Megosztott közgazdaság-tudományi Nobel-emlékdíjat adott át hétfőn a Svéd Tudományos Akadémia

Az akadémia indoklásában egyebek között az szerepelt, hogy a díjazottak innovatív kutatást végeztek azzal kapcsolatban, hogy mi befolyásolja hosszú távon az országok gazdasági jólétét. Innovatív kutatásuk betekintést ad az intézmények jólétre gyakorolt befolyására, amellyel bizonyítják, hogy a demokrácia és az inkluzív intézmények támogatása alapozza meg a gazdasági jólét felé vezető utat − tájékoztatott az MTI.

Nem akármit kapnak a díjazottak

A díjjal járó, Gunvor Svensson-Lundqvist tervezte érem előlapján a díjalapító portréját a többitől eltérő szögből ábrázolták. Alatta a svéd központi bank emblémája, két egymást keresztező bőségszaru, körben a Sveriges Riksbank till Alfred Nobels Minne 1968 (A Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel emlékére) felirat látható. A hátlapon a díjat odaítélő tudományos testület jelképe, Észak Csillaga látható a Kungliga Vetenskaps Akademien (A Svéd Királyi Tudományos Akadémia) felirattal.

A kitüntetettek nevét a 66 milliméter átmérőjű, 18 karátos aranyból készült érme oldalába gravírozzák. Ez egyszer galibát is okozott: 1975-ben a szovjet Leonyid Kantorovics és az amerikai Tjalling Koopmans érmét a díj átadásakor véletlenül összecserélték. Erre csak akkor derült fény, amikor a két tudós már hazautazott, és hosszas erőfeszítésekbe telt, mire a tévedést orvosolni tudták.

A kézzel írott svéd nyelvű diploma barna bőrbe kötött, egyedi tervezésű műalkotás, amely a kitüntetett nevét és az indoklást tartalmazza. A díjjal az idén tizenegymillió svéd korona (mintegy 388 millió forint) összegű jutalom jár.

A közgazdaság-tudományi Nobel-díj a legfiatalabb a kitüntetés történetében

A közgazdasági Nobel-emlékdíjat a svéd központi bank, a Svéd Nemzeti Bank (Sveriges Riksbank) alapította 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából. Célja az Alfred Nobel által alapított díjak kiegészítéseként a közgazdaság-tudomány terén elért eredmények elismerése. Elnevezése hivatalosan: a Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíja, amelyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda.

A díjat most 56. alkalommal ítélték oda, a 96 kitüntetett közül 26-an egyedül, 20 alkalommal ketten, tíz alkalommal hárman megosztva részesültek az elismerésben. Az eddigi legfiatalabb díjazott a francia–amerikai Esther Duflo, aki 2019-ben 46 évesen, a legidősebb az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen kapta az elismerést.

A ma élő legidősebb közgazdasági Nobel-emlékdíjas a 97 éves amerikai Vernon L. Smith, akit 2002-ben tüntettek ki. A díjat eddig három nő kapta meg: 2009-ben az amerikai Elinor Ostrom, 2019-ben Esther Duflo és tavaly az amerikai Claudia Goldin, utóbbi közülük az egyetlen, aki egyedül kapta meg a kitüntetést.

A közgazdasági Nobel-emlékdíj esetén is van példa „családi” díjra: az első kitüntetett, az 1969-ben díjazott holland Jan Tinbergen öccse, Nikolaas Tinbergen 1973-ban megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, az 1974-ben kitüntetett Gunnar Myrdal felesége, Alva Myrdal 1982-ben Nobel-békedíjban részesült. Öt éve Esther Duflo és férje, az indiai–amerikai Abhijit Banerjee − a díj történetének egyetlen házaspárjaként − kapta meg a közgazdasági Nobel-emlékdíjat.

A magyar születésű tudósok közül 1994-ben az amerikai John C. Harsanyit (Harsányi János, 1920–2000) ismerték el megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjjal „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságáért”.

Az elmúlt tíz év közgazdasági Nobel-emlékdíjasai:

• 2014: A francia Jean Tirole a piaci erők elemzéséért, amellyel „rávilágított, hogyan kell értelmezni és szabályozni olyan iparágakat, amelyekben csak néhány erős cég tevékenykedik”.
• 2015: A brit–amerikai Angus Deaton a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért.
• 2016: Az amerikai–brit Oliver Hart és a finn Bengt Holmström a szerződéselmélet területén folytatott kutatásaikért.
• 2017: Az amerikai Richard H. Thaler a viselkedési közgazdaságtan területén folytatott kutatásaiért.
• 2018: Az amerikai William D. Nordhaus és Paul M. Romer „a világgazdaság hosszú távú fenntartható növekedésével” kapcsolatos munkásságáért.
• 2019: Az indiai–amerikai Abhijit Banerjee, a francia–amerikai Esther Duflo és az amerikai Michael Kremer a globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért.
• 2020: Az amerikai Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson az árverések mechanizmusának elméleti és gyakorlati kutatásában végzett munkájáért.
• 2021: A kanadai David Card, az amerikai Joshua D. Angrist és a holland–amerikai Guido W. Imbens „az ok-okozati összefüggések elemzéséhez nyújtott módszertani hozzájárulásukért”.
• 2022: Az amerikai Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig a bankok szerepének és pénzügyi krízishelyzetek kutatásáért.
• 2023: Az amerikai Claudia Goldin (aki egyben az ezredik Nobel-díjas) „a nők munkaerőpiaci eredményeinek jobb megértése érdekében végzett kutatásaiért”.