Donald Trump már tárgyal az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról

Donald Trump megválasztott amerikai elnök máris az Ukrajna elleni orosz háború lehetséges befejezéséről tárgyal, ráadásul tisztában van azzal, hogy nem kényszerítheti Ukrajnát engedményekre, ha cserébe nem kap semmit – írja a Bloomberg.

A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy

A Bloomberg egyik forrása azt állítja, hogy az egyik ilyen beszélgetés során szóba került, hogyan készülhetne Trump a Vlagyimir Putyin orosz diktátorral folytatott tárgyalásokra. A megválasztott elnök ugyanakkor világossá tette, hogy nem fogja tudni „rávenni” Ukrajnát arra, hogy engedményeket tegyen Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, ha az ország „nem kap cserébe semmit”.

Európa megvitatta a háború kérdését

A Bloomberg szerint az Európai Unió vezetői az Európai Politikai Közösség budapesti találkozóján már megvitatták Ukrajna katonai védelme folytatásának lehetőségét, amennyiben Donald Trump úgy döntene, hogy leállítja az amerikai támogatást.

Az európai vezetők különösen arról tárgyaltak, hogy az EU kész lenne-e biztosítani a Kijevnek nyújtandó katonai támogatáshoz szükséges forrásokat. A legnagyobb aggodalom amiatt volt, hogy Trump megpróbálja majd Európára hárítani a pénzügyi terheket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön felszólította az európai vezetőket, hogy a fegyverellátás fenntartására összpontosítsanak, és ne ássák alá Ukrajna helyzetét azzal, hogy tűzszünetről vagy Vlagyimir Putyinnak tett engedményekről tesznek említést.

Ha ma a béke lehetőségéről beszélünk, az azért van, mert az ukránok rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, és mert a Nyugat támogatta Ukrajnát. Meglátjuk azonban, hogyan alakul a forgatókönyv a következő hetekben

– mondta újságíróknak Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, aki pénteken érkezett az európai vezetők találkozójának második napjára.

Egyes európai tisztviselők szerint az igazi problémát nem annyira maga a pénz jelenti, hanem a rendelkezésre álló katonai erőforrások, amelyek főként az Egyesült Államokból származnak. Azzal érveltek, hogy Európának meg kellene várnia Trump januári beiktatását, hogy megtudja, milyen szándékai vannak Ukrajnával kapcsolatban.

Mások szerint nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust, és az Európai Bizottságnak javaslatokat kellene kidolgoznia arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan reagálna az amerikai támogatás leállítására.

Irán is aggódhat, Donald Trump állítólag bekeményít velük szemben

Donald Trump az ukrajnai háború lezárása mellett azt is tervezi, hogy jelentősen szigorítja az Irán elleni szankciókat, és csökkenti az ország olajbevételeit, hogy aláássa Teherán közel-keleti csoportoknak nyújtott támogatását és nukleáris programját – írja a The Wall Street Journal.

Trump első ciklusában kritikusan viszonyult Iránhoz, és kilépett a Teheránnal kötött hatoldalú megállapodásból, az úgynevezett közös átfogó cselekvési tervből, amely Irán nukleáris fejlesztését volt hivatott korlátozni.

Emellett bevezette az úgynevezett „maximális nyomásgyakorlás” stratégiáját, remélve, hogy Irán felhagy atomfegyverkezési ambícióival, leállítja az Egyesült Államok által terroristának tartott csoportok finanszírozását és kiképzését, valamint javít az emberi jogi helyzeten.

A lap szerint azonban amikor Trump január 20-án hivatalba lép, Iránnal kapcsolatos megközelítésében valószínűleg figyelembe veszi majd azokat az információkat, amelyek szerint iráni ügynökök megpróbálták meggyilkolni őt és korábbi magas rangú nemzetbiztonsági tisztviselőit, miután lejárt a hivatali idejük. Irán állítólag bosszút akar állni a 2020-as amerikai légicsapásért, amely megölte Kászim Szulejmánit, az iráni titkos félkatonai műveletek vezetőjét.

Az emberek hajlamosak ezeket a dolgokat személyeskedésnek venni. Ha bármelyik országgal szemben, amelyet jelentős ellenfélnek tekintenek, keményen fellép, az Irán lesz

– mondta Mick Mulroy, a Pentagon egyik vezető közel-keleti tisztviselője az első Trump-kormányzat idején.

A Trump terveit ismerők és a vezető tanácsadóival kapcsolatban állók szerint az új csapat gyorsan fog cselekedni Irán olajbevételeinek csökkentése érdekében, beleértve az iráni olajjal üzletelő külföldi kikötők és kereskedők elleni szankciókat. Ezzel megismételnék azt a stratégiát, amit az előző elnök az első ciklusában alkalmazott, bár vegyes eredménnyel.

Úgy gondolom, hogy a szankciók visszatérését, valamint az Irán elszigetelésére irányuló erőteljes diplomáciai és pénzügyi erőfeszítéseket fogják látni. Irán jelenleg gyenge helyzetben lévőnek tekinthető, és ez egy lehetőség arra, hogy kihasználjuk ezt a gyengeséget

– mondta a Fehér Ház volt tisztviselője.

A Trump terveit ismerő tisztviselők nem közöltek részleteket arról, hogyan növelnék az Iránra gyakorolt nyomást.