Célegyenesben Amerika legőrültebb választása, mindenki robbanástól tart

Az amerikai elnökválasztással kapcsolatos legalapvetőbb kérdéseket vettük át, azokat, amelyeket a magyar hírfogyasztók is a leggyakrabban tesznek fel, hiszen a tengerentúli voksolás egészen más rendszerű, mint amilyet például Magyarországon megszoktunk. A válaszokat Magyarics Tamás egyetemi tanár szállította.

Az ELTE Amerikanisztika Intézetének tanárával onnan kezdtük, hogy bár mintegy 220 millió amerikai választópolgár van, akik közül 150-160 millió él is a jogával, azonban a végeredményt ennek a számnak a töredéke dönti el. Ennek az az oka, hogy ma már körülbelül 43 olyan állam van az ötvenből, ahol stabilan megmondható, hogy a republikánusok vagy éppen a demokraták nyernek. 

Viszont van 6-7 olyan állam, amely úgynevezett billegő vagy csatatérállam, ahol a lakosok egyszer a republikánusokra, máskor inkább a demokratákra szavaznak. Magyarics Tamás szerint általánosságban elmondható, hogy míg a fehér szavazók kétharmada a republikánusokat támogatja, addig a fekete szavazók 80-85 százaléka, a latinók 57-58 százaléka és az LMBTQ-közösség 90 százaléka pedig a demokratákra voksol. Az amerikai férfiak többsége republikánus, míg a nők többsége demokrata szavazó.

Felmerült az is, hogy miért kaphat ki az a jelölt, aki összességében milliókkal több szavazatot kapott, mint riválisa, és miért nem számít a szavazatok összessége. Az Amerika-szakértő felhívta a figyelmet, hogy ezt a választási rendszert még az alapító atyák rögzítették az alkotmányban. Viszont a szavazatokat nem központilag számolják, hanem tagállamonként, és 2 tagállam kivételével mindenütt „a nyertes mindent visz” logika működik, vagyis aki nyert, az megkapja a tagállam elektorait.

Megvitattuk azt is, hogy mit csinálnak az elektrorok, akik végül a megbízásuk alapján az elektori kollégiumban  megszavazzák   az USA következő elnökét, akinek 270 elektort kell maga mögé állítani, hogy nyerjen.

Akár a gázszámlájával is igazolhatja magát az amerikai szavazó

Felmerült kérdésként, hogy mivel igazolják magukat az amerikaiak a szavazási bizottság előtt, ha nem kötelező náluk a személyi igazolvány. Magyarics Tamás szerint lehet útlevéllel, érvényes jogosítvánnyal, vagy akár a legutóbbi gázszámlával is jelentkezni voksolásra, bár elismerte, hogy ez utóbbi azért visszaélésekre ad lehetőséget.

Érintettük azt is, hogy miért tart ilyen hosszú ideig a szavazás az USA-ban. A levélszavazás például már szeptember végén elkezdődött, és ezért van az, hogy bár a szavazófülkés választás csak november 5-én lehetséges, de a korai szavazókkal együtt már előzetesen mintegy 80 millió amerikai voksolt.

A szoros versenykezdetet látva esélylatolgatásra nem vállalkoztunk, viszont felmerült a kérdés, mi történik akkor, ha valamelyik oldalnak nem tetszik majd a végeredmény. A szakértő egyértelműen úgy vélte, hogy lehetnek akár zavargások is, különösen akkor, ha egymáshoz túlságosan közeli eredmény születik. Az egyébként nem valószínű, hogy a végeredmény másnapra meglesz, mert az esetleges kötelező újraszámlálások, bírósági beadványok akár hetekig is elhúzhatják a győztes kihirdetését.

A műsorban szó volt még arról is, hogy

• Mi az a korai szavazat, illetve a levélszavazás?
• Hogyan szavaznak az évek óta utcán élő hajléktalanok?
• Miként változtak a pártpreferenciák azokban a bombabiztos államokban, ahol az utóbbi évtizedekben mindig ugyanaz a párt vitte el a legtöbb szavazatot?
• Kik azok az elektorok, és kötelező-e nekik mindig azt a jelöltet támogatni, akinek megválasztására a mandátumukat kapták? Mi történik, ha az elektor az ellenfélre adja szavazatát?
• Miért mindig csak a Demokrata Párt és a Republikánus Párt indít jelölteket a választásokon?
• Miért kell éppen november első keddjén tartani az elnökválasztásokat?
• Hogyan szavaznak a Magyarországon élő, dolgozó amerikaiak?