Európa felbolydult, óriási zűrzavart okozott Donald Trump győzelme

Mint előzőleg megírtuk, a világ sok politikai vezetője már gratulált Trump győzelméhez – így tett például Orbán Viktor is. 

Ugyanakkor sok olyan vezető is van – különösen Európában –, akik számára sokkoló hatású volt a republikánus jelölt sikere. Az egyik legmarkánsabb hang a svéd kormányfőé, Ulf Kristerssoné volt.

A miniszterelnök egy közösségi médiás üzenetben gratulált ugyan Trumpnak a sikerhez, de egy sajtótájékoztatón, svéd újságíróknak nyilatkozva azt is közölte, hogy 

Ulf Kristersson hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború súlyos következményekkel járna az európai kereskedelemre nézve. „Ez a kockázat sokat jelent egy olyan ország számára, amelyik rendkívül módon függ az exporttól és a kereskedelemtől, mint például Svédország” – mondta. 

De hozzátette: Trump elnökségének legnagyobb „kockázata” az „Ukrajna iránti elkötelezettség csökkenése”.

„Tudomásul vesszük azt a tényt, hogy az Egyesült Államok mostanáig a legnagyobb katonai támogató volt Ukrajnában. Nagyra értékeljük, hálásak vagyunk érte, de nem vesszük természetesnek” – mondta, hozzátéve: mindent megtesznek azért, hogy a transzatlanti közösségében teljesítsék a kötelezettségeket, és azt is leszögezte, hogy ezen közösség országai számára nincs olyan kérdés most, amelyik „ugyanolyan egzisztenciális jelentőséggel bírna, mint Ukrajnáé”. 

Minél többet cselekszünk mi magunk, annál erősebb lesz az álláspontunk akkor, amikor további erős transzatlanti támogatást kérünk vagy remélünk Ukrajna számára.

A svéd kormányfő végül úgy fogalmazott Trump elnökségéről: „Látjuk ezeket a kockázatokat, és felkészültünk ezekre a kockázatokra. Régóta tervezünk különböző forgatókönyvekre, különböző társadalmi fejleményekre számítva, és jól felkészültünk erre.”

A németek és a franciák aggódnak

A Politico arról is beszámolt, hogy Boris Pistorus német és Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter szerda este egy rögtönzött csúcstalálkozó keretében találkoznak Párizsban.

A találkozó témája az lesz, hogy Trump elnöksége milyen következményekkel jár a kontinens biztonságára nézve – közölte a francia védelmi tárca, amely azt is megerősítette, hogy a két miniszter a találkozó után közös sajtótájékoztatót tart. 

Mint a lap emlékeztetett, Trump első elnöksége alatt gyakran vádolta az európai országokat azzal, hogy az Egyesült Államok katonai ereje mögé bújva nem költöttek eleget a védelemre (különösen Németországot kritizálta e téren). Továbbá az év elején beszélt arról is, hogy nem fogja megvédeni Oroszországtól azokat a NATO-szövetségeseket, akik nem költenek eleget a védelmi célokra, ami erős visszhangot váltott ki. Arról is többször beszélt kampányában, hogy mérsékelni kell az Ukrajna katonai támogatására küldött forrásokat. 

Jelenleg Franciaország és Németország is teljesíti a NATO felé a GDP 2 százalékára vonatkozó védelmi kiadási célt, de mindkét ország küszködik a közös védelmi ipari programok megvalósításával, és számos katonapolitikai kérdésben megosztottak.

Arról, hogy Trump győzelme miatt Európának nagyobb figyelmet kell fordítania a saját védelmének kialakítására, Emmanuel Macron francia elnök is írt már az X-en szerdán.

Egy egységesebb, erősebb, szuverénebb Európa érdekében fogunk dolgozni […] az Amerikai Egyesült Államokkal együttműködve, érdekeink és értékeink védelmében

– közölte az államfő, miután egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral Trump győzelme kapcsán.

Mint korábban megírtuk, Trump győzelmének következményeiről azon a csúcstalálkozón is tárgyalhatnak az európai politikusok, aminek Orbán Viktor lesz a házigazdája. 

Bizonytalanság jellemezheti az európai politikát

A Politico egy másik cikkben (amely szintén a Trump-győzelem európai hatásait járja körbe) úgy fogalmazott: „Az európai döntéshozók hónapokig készültek Donald Trump esetleges visszatérésére a Fehér Házba. De legyünk őszinték, nem igazán tudják, hogyan fog ez az egész kibontakozni.”

A Trump által belengetett lépésekkel kapcsolatban emlékeztettek arra, hogy az USA vámot vethet ki minden egyes, az Egyesült Államokba importált európai árura (erre az eshetőségre nézve az EU már be is lengetett néhány lehetséges megtorló intézkedést). Kérdéses az is, hogy a republikánus politikus pontosan miként, milyen feltételekkel vetne véget az ukrajnai háborúnak. De a gyógyszeráraktól kezdve a zöldpolitikán át a mesterséges intelligenciáig számos különböző területen érezhető lesz az elnökválasztás eredménye.

A kereskedelem terén a Politico szerint arra lehet számítani, hogy az EU először megpróbál barátkozni, jobb belátásra bírni Trumpot. Mint írták, „a kereskedelmi háború első lövése még várat magára”, így most még lehet esély erre.

E közeledési kísérletet jelzi az a hangnem is, amelyben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Trumpnak gratulált.

Dolgozzunk együtt egy olyan transzatlanti partnerségen, amely továbbra is hasznot hoz polgáraink számára. Az Atlanti-óceán mindkét oldalán munkahelyek milliói, a kereskedelemben és befektetésekben pedig milliárdok függenek gazdasági kapcsolataink dinamizmusától és stabilitásától

– mondta az Európai Unió „első embere”.

Ugyanakkor a háttérben az EU vezetői már arra készülnek, hogy Trump második elnöksége még rosszabb lehet számukra, mint az első volt, amikor 2018-ban a tengerentúlon 25 százalékos vámot vetettek ki az acélimportra, és 10 százalékot az alumíniumra. Az első elnökséghez képest most rosszabb helyzetben is vannak Amerikával szemben, miután Európa az utóbbi években erős függőségbe került az energiapolitikában, és jelentős mértékben az amerikai cseppfolyósított földgázra kénytelen támaszkodni.

Sokkal agresszívabb hangnemre és esetleges kényszerítési kísérletekre kell felkészülnünk a transzatlanti kereskedelmi diplomáciai kapcsolatokban

– mondta David Kleimann, az Overseas Development Institute (ODI) kutatóközpont kereskedelmi szakértője. 

Ebben a dimenzióban értelmezhető Emmanuel Macron fenti nyilatkozata is, és az, hogy Európa két legnagyobb gazdaságának vezetője a Trump győzelméről szóló első hírek után rögtön igyekezett az egységről tanúskodni. Ezzel együtt inkább zűrzavar látható – amit szemléltet például az is, hogy Németország fő ipari lobbiszervezete, a Német Ipari Szövetség (BDI) Trump győzelmére reagálva egy olyan közleményt adott ki, amelyben tévesen „a BDI elnökének” nevezték Donald Trumpot. Egyébként a republikánus jelölt a kereskedelmi témájú felszólalásaiban többször is szót ejtett arról, hogy megvámolná a németeket, különösen a nagy német autóexportőr vállalatokat, amelyek jelentős exportot bonyolítanak le a tengerentúl felé is. A győzelem hírére az autógyártó vállalatok részvényeinek értéke zuhant is egy nagyot szerdán.

Egy közös ellenfél lehet

Ezzel együtt a Politico szerint Trump győzelmének pozitív hatásai is lehetnek Európára nézve. „Ezek a választási eredmények csak megerősítik azt a tényt, hogy nekünk, az EU-nak saját erősségeinkre és érdekeinkre kell összpontosítanunk, és tisztán kell látnunk céljainkat” – mondta egy EU-diplomata a lapnak.

Továbbá közös pontot jelenthet az is, hogy

Ezen a területen lehet együttműködés a felek közt, de előtte, rövid távon még meg kellene oldaniuk az egymás közti kereskedelemi kérdéseket – különösen az európai acélra és alumíniumra vonatkozó vám kérdését , amelyet még az EU-val barátibb viszonyt ápoló Biden-kormányzattal szemben sem sikerült megoldani, és amelynél 2025 márciusában jár le egy „tűzszüneti ” jellegű megállapodás Washington és Brüsszel közt. 

Az Index percről percre beszámol az Egyesült Államok elnökválasztásának legfontosabb eseményeiről, amelyről ide kattintva olvashat.

(Borítókép: Donald Trump a J. S. Dorton Arénában 2024. november 4-én. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)