Már az EU-csúcs előtt felálltak a frontvonalak a migráció ügyében, Orbán Viktor egyedül maradhat Ukrajna kapcsán

Október 17-én Brüsszelben gyűltek össze az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői, hogy Volodimir Zelenszkij győzelmi terve mellett többek között a migrációról tárgyaljanak.

Leginkább ez utóbbival kapcsolatban várható hosszú tanácskozás a tagállamok vezetői között, ugyanis több olyan kérdés is van, amelyben megosztottak a vezetők.

Az egyik ilyen kérdés az ún. hot spotok témája, amiket többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök is felvetett korábban, Giorgia Meloni olasz kormányfő pedig bilateriális úton meg is valósított Olaszország és Albánia között. Róma a menekültügyi eljárásokat nem Olaszországban, hanem Albániában folytatná le, és a menedékkérők addig Albániában is maradnának. Valamint az olaszok ugyancsak a nyugat-balkáni országba toloncolnák vissza azokat, akik végül nem kapnak menedékjogot. De Olaszországon kívül több tagállam is új megoldásokat szeretne bevezetni az illegális migráció visszaszorítása kapcsán.

Erről az EU-csúccsal párhuzamosan az olasz miniszterelnök dán és holland kollégái, Mette Frederiksen és Dick Schoof vezetésével külön is tanácskoztak Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök, valamint több, a migráció kapcsán hasonló álláspontot képviselő tagállam vezetőinek társaságában – a meghívottak között Ausztria, Ciprus, Csehország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Málta és Szlovákia állam- és kormányfői szerepeltek.

A csúcs melletti egyeztetést Meloni közösségi oldalán úgy értékelte, az „egy nagyon pozitív találkozó volt nagyon világos célokkal”. E célok az olasz miniszterelnök szerint az irreguláris migráció visszaszorítása, az embercsempészekkel szembeni fellépés, valamint az európai kitoloncolási politika hatékonyabbá tétele.

Ezzel kapcsolatban vélhetően szó esett a hot spotokról is, hiszen a résztvevők többsége korábban arról beszélt, hogy az illegális migrációt az unió határain kívül kellene kezelni, többek között ilyen migrációs központok létrehozásával – az ötletről Bulgária ügyvivő kormányfője is elismerően nyilatkozott a csúcsot megelőzően.

A csúcsot megelőző rövid nyilatkozataiban a belga Alexander De Croo például arról beszélt, hogy a harmadik országbeli migrációs központok soha sem működtek. Szerinte Olaszország albániai migrációs központjának a fenntartása drága, és viszonylag kevés eredménnyel jár. Ezért úgy véli, a megoldást inkább olyan megállapodások jelentenék, amilyeneket korábban az EU Törökországgal, majd később Tunéziával és Egyiptommal a migránsok feltartóztatása érdekében kötött.

Ugyanúgy szkeptikus ezen EU-n kívüli központokkal szemben Olaf Scholz is. A német kancellár szerint egy olyan ország esetében, mint Németország, ahol tavaly például 300 ezren nyújtottak be menekültkérelmet, egy ilyen központ ezeknek csak egy töredékét tudná kezelni.

A német kancellár szerint az EU-nak továbbra is védelmet kell nyújtani azok számára, akiknek szüksége van rá, ugyanakkor az unió nem engedhet be mindenkit, a bűnözőket pedig azonnal kitoloncoltatná. Scholz De Croohoz hasonlóan arról beszélt, hogy szerinte a probléma gyökerét kellene megoldani.

A csúcs előtt azonban az Európai Tanács épületében nyilatkozó állam- és kormányfők mindegyike üdvözölte, hogy a migrációra ismét uniós szinten keresnek megoldást.

Míg a balti államok vezetői (többek között Észtország, Litvánia és Lettország) azért szeretnének előrelépni, mert így megoldást találhatnak arra, hogy Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a migrációt fegyverként használva próbálja gyengíteni az Európai Uniót – Lengyelországban Donald Tusk emiatt jelentette be, hogy ideiglenes jelleggel felfüggesztik a menekültjogot –, addig a déli és közép-európai országok az Afrika és Közel-Kelet felől érkező migránsok kapcsán szeretnének elérni eredményeket.

A migráció egyébként úgy vált a csúcs fontos témájává, hogy tavalyhoz képest csökkent az Európai Unió területére illegálisan belépők száma.

Ukrajnát továbbra is támogatják a tagállamok, de lesz-e magyar vétó?

Az EU-csúcs előtti nyilatkozatok másik fontos témája az ukrajnai háború volt, hiszen Volodomir Zelenszkij ukrán elnök személyesen mutatta be a tagállamok vezetőinek a győzelmi tervét.

Ennek kapcsán a legtöbb vezető örült, hogy személyesen van lehetőségük meghallgatni az ukrán elnök tervét, és többen is Ukrajna támogatásának adtak hangot – így tett például Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is a Zelenszkijjel közösen tartott doorstepjén.

Ukrajna kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy Zelenszkij ötpontos győzelmi tervéből mennyit tudnak támogatni a tagállamok – hiszen annak egyik pontját, miszerint az ukrán fegyveres erők a nyugati fegyverekkel oroszországi célpontokat is támadhatnának, régóta ellenzi több ország is –, valamint hogy

Az Európai Unióban arról már korábban megegyeztek, hogy a lefoglalt orosz vagyonok által generált profitból támogatják Ukrajnát és részben ez adná a G7 50 milliárd eurós hitelének és az EU által vállalt 35 milliárd eurós támogatásnak a jelentős részét. Azonban azt, hogy az EU továbbra is felhasználja ezen orosz pénzeszközöket, a tagállamok vezetőinek félévente egyhangúlag meg kell szavazniuk.

A tagállamok vezetői a mostani csúcson arról tárgyalnak, hogy a jelenlegi fél év helyett 3 évre szóljanak az orosz vagyonokkal szembeni szankciók, azonban a magyar kormány ezt nem támogatja. Varga Mihály pénzügyminiszter a héten például arról beszélt, hogy ezzel a döntéssel az amerikai elnökválasztásig várna a kormány, ami a Politico szerint Donald Trump érdekeit szolgálja.

Emiatt például Gitanas Nauséda litván elnök a csúcs előtt egy újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, ő nem lát összefüggést a mostani döntés és az amerikai elnökválasztás között, míg a lehetséges vétó kapcsán azt mondta:

Nem tudom, hogy Orbán Viktor mit fog csinálni, mert azt sosem tudhatod

A litván elnök továbbá hangsúlyozta, őt leginkább az érdekli, hogy az EU támogassa Ukrajnát, mivel „egyes tagállamok” blokkja miatt Ukrajna nem kap elegendő támogatást jelenleg. Nauséda szerint ha az EU vezetői nem tartanak össze és nem tudnak erről döntést hozni, az az autokraták győzelmét jelenti.

továbbá arról írt, hogy szerinte az Európai Uniónak változtatnia kell az ukrajnai háborúval kapcsolatos stratégiáján, mivel szerinte abban jelenleg vesztésre áll. Ugyanakkor hozzátette: „De ez nem azt jelenti, hogy még több háború, még több veszélyes fegyver, és nagy hatótávolságú fegyverek kellenek, hanem azt, hogy a háborús stratégia helyett a béke stratégiára kell váltanunk. Tűzszünet kell és béketárgyalások!” – fogalmazott a magyar kormányfő.

(Borítókép: Orbán Viktor Brüsszelben 2024. október 17-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)