Amerikai tábornok: Több tízezer katona áll készenlétben, ha Moszkva megtámadná a NATO-t

A GDP két százaléka csak a minimum, amit védelemre kell fordítani – mondta Christopher Cavoli amerikai tábornok, aki felszólított minden NATO-tagállamot, hogy növelje védelmi kiadásait. „A NATO egészének jelentősen növelnie kell fegyveres erőinek katonai képességeit” – fogalmazott a tábornok a Der Spiegelnek adott rendhagyó interjúban, amelyben Carsten Breuer, a német vezérkari főnök is részt vett.

„Minden NATO-partner rá fog jönni, hogy a két százalék nem elég, amint bemutatjuk az egyes államokra vonatkozó konkrét katonai követelményeket. Számomra a két százalék csak a minimum” – mondta Cavoli, aki a NATO legmagasabb rangú operatív tisztje, ő készíti a szövetség új védelmi terveit 2022 óta. Kifejtette, valamennyi NATO-tagország fegyveres erői jelentősen növelték a műveleti készenlétet az elmúlt két évben, és fontos lépéseket tettek a katonai védelmi képességeik korszerűsítésére.

Ma már több tízezer katona áll készenlétben, és néhány nap alatt bevethető, ha bekövetkezik a legrosszabb

– emelte ki az amerikai tábornok.

Carsten Breuer, aki a Bundeswehr legmagasabb rangú katonája, elmondta, szerinte „mindig tisztában kell lennünk Putyin szándékaival”. A beszélgetésben kiemelte azt is, hogy Oroszország idei katonai kiadásai a bruttó hazai termékhez viszonyítva sokszorosan meghaladják azt, amit a NATO-államok a védelmükre fordítanak. „Oroszország hadigazdasága teljes gőzzel működik. Putyin hosszú konfliktusra készíti fel az orosz társadalmat. Újjászervezi Oroszország katonai körzeteit, és a szárazföldi erők kiterjedt bővítését szorgalmazza. Nincs tehát végtelen időnk az újjászervezésre” – mondta Breuer, aki az interjút készítő újságíró azon felvetését kommentálta, miszerint egyre több olyan szakértői vélemény jelenik meg, amely egy NATO elleni orosz támadást vetít előre.

Cavoli az interjúban kiemelte, hogy szerinte az ukrajnai háború megmutatta, milyen fontos a légvédelem. Mint mondta, ma már a világ szinte minden országa képes modern drónokat és akár nagy hatótávolságú cirkálórakétákat is építeni. Az amerikai tábornok arra a kérdésre, hogy mennyire jelent közvetlen fenyegetést Moszkva a NATO-ra vagy Európára nézve, úgy fogalmazott:

Oroszország állandó fenyegetést jelent a szövetségre és a biztonságra egész Európában, mivel Moszkva egyre inkább összejátszik olyan szereplőkkel, mint Kína és Észak-Korea. (…) A fenyegetés nagyon komoly.

Cavoli úgy véli, ezt a fenyegetést csak elrettentéssel lehet kezelni, ezért is fontos az, hogy a tagországok minél gyorsabban teljesítsék a védelmi követelményeket.

A német vezérkari főnök ehhez hozzáfűzve kifejtette véleményét a helyzettel kapcsolatban. Elmondta, hogy az elmúlt több mint harminc évben a béke a normalitást jelentette, de most megváltozott a helyzet Oroszország Ukrajna elleni támadásával.

Alkalmazkodnunk kell, hogy továbbra is biztonságban élhessünk. Meg kell értenünk, hogy a fenyegetés az új normalitás. Hírszerző szolgálataink vezetői néhány nappal ezelőtt világosan kimondták: a Kreml ellenségként tekint Németországra

– fogalmazott Breuer. Mint mondta, a fenyegetés valós, mert „Oroszország olyan rakétákat állomásoztatott a szomszédságunkban, amelyek már képesek Németországot és szövetségeseinket támadni. Az amerikaiak segítségével megpróbáljuk elrettenteni ezt a fenyegetést. Jelezzük ellenfelünknek, hogy ugyanolyan módon tudunk reagálni, ha minket támadnak”. Szerinte „ez nem provokáció, hanem az Oroszországgal szembeni hiteles elrettentés része”.

Cavoli szerint a lényeg az, hogy nincs alternatíva, fel kell készülni egy lehetséges orosz támadásra. „Igaz, hogy Oroszország veszteségeket szenvedett Ukrajnában, méghozzá elég súlyos veszteségeket. De az orosz fegyveres erők tanulnak, fejlődnek, és alkalmazzák a tanultakat. Az ukrajnai háború végén, bárhogy is nézzen ki, az orosz hadsereg erősebb lesz, mint ma. Ezek az erők a szövetségünk határán lesznek. Ugyanazok az emberek fogják őket irányítani, akik már ma is ellenségként tekintenek ránk. Tehát egy valódi képességekkel, tömeggel és egyértelmű szándékkal rendelkező ellenfelünk lesz. Ezért kell felkészültnek lennünk, és olyan fegyveres erőkre van szükségünk, amelyek képesek szembeszállni velük” – vélekedett az amerikai tiszt.

Cavoli kiemelte azt is, hogy az ukrajnai háborúnak jó hatása volt a NATO egységére. Úgy fogalmazott, a szövetségben „példátlan politikai egység, figyelemre méltó kohézió alakult ki”. Szerinte ennek köszönhető, hogy ilyen rövid idő alatt ki tudták dolgozni az új védelmi terveket, és politikailag jóvá tudták hagyni őket. Az ukrajnai háború végével kapcsolatban elmondta, hogy nem szeretne találgatásokba bocsátkozni. Mint fogalmazott, „a temetők tele vannak okos emberekkel, akik azt hitték, hogy meg tudják jósolni a háború kimenetelét”. Ugyanakkor megjegyezte, továbbra is bizakodó Ukrajna győzelmével kapcsolatban. Elismerte azonban, hogy mindez csak a Nyugat támogatásával lehetséges.

A számok és a kapacitások természetesen fontosak. De a NATO sikerreceptje mindig is az volt, hogy a minőség révén legyen jobb. Az oroszok a lenyűgöző számokban bíznak, én bízom a mi csapataink kiváló minőségében

– érvelt az amerikai tábornok Ukrajna mellett. Elmondta, a politikai tárgyalásokról vagy az ukránok terveiről nem nyilatkozhat, de az Egyesült Államok és a NATO támogatása rendíthetetlen.

Breuer a béketárgyalásokkal összefüggésben megjegyezte, „ez egy olyan kérdés, amelyre az ukránoknak kell válaszolniuk, hiszen az országukról és a jövőjükről van szó”. „Katonai szempontból megértem, hogy Ukrajna olyan irányba akarja terelni a háborút, amely lehetővé teszi a számára kedvező diplomáciai vagy politikai megoldást. Ez kell hogy legyen Ukrajna célja is. Ugyanakkor azt is világossá kell tenni, hogy nem lehet diktált béke” – vélekedett a német vezérkari főnök. Cavoli még ehhez a gondolathoz hozzáfűzte: a múltban azok a katonai vezetők, akik sokáig és keményen harcoltak egymással, a végén mégis leültek a tárgyalóasztalhoz.

(Borítókép: Az Ukrán Fegyveres Erők hadgyakorlaton vesznek részt Oroszország Ukrajna elleni támadása közepette a Donyecki területen 2024. október 14-én Ukrajnában. Fotó: Ukrainian Armed Forces / Handout / Reuters)