Göring „náci mosómedvéitől” retteg egy német város

2024.11.10. 08:46 Módosítva: 2024.11.10. 09:22
Több embert is megsebesítettek a németországi Kassel városában azok a mosómedvék, amelyeknek a túlszaporodásában Hermann Göring, egykori nemzetiszocialista vezető játszhatott szerepet. A helyiek úgy döntöttek, hogy egyszerű módon veszik elejét a támadásoknak.

A Hermann Göring által az 1930-as években szabadon engedett „náci mosómedvék” mára elözönlötték a németországi Kassel várost, és igencsak megkeserítik a helyiek mindennapjait. Az állatok a lakosok beszámolói szerint túlszaporodtak, és többször megtámadják őket. 

A Daily Star arról ír, hogy a várost gyakorlatilag ellepték a mosómedvék, miután az 1930-as években – feltehetően Hermann Göring – szabadon engedte őket, és azóta gyors ütemben szaporodni kezdtek. A „mosómedve-főváros”, Kassel lakói elmondták, hogy a kedvesnek tűnő állatok veszélyt jelentenek, mert betörnek a házakba, és a padlásokon lakóhelyet építenek maguknak. 

Hermann Göring több különböző tisztséget viselt a nemzetiszocialista mozgalomban és a náci Németország idején: 1923-ban ő vezette a rohamosztagot, az SA-t (Sturmabteilung), amelynek barna ingjei a gyarmatokon harcoló német alakulatok khaki színű egyenruháiból eredeztethetők. Göring emellett a Reichstag elnöke volt 1932–1945 között, légi közlekedésügyi miniszter és Poroszország kormányfője 1933–1945 között. A II. világháború után a nürnbergi törvényszék halálra ítélte.

Bár a mosómedvék aranyosnak és bújósnak tűnnek, nagyon veszélyesek lehetnek. Egy kasseli gazda például vasvillával próbált meg eltávolítani egy mosómedvét a tyúkólból, de az állat megkarmolta, a férfinek pedig amputálni kellett a kezét. Szintén egy helyi nő megpróbált ruhába csavarni egy a szennyeskosarában talált állatot, mire a mosómedve olyan kegyetlenül megtámadta, hogy szepszist kapott. Az állatok napjainkra annyira elterjedtek, hogy nehéz elhinni, egy évszázaddal ezelőtt Németországban alig – vagy egyáltalán nem – élt mosómedve a vadonban.

Egyes kutatók úgy vélik, Hermann Göring a Harmadik Birodalom erdészeti osztályának vezetőjeként és Adolf Hitler hivatalos vadászmestereként 1934-ben két pár észak-amerikai mosómedvét engedett szabadon a vadonban. Állítólag úgy gondolta, hogy az állatok gazdagítani fogják a helyi ökológiát. És bár egyesek vitatják az elméletet, széles körben elismert tény, hogy az invazív faj ezután gyorsan szaporodni kezdett, és a nőstények almonként hét-nyolc kölyköt hoztak világra. Szakértők szerint ma már kétmillió mosómedve él Németországban, és pusztítja az ingatlanokat, valamint megsebesíti azokat, akik az útjukba kerülnek.

A helyiek már inkább megeszik a mosómedvéket

Az egyre növekvő mosómedve-populáció és az ezzel járó sérülések leküzdésére a helyiek egy meglehetősen frappáns megoldást találtak ki: levadásszák és megeszik az állatokat. Az úttörő mosómedve-vadász Michael Reiss hatalmas sikert aratott az általa befogott mosómedvék felhasználásával és innovatív receptjeivel. Reiss egy éjszaka alatt akár 10 mosómedvét is kilő, amelyek mindegyike körülbelül 2 kilogramm ehető húst ad. Sokak számára nem tűnik túl gusztusosnak egy olyan állat elfogyasztása, amely sokszor a kukából eszik, a helyiek szerint azonban „puha, rágható textúra és a vadhús íze jellemzi – valahol az őz és a sertés közötti ízvilággal”. 

Bár a mosómedvéket a ragadozók közé sorolják, többségük valójában mindenevő, és fogaik is a változatos, részben növényi, részben állati étrendhez alkalmazkodtak, nem ragadozó jellegűek. Csupán egy olyan fajuk van, amelyik túlnyomórészt húson él.

A mosómedvék sokféle élelmet fogyasztanak. Növényi táplálékaik közé tartoznak a vadgyümölcsök, a különböző bogyók, a diófélék, a lágy szárú növények és sokféle levél. Zsákmányállataik rovarlárvák, tücskök, szöcskék, kisemlősök (pl. mókusok, vakondok és egerek), földigiliszták, rákok, csigák, hüllők (pl. teknősök és tojásaik), békák, madártojások és fiókák is. Az egyik fajnak, a dél-amerikai vagy rákász mosómedvének specializáltabb az étrendje, de – nevével ellentétben – nem a rákok a fő táplálékai: vízi élőhelyén mindenféle állatot elfog.

Egész évben vadászhatunk rájuk

A mosómedve Európában invazív fajnak számít, ezért egész évben vadászható. Magyarországon első alkalommal 1999-ben sikerült bizonyítani a jelenlétét, akkor egy vadászlapban publikáltak fényképet egy fa tetején alvó mosómedvéről, majd egy példányt Gödöllő közelében befogtak. Azóta az országban sok helyen tűntek fel, így például ejtettek már el Debrecen környékén, Vas megyében, Pest megyében és Siófok mellett is.

Magyarországon 2010-től nem lehet a mosómedvét háziállatként tenyészteni és forgalmazni, de akinek korábban volt, az a szükséges engedélyek beszerzése után megtarthatta az állatot.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.