Szakadék tátong német és a magyar kormány között, egy dologban mégis egyetértenek

A Berlini Folyamatot Németország 2014-ben indította útjára azzal a céllal, hogy az uniós bővítést is elősegítve megerősítsék a nyugat-balkáni régió országai közötti együttműködést, fenntartsák az integrációs folyamat dinamikáját, továbbá elejét vegyék a térségben erősödő euroszkepticizmusnak.

Orbán Viktor vasárnap a kormánypártok esztergomi frakcióüléséről utazott Németországba, ezért is érdemes áttekinteni, hogy alakulnak mostanában a német–magyar kapcsolatok. A témában az Index Bauer Bencét, az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatóját kérdezte. 

Mint rámutatott, a magyar–német viszonyok tradicionálisan régi időkre nyúlnak vissza, és mindig jónak mondhatók. A viszonyrendszert meghatározó elemek elsősorban a gazdasági együttműködés, a régi kulturális kapcsolatok, testvérvárosi kapcsolatok, valamint a közös történelem.

A politikai kapcsolatok azonban jelenleg egy nagyon nehéz időszakon mennek át, már csak annak is köszönhetően, hogy Németországban egy balliberális kormányzat van hatalmon

– értékelte a helyzetet a szakértő. 

Mint mondta, a jelzőlámpa-koalíció, amit a szociáldemokraták, a zöldek és liberálisok alkotnak, 2021 őszén került hatalomra, és a progresszió jegyében nagyon sok olyan baloldali társadalompolitikai agendát akar megvalósítani, ami a németek számára is nagy kérdőjeleket vet fel. Ilyen az önrendelkezési törvény, vagy az a modernizációs program, amely a társadalmi progresszió jegyében születik, de közben nagyon sok identitáspolitikai projektet akar megvalósítani. 

Nem meglepő, hogy nincs egyetértés a német és a magyar kormány között

Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója a migrációt is szóba hozta, ugyanis tájékoztatása szerint a kormánypártok a migrációt próbálják serkenteni, például az állampolgársági törvénnyel akár három év után bárki német állampolgár lehet. Hozzátette azt is, hogy a német szövetségi kormány változatlanul finanszírozza a Földközi-tengeren érkező migránshajókat, ők ugyanis jónak tartják a migrációt. „Ez főleg a zöldpolitikának tudható be, a zöldek nagyon dominánsak, nemcsak az utóbbi három évben, amióta kormányoznak, hanem már korábban is azok voltak” – magyarázta. 

Ugyanakkor a szakértő felidézte, hogy a német választópolgárok 80 százaléka szerint rosszul végzi a német kormány a munkáját, és a három pártnak az együttes mérése alig éri a 30 százalékot. Az ellenzék legerősebb pártja, a CDU/CSU frakciószövetség pedig már messze 30 százalék fölött jár, tehát ez a szövetség egyedül erősebb, mint az Olaf Scholz vezette koalíció összes pártja együttvéve.

Így aztán ezt a német kormányt elnézve nem lehet azon meglepődni, hogy politikai témákban gyakorlatilag nincs egyetértés a magyar és a német kormányzat között. A magyar kormányzat mintha egy antitézise lenne a német kormányzatnak, és a fontos kérdésekben – mint gazdaságpolitika, migráció, gazdasági fejlődés, társadalompolitika, geopolitikai kérdések – más a két ország megítélése. Ez a magyarázata annak, hogy a politikai kapcsolatok jelenleg nem túl fényesek. Egy egészen más társadalompolitikai képet akar megvalósítani a német kormány, mint a magyar

– fogalmazott lapunknak a szakértő. 

Milyen témák várhatók Berlinben?

A hétfő, balkáni csúcstalálkozóról azt mondta, Magyarországot a magyar EU-elnökségre tekintettel hívták meg, ugyanis Magyarország az az ország, amely legerőteljesebben foglal állást a balkáni integráció mellett. A kormányszintű kapcsolatokat illetően ez az egyetlen olyan pont, amiben egyetértés van a német és a magyar kormány között.

A magyar miniszterelnök hétfőn kétoldalú tárgyalásokat is folytat a csúcstalálkozón részt vevő több állam vezetőjével, így bizonyára Olaf Scholz német kancellárral is, akivel Orbán Viktor korábban már több ízben egyeztetett. 

Emlékezetes, hogy az EU-elnökség kezdete előtt, június utolsó napjaiban is Emmanuel Macron francia elnökkel, Giorgia Meloni olasz miniszternökkel és Olaf Scholz német kancellárral is tárgyalt a miniszterelnök, hogy az EU-elnökséget kellő tapasztalattal és kellő kooperációval kezdje – emlékeztetett Bauer Bence. Hozzátette, hogy a miniszterelnök ezt követően indult aztán el a békemisszióra is, tehát úgy érkezett Kijevbe, Moszkvába és Pekingbe, hogy behozta Róma, Berlin és Párizs álláspontját. 

Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója úgy véli, a legfontosabb témák Orbán Viktor berlini látogatásán az alábbiak lesznek: 

• Szóba kerülhetnek akár az elektromos autókra kivetendő vámok is – a két ország ebben a kérdéskörben is egy oldalon áll;
• Migrációs kérdések is terítékre kerülhetnek, hiszen „Németországban is most kilenc év után rájöttek arra, hogy a migráció nem feltétlenül jó, és számos kihívással kell szembenézni, mint a lakhatás, szociális ellátórendszerek, oktatás, pénzügyek, vagy akár a közbiztonság”.

Úgy véli, Olaf Scholz német kancellárral pragmatikusan lehet ezekről a kérdésekről egyeztetni, de azt el kell ismerni, hogy a német kormányzatnak az egyéb zöld-társadalompolitikája távol áll a magyar kormányzatétól. 

A szakértő véleménye szerint az Európai Parlamentben történteknek a bilaterális kapcsolatokra nincs ráhatása. Úgy véli, hogy az Európai Parlament múlt heti ülése pártpolitikai adok-kapok volt. A magyar–német kapcsolatok azonban szakpolitikai kérdések mentén dőlnek el: szerinte a  pártpolitikai csörtét el kell választani az államközi ügyektől és a fontos európai kérdések megvitatásától is.

Mint ismert, a német belügyminiszter, Nancy Faeser szeptemberben jelentette be, hogy újra szigorú határellenőrzést vezetnek be az illegális migráció és az elmúlt hetekben történt iszlamista támadások miatt. A bűncselekmények befolyásolták a tartományi választások eredményét is, és a szélsőjobboldal előretörését eredményezte. Orbán Viktor ezt követően üzente Olaf Scholz német kancellárnak, hogy üdvözli a klubban. A német lapok szerint a kancellár valószínűleg nem örül ennek a dicséretnek.

(Borítókép: Olaf Scholz kancellár (j) fogadja Orbán Viktort Berlinben, Németországban 2024. június 21-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)