Zelenszkij „győzelmi terve” nem is az, aminek látszik?

A „győzelmi terv” tartalmazza, hogy Ukrajnát még a háború vége előtt meg kell hívni a NATO-ba, a háború után pedig az ukrán hadsereg felválthatná az amerikai erőket Európa területén, hozzájárulva a nyugati szövetségi rendszer biztonságához.

Továbbá az is a pontok között van, hogy folytatni kell a műveleteket Oroszország területén, engedélyezni kell a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését az orosz hátország ellen, az ukrán erők pedig a szövetségesekkel közösen lépnének fel az orosz légierő ellen. Ukrajna területén egy úgynevezett „nem nukleáris feltartóztató csomag” elhelyezésére van szükség a NATO részéről, ez azonban a gyakorlatban nyugati katonák Ukrajnában való állomásoztatását jelentheti. A terv részét képezi még, hogy erősíteni kell Ukrajna gazdasági-stratégiai potenciálját, és fokozni a szankciókat Oroszország ellen.

A hivatalos ukrán kommunikáció szerint a terv – megvalósulása esetén – olyan békére kényszerítené Oroszországot, amelyben az ukrán feltételek érvényesülnének

– mondta Kosztur András, aki azonban azt is hozzátette, a terv megvalósításának jelentős része a Nyugat szándékain és lehetőségein múlik, így nem zárható ki, hogy az ukrán vezetés célja inkább kommunikációs, mint stratégiai jellegű, és eleve olyan kéréseket fogalmaztak meg, amelyek elutasításra kerülnek, az elutasítást pedig egy későbbi, kedvezőtlenebb békeszerződés okaként jelölhetnék meg.

A kutató szerint erre utal az is, hogy Volodimir Zelenszkij maga is célzott rá, egyes nyugati vezetők nem nyilvános körülmények között egyre gyakrabban emlegetik a tárgyalások lehetőségét. „Persze a terv megvalósításával sem veszítene az ukrán elnök, hiszen az eszkaláció és a NATO közvetlenebb beavatkozása segíthet a háború folytatásában, és kimozdíthatja az események alakulását azok jelenlegi, Kijev számára kedvezőtlen irányából” – jegyezte meg Kosztur András.

Szkeptikusak a nyugati vezetők

A „győzelmi terv” pontjaival kapcsolatban a kutató elmondta, az amerikaiak eddig elzárkóztak Ukrajna meghívásától a NATO-ba, mivel ők is – ahogy a szövetség több tagja – attól tartanak, hogy ezzel az Oroszországgal való közvetlen összeütközést és a nukleáris háborút kockáztatnák.

Ugyanez igaz azokra az ukrán kérésekre, hogy a NATO valamiféle elrettentő erőt helyezzen el Ukrajna területén, vagy hogy segítsen közvetlenül az orosz légi támadó célpontok lelövésében. Egy erős, az amerikai jelenlétet felváltó ukrán hadsereg gondolata már Boris Johnson volt brit miniszterelnöknél is megjelent, nála viszont párhuzamosan azzal, hogy Ukrajna lemond bizonyos területeiről, amibe Ukrajna nem hajlandó belemenni jelenleg

– mutatott rá Kosztur András.

Ami a szankciók fokozását illeti, arra a kutató szerint nincs lehetőség anélkül, hogy Európának és immár akár az Egyesült Államoknak is az eddigieknél is súlyosabb károkat okoznának.

Az eddigi szankciók sem hozták el a várt eredményt, Oroszország gazdasági elszigeteléséhez a globális Dél támogatására is szükség lenne, ők azonban a saját érdekeiket követik

– jegyezte meg Kosztur András.

Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy a nyugatiak figyelmesen megvizsgálják a tervét, amelyről már zajlanak az egyeztetések.

Az ukrán elnök amerikai és európai útjával kapcsolatban azonban általánosan olyan benyomás alakult ki a nemzetközi sajtóban, hogy a nyugati vezetők szkeptikusak a terv megvalósítását illetően, és az inkább nem teljesen összefüggő kérések halmazának, mintsem valódi haditervnek tekinthető. Az oroszok irreálisnak tartják a tervet, és Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint Kijevnek »ki kell józanodnia«, ha tárgyalni akar a békéről

– magyarázta a kutató.

2025-ben vége lehet az orosz–ukrán háborúnak

Kérdésünkre, hogy mi a „győzelmi terv” jelentősége hetekkel az amerikai elnökválasztás előtt, Kosztur András elmondta, a terv benn tartja Ukrajna kérdését a köztudatban, és olyan képet vázol fel, amely szerint a Nyugat kellő politikai szándéka esetén lehetséges lenne a teljes háborús fordulat. Ugyanakkor kétséges, hogy a választásokig döntés születne a felvetett kérdésekről, ahogy az is, hogy a választásokat követően bármelyik adminisztráció egészben támogatná Volodimir Zelenszkij javaslatait.

Az ukrán elnök a következő két-három hónapot jelölte meg sorsdöntőként a terv megvalósítása szempontjából, így könnyen lehet, hogy ő is azzal számol, az új amerikai adminisztráció idején már nem a háború folytatása, hanem annak lezárása lehet a központi téma

– jelentette ki a kutató.

Volodimir Zelenszkij szerdán arról is beszélt, ha most elkezdik a „győzelmi terv” végrehajtását, akkor szerinte 2025-ben esély lehet arra, hogy lezárják a háborút.

Kosztur András is úgy véli, van esély a háború lezárására 2025-ben:

Bár az oroszok a harctéri eredményeik miatt most vélhetően nem érdekeltek abban, hogy gyorsan véget vessenek a harcoknak. Jelenleg valójában az Egyesült Államok reálpolitikai érdeke lenne a háború gyors lezárása, de csak akkor, ha a háború utáni, területileg kisebbé vált Ukrajna a katonai szövetségese maradna. Az oroszoknak viszont csak akkor érdeke egy lezárás jelenleg, ha garanciát kapnak Ukrajna semlegességére és lefegyverzésére. Éppen emiatt tart tovább a háború, annak ellenére, hogy – hacsak a NATO nem akar közvetlenül beavatkozni, ahogyan azt most az ukrán elnök tulajdonképpen kéri – harctéri fordulatra nincs esély, az oroszok lassú felőrlő taktikájának teljes sikerére pedig még akár évekig is várni kell majd. Ugyanakkor a háború elhúzódásával a károk is fokozódnak, nemcsak Ukrajnában, de Európában is.

A kutató úgy vélekedett, ha 2025-ben mégis sor kerülne a háború lezárására, akkor minden valószínűség szerint Ukrajna nem hivatalosan kénytelen lesz elismerni területveszteségeit, és elfogadni azt, hogy nem lesz a NATO tagja.

„Vélhetően azonban maradnak majd bizonyos kiskapuk, amelyek segítségével a Nyugat a továbbiakban is folytathat katonai együttműködést Kijevvel, még ha jóval korlátozottabb mértékben is a mostaninál. Könnyen lehet, »kárpótlásként« az amerikaiak megpróbálják felvetetni Ukrajnát az Európai Unióba, hogy az európai országokkal fizettethessék meg az újjáépítés költségeit. Ezt mindkét fél megpróbálhatná győzelemként eladni, bár tökéletesen egyikük sem tarthatná annak” – fejtette ki a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a parlament ülésén bemutatja az úgynevezett „győzelmi tervet” Kijevben 2024. október 16-án. Fotó: Andrii Nesterenko / Reuters)