Megkezdődött Észak-Korea bosszúja Dél-Korea ellen: felrobbantották a két országot összekötő utakat

Helyi idő szerint kedd délben felrobbantották a Dél-Korea felé vezető utak és vasútvonalak egyes szakaszait Észak-Koreában – közölte a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága (JCS) a Reuters beszámolója szerint. Válaszul a dél-koreai hadsereg figyelmeztető lövéseket adott le a katonai demarkációs vonaltól délre, bár a robbanások nem okoztak károkat a határ szöuli oldalán.

Az észak-koreai hadsereg október 9-én jelentette be, hogy teljesen elvágja az országot Dél-Koreával összekötő utakat és vasútvonalakat és megerősíti a határ saját oldalán lévő területeit. Közölték:

I Szongdzsun, a dél-koreai hadsereg szóvivője ezt követően október 14-én figyelmeztetett, hogy Észak-Korea a két országot összekötő, a keleti és a nyugati tengerpartjához közeli utak felrobbantására készül a saját területén a határ menti demilitarizált övezetben. 

A dél-koreai JCS szerint Észak-Korea már korábban is telepített aknákat és akadályokat a határra, majd hétfőn látták, hogy újabb munkálatokat végeznek nehézgépekkel. Dél-Korea ezt követően fokozta a készültséget.

Észak-ellenes politikai propagandaanyagok

Érdemes megemlíteni, hogy a dél-koreai hadsereg szóvivője hétfőn nem volt hajlandó válaszolni egy hétvégi észak-koreai bejelentéssel kapcsolatos kérdésre. Phenjan szombaton azt állította, hogy Dél-Korea pénteken olyan drónokat reptetett az észak-koreai főváros légterébe, amelyek nagy számban szórtak szét Észak-ellenes politikai propagandaanyagokat. A szóvivő azt mondta, azért nem kommentálják ezt az állítást, hogy Észak-Korea ne használhassa fel reagálásukat egy újabb provokációja lehetséges indokaként. I Szongdzsun azt azonban nem tagadta, hogy Dél-Korea az utóbbi két évben jelentősen megerősítette légvédelmi kapacitását, mivel 2022-ben hét észak-koreai drón repült be, majd tartózkodott több órán át Szöul légterében.

Az észak-koreai legfőbb vezető lánya, Kim Jodzsong hétfőn kiadott és a KCNA állami hírügynökség által idézett közleménye szerint „világos”, hogy a dél-korai hadsereg és az Egyesült Államok áll a drónok berepülése mögött. Az akciót országa szuverenitásának megsértéseként értékelte, amire Észak-Korea úgy reagált, hogy nyolc felfegyverzett tüzérségi egységet helyezett készenlétbe a határövezetben.

Mint ismert, a két Korea gyakorlatilag még mindig háborúban áll, miután az 1950–53-as háborújuk fegyverszünettel, és nem békeszerződéssel ért véget.