Egyelőre nem dőlt el, hogy Moldova csatlakozik-e az Európai Unióhoz

Moldova vasárnap elnökválasztást és népszavazást is tartott, utóbbin arról döntött, hogy állampolgárai támogatják-e az Európai Unióhoz való csatlakozást. Azonban a korábbi felmérések ellenére, a szavazatok 97 százalékos feldolgozottságánál meglepő eredmény látszik, ugyanis az igen 49,9, míg a nem 50,1 százalékon áll − írja a BBC.

A hivatalban lévő, Európai Unió-párti elnök Maia Sandu csalódottságának adott hangot, és szerinte a külföldi beavatkozás eredménye a szoros eredmény. Ez egy „példátlan támadás a demokrácia ellen”, mellyel arra utalt, hogy Oroszország azért kampányolt, hogy a moldáv lakosság nemmel szavazzon ezen a sorsdöntő népszavazáson.

Moldova június óta folytat csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, és ezek nem szakadnak meg a vasárnapi eredmény ellenére sem, mivel a népszavazás nem volt jogilag kötelező érvényű. A voksolás kissé bizonytalanná tette a folyamatot, ugyanis ha más eredmény született volna, akkor visszafordíthatatlanná vált volna az ország nyugati irányultsága.

Az elnök a csatlakozás mellett kampányolt, oroszbarát ellenfele pedig ellene

Az elnök a népszavazáson az uniós csatlakozás mellett kampányolt, mely szerinte évtizedekre meghatározná Moldova jövőjét. Az első eredmények alapján úgy vélték, hogy a vidéki lakosság nemmel szavazott. A nagyvárosok lakói igennel voksoltak, de hétfő hajnalban már tudták, hogy nem nyerhetnek.

A részvételi arány mintegy 51 százalék, ezért a népszavazás érvényes volt, annak ellenére, hogy több jelölt bojkottra szólított fel az EU-csatlakozásról szóló voksolás kapcsán. Aleksandr Stoianoglo kijelentette, hogy nem támogatja az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást.

Ugyan a szavazóhelyiségek előtt álló fiatalok többsége az uniós csatlakozás mellett volt, hiszen országuk számára európai jövőt szeretnének, valamint Moldova függetlenné válása óta elegük van az orosz befolyásból.

Azonban a transznyisztriai régió erős orosz befolyás alatt áll, ahol akár szavazatvásárlás sem volt kizárható, a BBC értesülései szerint volt olyan szavazó, aki a voksolás után megkérdezte, hol fogják kifizetni, majd felháborodottan nyilatkozott, hogy átverték, de azt már nem árulta el, mire szavazott.

Szeptemberben Ilan Shor moldovai üzletembert azzal vádolták, hogy nagy mennyiségű orosz készpénzt ajánlott fel azért, hogy az uniós csatlakozás ellen szavazzanak, valamint az oroszbarát jelölt támogatására szólított fel.

Maia Sandu jóval kisebb előnnyel rendelkezik, mint azt a kutatások mutatják

A vasárnapi voksolás kulcsfontosságú volt Moldova számára, melyen Maia Sandu a vártnál kisebb különbséggel nyert az első fordulóban − mindössze a szavazatok 41 százalékával, ezért csak a novemberi 3-i folytatás hozhat döntést.

A hivatalban lévő elnök különböző csoportokat vádolt azzal, hogy külföldi anyagi támogatással, hazugságokkal és propagandával befolyásolták a szavazást. Emellett „egyértelmű bizonyítékról” számolt be, mely szerint mintegy 300 ezer szavazatot vásároltak meg ellenfelei, melyet „példátlan mértékű csalásnak” nevezett. Ugyanakkor a Kreml határozottan tagadta, hogy köze lenne a moldovai választás befolyásolásához.

Az elnökválasztáson azonban még a szavazatok felét sem sikerült megszereznie Maia Sandunak, ezért ő és a második helyen végzett oroszbarát szocialista Aleksandr Stoianoglo november 3-án a második fordulóban újra összeméri erejét. A szocialista jelölt 27 százalékot szerzett, mely a vártnál jóval magasabb eredmény.

A harmadik helyen a populista Renato Usatii végzett, őt követte Irina Vlah, Gagauzia volt kormányzója. Amennyiben a többi jelölt Stoainoglo támogatására szólítja fel híveit, akkor Sandut nem biztos, hogy újraválasztják. Emiatt az eredményvárón visszafogottan az elnök tanácsadója csak úgy jellemezte a választást, hogy „nem az, amire számítottunk”.