Véletlenül is kitörhet az atomháború Ukrajnában

Oroszország hetente akár 800 irányított légibombát, és több mint 500 támadó drónt is elindít ukrán városok és energetikai üzemek ellen. Válaszul Ukrajna naponta több száz drónt indít gondosan kiválasztott orosz célpontokra. A megtámadott államnak minden joga megvan ahhoz, hogy így védekezzen, és semmi sem utal arra, hogy az ukrán erők szándékosan nukleárisrobbanófej-tárolókat vennének célba. Mivel azonban az ukrán dróntámadások már Moszkváig is elértek, egyértelmű, hogy legalább 14 orosz nukleáris tárolóhely van a drónok hatósugarában. Ezek közül legalább kettő kevesebb mint 150 kilométerre van a határtól, tehát jóval az ukrán rakéták lőtávolságán belül. 

Ebben a tekintetben az orosz kormányt terheli a felelősség, hogy nukleáris robbanófejeit elvigye a környékről. Pontosan tudja ugyanis, hogy robbanófejeit nem szabad hagyományos katonai műveletek közelében tárolni. Miután Ukrajna 2023 tavaszán elindította első drón- és rakétatámadásait Belgorod ellen, Oroszország gyorsan közölte, hogy a belgorodi komplexumban már nem tárolnak nukleáris eszközöket. Figyelemre méltó azonban, hogy Oroszország nem tett bejelentést a többi tárolóhelyén lévő robbanófejek állapotáról. Ennek több oka is lehet. Vlagyimir Putyin orosz elnök talán úgy gondolja, hogy a robbanófejek áthelyezése a gyengeség jele lenne; a magas rangú orosz vezetők talán nem ismerik fel a robbanófejek jelentette veszélyeket; vagy az orosz hadsereg attól tarthat, hogy a Nyugat félreérti az akciót, és a NATO megelőző csapást indít – írja a Foreign Affairs hasábjain William M. Moon, az amerikai hadsereg és a védelmi minisztérium egykori, fenyegetettségcsökkentésért felelős vezetője. 

A bomba 

Egy tárolóhelyre mért csapás önmagában nem okozna atomrobbanást. Amennyiben azonban egy robbanófej nincs a silójában (például karbantartás miatt), és egy felfegyverzett drón vagy rakéta eltalálja, az nagy erejű robbanást okozhat, ami hasadóanyagot szabadít fel, és lakhatatlanná teszi a környéket. A nemzetközi megfigyelők talán nem is tudnák megítélni, hogy egy ilyen csapás mennyire súlyos, mivel az orosz jelentésekben nem lehet megbízni. Ha a támadás nem is közvetlenül a robbanófejet érné, a biztonsági rendszereket megrongálhatja, így könnyebben el lehetne lopni az eszközöket.

A robbanófejek főleg akkor vannak veszélyben, amikor egy vasúti átrakodási ponton vannak. Bár nem világos, hogy Oroszország jelenleg szállít-e robbanófejeket e helyeken keresztül, de ha mégis így tesz, akkor egy ukrán repülő eszköz könnyen eltalálhatja azokat. Tekintettel arra, hogy Oroszország több ezer robbanófejből álló készlettel rendelkezik, szinte mindig van néhány, amit karbantartás céljából mozgatnak. Ukrajna, az Egyesült Államok, a NATO, és a nyílt forrású műholdszolgáltatók nem biztos, hogy képesek megkülönböztetni, hogy Oroszország karbantartás miatt szállítja-e az eszközöket – vagy esetleg éppen a kilövésük a cél. Képzeljük el, ha az Egyesült Államok vagy Ukrajna észlelne egy titkos robbanófej-szállítmányt, és azt úgy értelmezné, hogy az egy szándékos művelet része. Meg kellene fontolniuk, hogy megelőző jelleggel célba veszik-e a robbanófej-szállítmányt.

Oroszország nukleáris doktrínája szerint elrettentő erejének bármely eleme elleni támadás nukleáris választ indokol. Nem világos, hogy egy nukleárisrobbanófej-tárolóhely elleni véletlen csapás átlépné-e az orosz nukleáris vörös vonalat, de Putyin a közelmúltban igyekezett felhívni a figyelmet országa eszkalációs doktrínájára. Az a tény, hogy nukleáris robbanófejei igen közel vannak Ukrajnához, arra csábíthatja Oroszországot, hogy hamis zászlós műveletet hajtson végre saját tárolóhelyei ellen, hogy igazolja a nukleáris támadást – írja a szerző.

Talán a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha a robbanófejeket egy kisebb, nem állami szervezet vagy csoport megszerzi. Oroszországnak továbbra is szembe kell néznie belső fenyegetésekkel, beleértve a terroristákat, a szeparatistákat, és a több ezer egykori Wagner-zsoldost, akik jelenleg Oroszországban és Belaruszban vannak szétszórva. Putyin ukrajnai fellépése nagymértékben fokozta az ilyen jellegű kockázatokat. 

Augusztus 6-án az ukrán csapatok orosz területre léptek, és elfoglalták a Kurszki régió egy részét. A területen két nagy orosz tárolóhely is van (Brjanszkban és Voronyezsben), amelyekben több száz robbanófej található. A szakértők nem azt tartják aggasztónak, hogy az ukrán hadsereg tenne valamit ezekkel a töltetekkel. Azonban ha az ukránok megtámadnák vagy elűznék az orosz biztonsági erőket, akkor rosszindulatú szereplők behatolhatnának a tárolóhelyre, és megszerezhetnék a robbanófejeket. A Wagner-csoport egykori tagjai például felhasználhatnák ezeket a robbanófejeket Ukrajna ellen, de az ukránok mellett harcoló oroszok is megtámadhatnának ezekkel egy várost. Mivel Oroszország hadserege Ukrajnában van lekötve, előfordulhat, hogy egyszerűen nem állnak rendelkezésre megfelelő katonai erők, hogy reagáljanak egy robbanófej-tárolóhely vagy egy konvoj elleni támadásra.

(Borítókép: Orosz légicsapások értek bevásárlóközpontot Kijevben 2022. március 20-án. Fotó: Anastasia Vlasova / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!