Higannyal szennyezett tonhalkonzervek kerültek az európai boltok polcaira

A Daily Mail információi szerint a Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban és Nagy-Britanniában vásárolt mintegy 148 konzerven végzett vizsgálatok szerint mindegyikben volt higany. Márpedig a fém károsíthatja az agy fejlődését, életveszélyes tüdőkárokat okozhat, továbbá egyéb rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozható. A kutatók „sürgős” intézkedésre intették az említett országok kormányait. 

A jelentést kiadó Foodwatch France fogyasztóvédelmi szervezet egy új európai szabvány kidolgozásában látja a megoldást, ugyanis a jelenlegi uniós és brit jogszabályok szerint a tonhalban lévő higanyra vonatkozó határérték 1 milligramm/kilogramm, míg más halak, például a tőkehal esetében 0,3 milligramm/kilogramm.

De egy párizsi üzletben vásárolt konzervben a határérték háromszorosát, mintegy 3,9 milligramm/kilogrammos rekordértéket mértek. A két szervezet sürgette az európai nemzeteket, hogy „aktiváljanak egy védzáradékot” a 0,3 milligramm/kilogrammot meghaladó termékek értékesítésének és promóciójának megakadályozására.

A higany felhalmozódik a tonhalakban és a cápákban

Felszólították továbbá a kormányokat, hogy távolítsanak el „minden tonhalat tartalmazó terméket” az iskolai étkezdékből, óvodákból, szülészeti osztályokról, kórházakból és idősotthonokból.

Egy átlagos európai évente több mint 2,8 kilogramm tonhalat fogyaszt, ami nagyjából 25 konzervnek felel meg. A természetes és emberi forrásokból, például a szén elégetéséből a légkörbe kerülő higany mintegy négyötöde az óceánba jut, ahol apró organizmusok egy részét metil-higany néven ismert mérgező vegyületté alakítják át. Ez a metil-higany felfelé halad a táplálékláncban, és nagy koncentrációban felhalmozódik a csúcsragadozók szervezetében. Mivel a tonhalak – és más ragadozók vagy hosszabb életű fajok, mint például a cápák vagy a kardhalak – a táplálékláncban feljebb helyezkednek el, tehát kisebb halakat esznek, idővel több higanyt halmoznak fel.

A metil-higany károsíthatja a veséket és az idegrendszert, látási problémákat okozhat, és növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a terhes nők és a gyerekek különösen érzékenyek ennek magas szintjére.