A pusztító hurrikán csak a végjáték előszele volt Kubában

Kezdődött minden azzal, hogy a Karib-térséget idén a szokásosnál is több hurrikán érte el, amik aztán az amerikai kontinens felé távozva okoztak pusztítást az USA néhány déli államában. Alig tűnt el a múlt hét főszereplője, a Milton névre keresztelt óriásvihar, és kezdték volna meg a helyreállítást Kubában, amikor csütörtökön kiállt a tévében az ország elnöke, és bejelentette, hogy Kuba „energiavészhelyzetben” van, mivel a Washington által 1962 óta elrendelt embargó szigorítása miatt nehézségekbe ütközik az erőművek működtetéséhez szükséges üzemanyag beszerzése.

Erre válaszul a Fehér Ház sajtótitkára, Karine Jean-Pierre azt mondta, inkább a havannai kormány hosszú ideje tartó rossz gazdaságpolitikája és a rendelkezésre álló természeti erőforrások helytelen használata nehezíti egyre jobban a kubaiak életét. Szavait az APNews idézte.

Pénteken nagyjából összedőlt a világ

Pénteken, az elnöki beszéd másnapján leállt a legnagyobb és leghatékonyabb áramtermelő központ, az Antonio Guiteras hőerőmű, emiatt teljesen összeomlott az áramszolgáltatás a tízmillió lakosú országban, amire még nem volt példa. Ez alól csak néhány olyan hely volt kivétel, ahol generátort tudtak működtetni. Az áramszolgáltatás már korábban is akadozott, helyenként akár 12 órán át is szünetelt, de teljesen nem borult sötétségbe a szigetország. 

Értesülések szerint Venezuela, az ország fő olajszállítója az év eddig eltelt részében csak feleannyi kőolajat szállított Kubának, mint tavaly. A kubai illetékesek szerint a múlt heti Milton hurrikán is nehezítette, hogy az importált fűtőanyag – a szénszállító hajókon – eljusson Kubába.

Szombaton még mindig áram nélkül kínlódtak a háztartások, lakóik pedig, hogy elkerüljék a hűtőben tárolt hús megromlását, az utcákon fatüzelésű sütögetőkön igyekeztek meleg ételt készíteni. Aztán sokaknál elszakadt a cérna, miután a harmadik éjszakát is sötétben voltak kénytelenek tölteni. Szombaton már tiltakozások törtek ki több körzetben, aminek komolyságát mutatja, hogy vasárnap ismét beszédet intézett az emberekhez Miguel Díaz-Canel elnök. A katonai egyenruhába öltözött államfő azt mondta, hogy egyesek szombat este kísérletet tettek a közrend megzavarására. A zavargásokért felelősöket „a forradalmi törvények által előírt szigorral” fogják felelősségre vonni. Az AFP francia hírügynökség arról írt, hogy Havanna több kerületében mentek utcára az emberek, tiltakozásul a kormány tehetetlensége ellen.

A mostani, napok óta tartó áramszünet volt egyébként a legsúlyosabb azóta, hogy 2022-ben az Ian névre keresztelt hurrikán lecsapott a szigetországra, aminek eredményeként ugyancsak napokra sötétbe borult minden, de nem ilyen hosszú időre. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a három éve, 2021 júliusában kirobbant tüntetések egyik kiváltó oka szintén az áramkimaradás volt.

A térség szakértője, Vogel Dávid, azt mondta az Indexnek, hogy mindebben a 62 éve fennálló amerikai embargó is közbejátszott. A Latin-Amerika-szakértő úgy véli, hogy míg a kelet-európai rendszerváltás előtt az akkori szocialista országok tudták és támogatták a kubai gazdaságot, addig ez a helyzet mára teljesen megváltozott. Másfelől pedig Havanna térségbeli szövetségesei, például Venezuela, szintén bajban vannak, ezért nem tudják a korábban megszokott szinten és intenzitással támogatni az egyik utolsó kommunista rendszert.

Éppen ezért Kubának nincsenek tartalékai, nemhogy a fejlesztésekre, de az erőművek karbantartására sem. Ez pedig azt eredményezi, hogy természeti csapások idején vagy a nagy hőségben – a megugró csúcsfogyasztás miatt – képtelenek biztosítani a hazai áramellátást, és csak a nap bizonyos időszakaiban van áram a háztartásokban.

A szakértő szerint ugyanez igaz az élelmiszer-ellátásra is. A mai napig érvényben van Kubában a jegyrendszer, ami azt jelenti, hogy az emberek az alapvető élelmiszerekből – bab, rizs, só, cukor – havi szinten az állam által meghatározott mennyiséghez ingyen vagy nagyon olcsón jutnak hozzá. Ez azonban a húsra nem vonatkozik. Mindez azért is furcsa, mert a viszonylag nagy kiterjedésű szigetország rendelkezik olyan területekkel, ahol például a szarvasmarha-tenyésztést – és ezzel a húsellátást – könnyedén meg tudnák oldani, de ez a mai napig nem sikerült.

Mindennek eredményeként 2022 második felétől ismét megnőtt az országot elhagyó kubaiak száma. Mivel tengeren a floridai partok „csak” 150 kilométerre vannak, ezért sokan gondolták úgy, hogy saját építésű lélekvesztőiken nekivágnak a tengeri útnak. Akik partot értek az USA-ban, és valamiképpen munkához jutottak, azok átutalásaikkal támogathatták az otthon maradottakat. Persze népszerű a kubaiak körében a mexikói úti cél is, ahonnan viszont már szárazföldön folytatják útjukat az Egyesült Államok felé a menekültek – tette hozzá Vogel Dávid.

Csattanó a végére: megjött Oscar, a hurrikán

Ha mindez még nem lett volna elég a kubai vezetésnek, vasárnap este elérte a sziget keleti részét az Oscar, óránként mintegy 130 kilométer per óra erősségű széllel, és olyan heves eső kíséretében, ami komoly áradásokat okozott. Elsősorban Guantánamo tartomány szenvedte meg az ítéletidőt.

Olyan mértékű áradások voltak, amilyeneket még soha nem tapasztaltak ezen a területen”

– ezt már megint az elnök közölte, aki hétfőn is tévébeszédet intézett az emberekhez. Ebben elmondta, hatan vesztették életüket, és a Forradalmi Fegyveres Erők, valamint a belügyminisztérium veszi át a mentési műveleteket Guantánamo tartományban, ahol még mindig vannak megközelíthetetlen területek, és ahol mintegy ezer épületben keletkeztek károk.

Szerencsére Oscar a vártnál hamarabb távozott a térségből. Ennek ellenére a kormány az áramigény csökkentése érdekében elrendelte, hogy az iskolák és egyetemek tartsanak zárva. Ugyancsak leállt a munka néhány állami vállalatnál és a nem létfontosságú szolgáltatásokat is felfüggesztették csütörtökig.

Végül hétfőn már azt kommunikálta a kubai vezetés, hogy részben sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást a szigeten. Az energetikai miniszter szerint különösen a fővárost, Havannát is magában foglaló nyugati térségben voltak sikeresek, mert az áramszolgáltatás csaknem 90 százaléka helyreállt. Manuel Marrero miniszterelnök szerint jelenleg mintegy 700 megawatt teljesítményt tudnak biztosítani. Ezzel csak az a baj, hogy ez nagyjából a negyede az eddigi legmagasabb, 3 gigawattos áramfogyasztási csúcsnak.

Ez lehet a teljes összeomlás egyik forgatókönyve

A Kubát sorozatban érő és egyre kiterjettebb hurrikánok, természeti csapások azt eredményezik, hogy hosszan tartó áramszünetek jönnek. Szalóczy Zsolt fizikus, aki gyakran hívja fel a figyelmet arra, hogy jelenlegi világunk túlfogyasztása, a természeti erőforrások korlátlan kiaknázása előbb-utóbb oda vezet, hogy a most ismert és megélt világ ebben a formájában szükségszerűen át kell hogy alakuljon, mert különben elkerülhetetlen lesz az összeomlás.

Az Index kérdésre a kubai hurrikánokat és azok hatását hozta fel példaként. Ha tehát a klímaváltozás eredményeként egy-egy területen megszűnik az áramellátás, és nem lesz lehetőség a helyreállítására, akkor ez végzetes folyamatokat indíthat el, de nagyon rövid időn belül. Ha nincs áram, akkor értelemszerűen az elektromosságot igénylő eszközök használhatatlanok lesznek, nem fognak működni a bankok sem, összeomlik a pénzrendszer és elfogynak az élelmiszertartalékok a városokban.

Mindez pedig káoszhoz vezet, zavargások kezdődhetnek, éhséglázadások törnek ki. Ha ezek mellett a kormányzat nem képes az állam működését sem fenntartani, vagy az emberek már korábban is alapvetően elégedetlenek voltak a kormányzással, akkor elszabadul az erőszak, ami pedig végzetes lehet például egy szigeten élő társadalom számára.

Hasonló és akár globális forgatókönyv lehet az is, ha mondjuk pénzügyi válság söpör végig a világon, és hirtelen elértéktelenedik a pénz. Jelentős társadalmi csoportok lesznek képtelenek ellátni magukat, fosztogatni kezdenek. Ez akkor már csak egy jól szervezett és jól működő állam rendvédelmi erőinek bevetésével lesz kordában tartható, az élelmiszer-tartalékok fejadagolásával – de csak ideig-óráig. 

(Borítókép: Áramszünet Kubában 2024. október 20-án. Fotó: dpa / Getty Images)