Feszült csúcs előtt az uniós vezetők, amelyen Orbán Viktor felvetése az egyik fő téma

Az áprilisi és júniusi EU-csúcsokat követően október 17-én csütörtökön találkoznak az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői, aminek napirendjét előzetesen az ukrajnai és közel-keleti háborúk mellett az EU gazdasági versenyképessége dominálta volna,

Ezt egyrészt a németországi solingeni terrortámadás után Olaf Scholzék erőltették, de a német kancelláron kívül más vezetők is az utóbbi időben a téma napirendre tűzését szerették volna elérni.

Október 7-én Ausztria és Hollandia vezetésével összesen 14 tagállam és három további nem uniós tagállam, de schengeni ország levélben sürgette Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnököt, hogy a kitoloncolással kapcsolatban paradigmaváltásra van szükség az Európai Unióban. Azt szeretnék, hogy a tagállamok kapjanak nagyobb felhatalmazást és több eszközt a kitoloncolási eljárásokkal kapcsolatban.

A levélre válaszul von der Leyen arra kérte a tagállamokat, hogy tárgyaljanak a témáról és vizsgálják meg az EU-n kívüli külső hotspotok lehetőségét uniós szinten – az utóbbi időben például Giorgia Meloni olasz kormányfő Albániával egyezett meg, hogy az Olaszországban menedékjogot kérők ügyét Olaszország helyett a balkáni országban vizsgálják, ezalatt pedig a menekülteket Tirana szállásolja el. Hasonló tárgyalásokba kezdett Németország Kenyával.

Orbán Viktor felvetését is tárgyalják a csúcson

A külső gyűjtőtáborokról, hotspotokról Orbán Viktor magyar miniszterelnök már több ízben beszélt – legutóbb épp a magyar soros elnökség programjának a bemutatóján az Európai Parlament strasbourgi plenárisán.

Von der Leyen EB-elnök hétfőn a 17 ország levelére válaszolva – aminek aláírói között egyébként Magyarország nem volt ott – azt írta, a következő EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői egyeztessenek a migrációról, és vizsgálják meg az EU-n kívüli lehetőségeket.

Annak ellenére, hogy a tagállamok négy éven keresztül tárgyaltak a migrációs paktumról, és azt végül az EU két társjogalkotó szerve, a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament is elfogadta, egyre több ország szeretne abból kimaradni. Orbán Viktor már régóta mondja, hogy Magyarország nem szeretné azt betartani, de Magyarországgal egy időben Hollandia is jelezte, hogy ők ki szeretnének kerülni annak teljesítése alól. A végül idén zöldutat kapó paktumot Budapesten kívül Pozsony és Varsó is ellenezte.

A lengyel kormányfő ezt a döntést a Belarusz felől érkező migránsokra hivatkozva lépte meg, mivel szerinte Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök a migrációt kihasználva próbálják gyengíteni országát és az Európai Uniót. Belarusz egyébként még a 2020-as elcsalt elnökválasztás, valamint egy független belarusz újságíró, Roman Prataszevics 2021-es elfogása után indított Szíriából, Afganisztánból és más közel-keleti országokból járatokat Belaruszba, hogy azután a belarusz hatóságok segítségével a határhoz szállítsák őket.

Tusk nem az egyetlen, aki a közös uniós lépés helyett saját kezébe venné a probléma kezelését – mint írtuk, így tett Olaszország is, de Németország is hasonló lépéseket tervez.

Olaszország és Németország kérésére az EU-csúcson a tagállamok vezetői tárgyalnak arról, milyen EU-n kívüli megoldásokkal lassíthatnák a migrációt, több ország pedig azt is felvetette, hogy EU-n kívüli gyűjtőtáborokat kellene létrehozni, miközben több tagállam is azt szeretné elérni, hogy gyorsítsák fel az EU-ból való kitoloncolást.

Charles Michel Európai Tanács-elnök – akinek ez lesz az utolsó EU-csúcsa, hiszen mandátuma december 1-jén jár le – meghívólevelében azt írja, a tagállamok vezetőivel „stratégiai eszmecserét” váltanak, hogy milyen konkrét intézkedéseket szeretnének a migráció megelőzése, a külső határok ellenőrzése kapcsán, valamint tárgyalnak a potenciális segédkező külső partnerekről és a kitoloncolás kérdéséről is. Hogy mennyire összetett kérdésről van szó, jól mutatja, hogy szerdán két nagyköveti szintű tárgyalást is tartottak a tagállamok, ahol az EU-csúcsot lezáró konklúzióról próbáltak megegyezni.

Egyébként úgy vált a migráció megint fontos kérdéssé, hogy alacsonyabb az EU-ba irányuló illegális migráció, mint egy éve.

Volodimir Zelenszkij ismét személyesen tárgyal a tagállamok vezetőivel

A legutóbbi, június 27-i csúcs után ismét személyesen vesz részt az EU-csúcson Volodimir Zelenszkij, ám az ukrán elnök akkor Ukrajna megkezdett uniós csatlakozási tárgyalásai mellett az országának szánt katonai támogatásokról egyeztetett a 27 tagállam vezetőjével.

Vélhetően ezek a mostani csúcson is szóba kerülnek, ám Zelenszkij elsősorban azért érkezik a belga fővárosba, hogy az általa nemrég prezentált győzelmi tervét bemutassa az Európai Tanács ülésén, miközben a tagállamok vezetői a korábban megállapodott támogatásokról, valamint a rideg ukrán tél miatt Kijevnek kulcsfontosságú energia-infrastruktúráról is tárgyalnak egymással.

Az ugyanis több olyan elemet is tartalmaz, ami eddig az Ukrajnát támogató NATO-tagállamoknak vörös vonalakat jelentett: ilyen Ukrajna csatlakozási kérelme a katonai szövetséghez; hogy az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel mélyen Oroszországban lévő területeket támadhasson; Ukrajna területén NATO-légtérzár bevezetése, azaz a NATO felelne azért, hogy orosz rakéták, drónok vagy repülőgépek ne léphessenek be a honvédő háborút vívó ország légterébe.

Az ukrán elnök a tervével még szeptember végén járt Washingtonban, múlt héten pedig Londonban, Párizsban, Rómában és Berlinben tárgyalt róla. Joe Biden amerikai elnök németországi útján egyébként egy csúcstalálkozót vezetett volna a Kijevnek nyújtott katonai segítség koordinálásával kapcsolatban, de ez az esemény végül elmaradt. Pedig ezen a németországi találkozón Zelenszkij prezentálhatta volna országa legfontosabb szövetségeseinek a tervét, így azonban külön-külön utazott el ezekbe az országokba.

Zelenszkij tervével kapcsolatban legvalószínűbb, hogy csak az ukrán hadiipar fejlesztésében és további légvédelmi rendszerek átadásában lehetnek képesek megállapodni a felek – a légtérzár ötletét már az orosz invázió kezdete óta ellenzi a legtöbb NATO-tagállam, ahogyan a NATO-fegyverek orosz célpontok elleni használatát is.

Ukrajna kapcsán ezenkívül továbbra is téma lesz a befagyasztott orosz vagyonok további felhasználása, ahogyan az oroszok által bombázott ukrán infrastruktúra, valamint az Oroszországgal szembeni szankciós politika is.

Napirenden a versenyképesség és a Közel-Kelet

Az áprilisi rendkívüli EU-csúcsot Michel azért hívta össze, hogy az állam- és kormányfők az európai gazdaság versenyképességéről tárgyaljanak, ugyanakkor Irán Izrael elleni akkori rakétatámadása miatt nem tudtak kizárólag ezzel foglalkozni. Azóta pedig a témában napvilágot látott mind Enrico Letta, mind Mario Draghi jelentése, így felvetett problémákat és megoldásokat bőven szolgáltat a két jelentés.

Áprilisban a rendkívüli EU-csúcson a tagállamoknak csak abban sikerült megállapodniuk, hogy a jövőben kell egy új versenyképességi paktum – most ennek a tárgyalását folytatják.

Az uniós vezetők emiatt próbálnák deeszkalálni a helyzetet, azonban kérdéses, hogy a csúcsot lezáró konklúzió mennyire hat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, aki még Joe Bidenre se hallgat a háborút illetően.

A tagállamok egyébként nem kizárólag Iránt ítélik el a rakétatámadás miatt, de a Ciszjordániában illegálisan terjeszkedő telepesekről is véleményt formálnak, ahogy a vörös-tengeri kereskedelem biztonságáról is szó esik.

A fenti témák mellett még szót ejtenek a november közepén, ezúttal Bakuban rendezett ENSZ klímakonferenciájáról (COP29), és más külpolitikai ügyekről is egyeztetnek.  

(Borítókép: Orbán Viktor és Volodimir Zeleneszkij Brüsszelben 2024. június 27-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)