Szlovákiában szigorítanák a nyelvtörvényt, egyesek már Ján Slotát emlegetik
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
Martina Simkovicová, Szlovákia kulturális minisztere (SNS) új ötlettel állt elő a nyelvhasználati törvény szigorításáról és a megszegéséért járó szankciók és bírságok növeléséről. A minisztériumnál a Dennik N kérdezett rá az információ valóságtartalmára, amit meg is erősítettek az illetékesek. A bírságokat és a nyelvfelügyelőket 1995-ben a Meciar-kormány vezette be, ami már akkor is hangos ellenérzéseket váltott ki az ellenzékből, a nemzetközi szervezetekből és a magyar kormányból is – nem beszélve a kisebbségekről.
Fiala-Butora János jogász, emberi és kisebbségi jogi szakértő szerint amennyiben ezt meglépi Szlovákia, az nemzetközi problémákat fog okozni az országnak.
Az előzetes tájékoztatások arról szólnak, hogy a tervezet célja, hogy a kétértelműen megfogalmazott, nem egyértelmű nyelvhasználati szabályokat egyértelműsítsék. Emellett az is, hogy a hatékony állami felügyeletet jogszabályokban biztosítsák, ugyanis a kulturális minisztérium szerint a hatóságok korlátozott hatásköre és az alacsony bírságok miatt egy személy akár többször is elköveti ugyanazt a szabályszegést.
A módosító javaslat tervezete pontosabban meghatározza az államnyelvtörvény betartásának felügyeletére vonatkozó szabályokat, és megerősíti a felügyeleti hatóság hatáskörét, egyebek mellett a szankciók kiszabása terén
– áll pontosan a minisztérium portálnak adott válaszában.
Ideológiai vázlat
Az 1995-ös bevezetés óta többször is enyhítették már a nyelvtörvényt, 1998 után a nyelvfelügyelői munkakört meg is szüntették, jelenleg a kulturális minisztérium az, ami ellenőrzi a szabályok betartását, és büntetéseket szabhat ki ezek megszegéséért. A jelenleg érvényben lévő, nagyon enyhe rendeletet Ivana Radicová (2011–2012) kormánya alatt alkották meg, de bírságokat nem szabtak ki.
Ugyanúgy senkit nem sújtottak bírsággal 2009 előtt, Marek Madaric és Silvia Hroncová minisztersége alatt sem, 2009-től viszont ismét törvénybe iktatták a bírságokat. A törvénysértésekkel korábban közigazgatási eljárások keretében foglalkoztak, amik egy figyelmeztetés után megszűntek. Ráadásul eddig csak közigazgatási szervekre szabhattak ki büntetéseket (50 eurótól 2500 euróig) abban az esetben, ha „a nyilvánosságnak szánt, vagy az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy tulajdonát fenyegető információról van szó, és ha az írásbeli figyelmeztetés után sem orvosolják a hibát”.
Ezen kívánnak most változtatni, ugyanis a tervezet szerint innentől
hétköznapi emberekre is szabhatnának ki bírságot, céljuk, hogy mind a természetes, mind a jogi személyek betartsák az államnyelvtörvényt.
„Különösen ott sérülnek a nyilvánosságnak szánt tájékoztatással kapcsolatos rendelkezések, ahol nem tartják be az államnyelvű szöveg betűméretét és tartalmi azonosságát a más nyelvű szöveggel. A más nyelvű szöveg gyakran jobban látható, mint az államnyelvű szöveg. Egyes földrajzi nevek jelölése is sérül” – állítják.
Viszont Ódor Lajos ügyvivő kormányának kulturális minisztere, Silvia Hroncová úgy véli, hogy Simkovicovának csak egy ideológiai vázlata van, de nincs kifejtve, hogy pontosan meddig is akarnak elmenni. Az majd csak a parlamenti vita során fog kiderülni.