

Szállásukon még a konyhában és a hálószobákban is kamerákkal figyelik őket. Az elején – mint betanított munkásoknak – megmutatták nekik, hogyan kell összeszerelni egy drónt, majd ha kész, bevonni valamiféle maró hatású vegyszerrel, aminek olyan az állaga, mint a joghurt.

A gyárat egyébként 2024 áprilisában ukrán dróntámadás érte, amelyben 12 munkás megsebesült.

Olcsó húsnak híg a leve

A külföldi munkások toborzásának eredményeként megugrott az Ukrajna ellen bevethető orosz harci drónok száma. A 2024 februárja, vagyis a háború kezdete és 2023 év vége között mintegy 4000 drónt indítottak az oroszok, azonban 2024 első hét hónapjában ennek majdnem a kétszeresével támadtak Ukrajnára.

Bár Alabugában nagy erővel folyik a gyártás, azonban vannak komoly kérdések a végtermékek minőségével kapcsolatban, aminek elsődleges oka a szakképzetlen munkaerő lehet. Ez pedig gyakran vezet rosszul működő, hibás darabokhoz. Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy problémát eredményez már az is, hogy az oroszok más anyagokat használnak a drónépítéshez, mint eredetileg az irániak.

Idén július vége óta az ukrán légierő körülbelül kétezer Sahíd drón támadást regisztrált, azonban ennek 95 százaléka nem okozott semmiféle kárt, mert vagy folyókba, vagy szántóföldekbe csapódtak. Viszont július előtt a Sahíd drónok 14 százaléka még célba talált.

Katonai elemzők szerint ennek az lehet az egyik oka, hogy jelentősen javult az ukrán légvédelem képessége, de azt sem szabad számításon kívül hagyni, hogy gyenge, rossz minőségű drónokat állítottak csatasorba, a szakszerűtlen gyártás miatt. Egy másik magyarázat szerint az oroszok nem szerelik fel mindegyik drónjukat a lehetséges 50 kilogrammnyi robbanóanyaggal, hanem egyszerűen csak átlövik őket Ukrajnába, hogy a végtelenségig leterheljék velük az ukrán légvédelmet, fogyasztva rakétáik számát.

(Borítókép: Sahíd drón roncsa Ukrajnában. Fotó: Global Images Ukraine / Getty Images)