Hajszálnyival, de győztek az EU-pártiak Moldovában

Vasárnap tartották Moldovában az elnökválasztás első fordulóját, valamint de facto népszavazást az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Míg előbbi kapcsán a regnáló Maia Sandu győzelme nem volt kétséges, addig utóbbi miatt már izgulhatott a moldáv államfő, hiszen akár egy David Cameron-i pillanat is eljöhetett volna a karrierjében.

Hétfő hajnalban ugyanis még úgy nézett ki, az EU-csatlakozást propagáló népszavazáson a csatlakozást ellenzők győzhetnek.

Végül azonban az összes szavazat megszámlálása után – többek között a diaszpóra segítségével, amelynek 77 százaléka szavazott igennel – hajszálnyival, de az EU-csatlakozást támogatók kerültek többségbe: a szavazók 50,39 százaléka szavazott arra, hogy alkotmánymódosítással foglalják bele az alkotmányba, hogy Moldova elkötelezett az Európai Unióhoz való csatlakozás iránt.

Majdnem beválhatott Ilan Shor terve

Annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint a moldáv társadalom többsége támogatja az ország nyugati orientációját, a népszavazás jóval szorosabb lett a vártnál – ez pedig részben Ilan Shor oligarchának köszönhető, aki azt ígérte a moldovaiaknak, hogy fizet azoknak, akik nemmel szavaznak.

Maia Sandu és a hatóságok az utóbbi időben többször is azzal vádolták meg a sikkasztásért elítélt, ám börtönbüntetése elől először Izraelbe, majd Moszkvába menekülő oligarchát, hogy szavazatokat akar vásárolni – erről korábban egyébként a Telegram-oldalán maga Shor is írt, aki szerint az ország nyugati orientációja káros.

Mivel Shor Moszkvában él, ezért a titkosszolgálat szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is köze lehet a szavazatvásárláshoz. Erre szerintük az a bizonyíték, hogy az utóbbi időben megnőtt a nagy készpénzmennyiséggel Oroszországból az országba érkezők száma – miközben a Kreml már a választás előtt visszautasította a vádat, hogy beavatkozna a moldáv elnök- és népszavazásba. A BBC-nek a rendőrség vezetője viszont azt állította, hogy

A lap egyébként egy videót is közölt, amely szerintük a szavazatvásárlást bizonyítja Európa egyik legszegényebb országában. Shor egyébként a Telegramon egy chatbotot hozott létre, amely különböző „feladatokat” adott a követőinek. Ha valaki regisztrált a szavazásra, akkor annak 500 leit, azaz 25 eurót ígért (10 ezer forint), ha pedig valaki a legalapvetőbb feladatokat – vélhetően a nemmel szavazást – teljesíti, akkor minimum 2000, maximum pedig 5000 lei, azaz 100 és 250 euró közötti összeg üthette a markát – ez jelenlegi árfolyamon 40 ezer és 100 ezer forint közötti összeg.

Az EBESZ nemzetközi választási megfigyelő missziója nem számolt be bizonyítékokról szavazatlopást és korrupciót illetően a választások kapcsán. Előzetes következtetéseiben azonban megemlítik, hogy a választás előtt a moldáv hatóságok, valamint nemzetközi szereplők és civil szervezetek is felhívták a figyelmet, hogy Moldova egy folyamatban lévő hibrid háború célpontja, amire az elnök- és népszavazást is felhasználhatják.

Sandunak nem jött be a számítása, jöhet a második forduló 

Azonban a népszavazás nemcsak a lehetséges szavazatvásárlás miatt válhatott szorosabbá a vártnál, ugyanis több elnökjelölt is a nemre vagy az érvénytelenül szavazásra buzdított, mert szerintük Sandunak politikai célja volt az elnök- és népszavazás egy időben való megrendezése.

A politikai karrierjét – és népszerűségét – a nyugati orientációra építő Sandu ezzel ugyanis azt akarhatta elérni, hogy már az első fordulóban megszerezze a győzelemhez szükséges 50 százalék + 1 szavazatot, és így ne kerüljön sor a második fordulóra. Sandu kihívói, valamint az ellenzéki pártok ezért arra kérték szimpatizánsaikat, hogy szavazzanak nemmel vagy érvénytelenül – még egyébként az EU-párti pártok egy része is erre szólította fel szavazóit.

Sandu azonban 42,45 százalékos eredményével hiába győzött magabiztosan, terve nem vált be, hiszen lesz második forduló, ahol a szocialista Alexandr Stoianoglóval fog megmérkőzni. Stoianoglo a népszavazáson a nemmel szavazásra buzdított, mivel szerinte Moldovának kiegyensúlyozottabb külpolitikára van szüksége, ami magában foglalja az EU mellett az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal is az aktív kapcsolatokat.

Az elnökválasztás második fordulóját november 3-án tartják.