Az észak-koreai katonák hullazsákban térnek haza – figyelmeztette Kim Dzsongunt az amerikai ENSZ-nagykövet

Az Egyesült Államok és Dél-Korea védelmi vezetői felszólították Észak-Koreát, hogy vonja ki csapatait Oroszországból, miközben az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Robert Wood egyenesen arra figyelmeztetett, hogy Phenjan Ukrajnába bevonuló erői „biztosan hullazsákban fognak visszatérni” – számolt be a The Guardian.

Washington szerint 10 000 észak-koreai katonát telepítettek az ukrán erők elleni esetleges akcióra. Oroszország és Észak-Korea az ukrajnai háború elhúzódásával elmélyítette politikai és katonai szövetségét, de Phenjan csapatainak harcba küldése a kijevi erők ellen jelentős eszkalációt jelentene, ami széles körű nemzetközi aggodalmat váltott ki.

Felszólítom őket, hogy vonják ki csapataikat Oroszországból

– mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán a Pentagonban, megismételve a dél-koreai kollégájával, Kim Jonghjonnal közös sajtótájékoztatóján elhangzott felszólítást. A Fehér Ház azt mondta, hogy Phenjan erői „legitim katonai célpontokká” válnának, ha Ukrajna ellen harcolnának, és Austin szerdán megismételte ezt az álláspontot.

Az észak-koreai csapatok társháborúzó felek lennének, és minden okuk megvan azt hinni, hogy a harcok következtében meg fognak halni vagy megsebesülni

– tette hozzá.

Dél-Korea hezitál

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt Wood még egyértelműbb figyelmeztetést adott ki, mondván, ha Phenjan erői „Oroszország támogatására belépnek Ukrajnába, akkor biztosan hullazsákban térnek vissza”.

Azt tanácsolnám Kim Dzsongun elnöknek, hogy kétszer is gondolja meg, hogy ilyen meggondolatlan és veszélyes magatartást tanúsítson

– tette hozzá Wood. A visszavonulásra való felszólítás ellenére Austin szerint „nagy a valószínűsége” annak, hogy Moszkva mégis folytatja tervét és beveti az észak-koreai katonákat a fronton.

A dél-koreai védelmi miniszter arról beszélt, hogy szerinte az észak-koreaiak bevetése Oroszországban „a Koreai-félsziget biztonsági fenyegetéseinek eszkalálódását eredményezheti”. Ez azért van így, mert „nagy az esélye” annak, hogy Phenjan a fegyverkezési programjai – többek között a taktikai atomfegyverek, az interkontinentális ballisztikus rakéták és a felderítő műholdak – támogatására technológiatranszfert kér Oroszországtól, cserébe a hadereje telepítéséért – mondta.

Nem jelentette be azonban, hogy változtatna Szöul régóta fennálló politikáján, amely tiltja, hogy fegyvereket adjon el aktív konfliktusövezetekbe, köztük Ukrajnába – ehhez az állásponthoz Washington és Kijev felülvizsgálati felhívásai ellenére ragaszkodott.

Jelen pillanatban semmi sincs eldöntve

– mondta Jonghjon arra a kérdésre, hogy vannak-e tervek arra vonatkozóan, hogy Dél-Korea közvetve lőszereket szállítson Ukrajnának.

Tagadás tagadás hátán

Az amerikai és dél-koreai figyelmeztetés azután hangzott el, hogy Észak-Korea amerikai tisztviselők szerint interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) tesztelt. A japán kormány szerint a rakéta több mint 7000 kilométeres maximális magasságot ért el – ami rekordmagasságnak számít –, és példátlanul hosszú ideig, 1 óra és 26 percig repült.

A Pentagon előző nap közölte, hogy „kis számú” észak-koreai csapatot már bevetettek az oroszországi Kurszk térségében, ahol az ukrán erők augusztus óta szárazföldi offenzívát folytatnak. Egy ukrán tisztviselő az AP-nek elmondta, hogy az észak-koreai csapatok jelenleg 50 kilométerre állomásoznak az Oroszországgal közös ukrán határtól. Mivel a tisztviselő nem volt felhatalmazva arra, hogy az információt nyilvánosságra hozza, és névtelensége megőrzése mellett beszélt.

Moszkva ENSZ-megbízottja, Vaszilij Nebenzia szerdán kijelentette, hogy Phenjan erői nincsenek jelen a frontvonalakon, minden ellenkező értelmű állítást „szemenszedett hazugságnak” minősített, és „dezinformációval” vádolta Washingtont és Londont.

Miroslav Jenca, az ENSZ európai főtitkárhelyettese eközben azt mondta, hogy az ENSZ „komoly aggodalommal” követte az Oroszországba irányuló észak-koreai bevetésről szóló jelentéseket, de azokat nem tudta függetlenül megerősíteni.

Csö Szon Hui észak-koreai külügyminiszter szerdán Moszkvában járt, hogy „stratégiai” megbeszéléseket folytasson Szergej Lavrov orosz kollégájával, míg Vang Ji – Kína, Phenjan legfőbb diplomáciai szövetségesének vezető diplomatája – Pekingben az ukrán válságról tárgyalt Oroszország külügyminiszter-helyettesével.

(Borítókép: Mentési munkálatok egy orosz légicsapást követően a harkivi ukrajnai Szaltovszkij kerületben 2024. október 31-én. Fotó: Kharkiv Reg. Mil. Administration / Anadolu / Getty Images)