Valami készül: több mint harminc ország vezetőit fogadja Putyin

GettyImages-1635917000
2024.10.22. 12:38
A soros elnök Oroszország ad otthont a BRICS csúcstalálkozójának keddtől csütörtökig. A kormányközi szervezetet 2009-ben alapította Brazília, Oroszország, India és Kína; egy évvel később csatlakozott hozzájuk Dél-Afrika; az idén pedig Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emirátusok. A tavalyi csúcstalálkozón meghívást kapott a szövetségbe Szaúd-Arábia is, de mindeddig nem csatlakozott hivatalosan.

A BRICS nem egy Európai Unió típusú szoros integráció, hanem inkább nem nyugati gazdaságok csoportja, amelyek koordinálják gazdasági és diplomáciai erőfeszítéseiket. Többek közt arra törekszenek, hogy alternatívát képezzenek a jelenlegi multilaterális csoportosulásokkal szemben, amelyről a globális Dél országai úgy tartják, hogy túlságosan a nyugati álláspont dominálja őket (például a Világbankot, a G7-et vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsát).

A BRICS-országok törekvése az is, hogy visszaszorítsák az amerikai dollár dominanciáját a nemzetközi kereskedelemben, elsősorban a saját valutáik, főleg a kínai renminbi használatának erősítésével. De arra is van kezdeményezés, hogy saját BRICS-valutát vezessenek be. Ez lesz a most kezdődő egyeztetés egyik fő témája is a tagok közti kereskedelem elősegítésének más formái mellett.

Nagy erők mozognak

A kedden kezdődő csúcstalálkozót Tatárföld fővárosában, Kazanyban tartják. A Kreml közlése szerint 32 ország képviselteti magát a találkozón, ebből 24 a legfelsőbb szinten. Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó megfogalmazása szerint

a BRICS-csúcs lehet a legnagyobb külpolitikai esemény, amit valaha tartottak Oroszországban.

A tanácskozásnak két része lesz:

  1. a tagországok egyeztetése, amelynek jelmondata „a multilateralizmus megerősítése az igazságos globális fejlődés és biztonság érdekében”,
  2. valamint a tágabb, BRICS+ formátumú egyeztetés, amelynek címe pedig A BRICS és a globális Dél: a világ jövőjének közös építése.

A tanácskozásra meghívták Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt is. A tagországok a legfelsőbb szinten képviseltetik magukat. Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök csak videólinken keresztül tud csatlakozni, a 78 éves politikus ugyanis nemrég fejsérülést szenvedett, és orvosai nem tanácsolták számára a hosszú repülőutat.

A szervezetbe meghívott, de még nem csatlakozott Szaúd-Arábia külügyminiszteri szinten vesz részt a csúcstalálkozón. A BRICS+ formátumú találkozón mások mellett Vietnám is miniszterelnöki szinten képviselteti magát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hónapban azt mondta, 34 ország jelezte, hogy szívesen csatlakozna a szervezethez, ezért napirendre fogják tűzni annak kérdését is, hogy létrehozzák a rendes tagságon túl a „partnerállam” intézményét is. Ez az elképzelés egyébként nem ismeretlen a BRICS-tagok számára, hiszen például a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (amelynek Oroszország, Kína, India és Irán is tagja) nemcsak rendes tagjai, hanem megfigyelő tagjai és úgynevezett dialóguspartnerei is vannak.

Törökország is a csatlakozni vágyók között van – Ankara szeptemberi bejelentése nagy port kavart a nemzetközi politikában, hiszen Törökország NATO-tagállam, ráadásul már huszonöt éve EU-tagjelölt ország.

A BRICS-hez kíván csatlakozni mások mellett Malajzia, Thaiföld, Nigéria, Azerbajdzsán, Kuba és Bolívia is. A partnerállamok intézményével kapcsolatban Jurij Usakov elnöki szóvivő azt mondta, Oroszországnak megvannak a saját prioritásai ebben a kérdésben, például logikusnak tartaná a FÁK-országok felvételét a partnerek közé, de Indonéziát is szívesen a BRICS partnerei között tudná.

Új világrend épül

A BRICS már így is jelentős erőt képvisel a világgazdaságban: az idei bővítés után a világ GDP-jének 35,6 százalékát adja, a vásárlóerő-paritáson számolt GDP (PPP) tekintetében pedig már leelőzte a G7-eket is, amelynek részesedése 30,3 százalék.

A BRICS-országok a nyilvános adatok szerint a Föld szárazföldi területének több mint egyharmadát, a világ népességének 45 százalékát, az összes olajtermelés több mint 40 százalékát és a világ áruexportjának mintegy negyedét adják.

Ahogyan arra több médium is rámutatott, a BRICS-csúccsal egy időben tartják Washingtonban a Világbank és az IMF éves találkozóját, mindez pedig azt szimbolizálja, hogy egyre jobban elkülönül egymástól a nyugati központú és a Kína, valamint Oroszország által meghatározott blokk.

A hongkongi South China Morning Post véleménycikkében egyenesen úgy fogalmaztak, a Nyugat és annak intézményei áltatják magukat, ha azt hiszik, hogy a globális Dél hangjának ignorálása és a jelenlegi status quo megőrzése hosszú távon működni fog. A japán Nikkei cikke szerint Oroszország meg akarja mutatni a Nyugatnak, hogy egyáltalán nincs elszigetelve a világban, és partnereivel közösen új világrendet akar építeni.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a 2023-as BRICS-csúcstalálkozó egyik ülésén a Sandton Convention Centre-ben 2023. augusztus 24-én. Fotó: Per-Anders Pettersson / Getty Images)