Üzenetértékű döntés született, Ukrajna eszkalálhatja a háborút Oroszországban

Joe Biden elnök kormánya engedélyezte Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyverekkel mélyen Oroszország területére csapjon le – írja vasárnapi cikkében a The New York Times. Három, az ügyet ismerő forrás megerősítette az információt a Reuters hírügynökségnek. A lépés, amelyet a Fehér Ház egyelőre még nem erősített meg, jelentős változást jelent Washington politikájában az orosz–ukrán konfliktusban.

Volodimir Zelenszkij elnök többször hangot adott annak a kérésének, hogy az ukrán hadsereg használhasson amerikai fegyvereket a határtól távol eső orosz katonai célpontok elleni támadásokhoz. Az Egyesült Államok lépése végül két hónappal Donald Trump megválasztott elnök január 20-i hivatalba lépése előtt történik, annak ellenére, hogy Ukrajna elnöke már hónapok óta szorgalmazza a jóváhagyást. A döntésben közrejátszhat, hogy Oroszország észak-koreai szárazföldi csapatokat telepített saját erőinek kiegészítésére, ami egyaránt riadalmat keltett az Egyesült Államokban és Ukrajnában is.

Bár egyes amerikai tisztviselők szkeptikusan nyilatkoztak arról, hogy a nagy hatótávolságú csapások engedélyezése megváltoztathatja-e a háború menetét, a lehetőség segíthet az ukrán hadseregnek egy olyan pillanatban, amikor az orosz erők előnyre tesznek szert, és esetleg jobb tárgyalási helyzetbe is hozhatja Kijevet, amennyiben tűzszüneti tárgyalásokra kerülne sor.

Kérdéses, hogy Donald Trump hivatalba lépésekor visszavonja-e Joe Biden döntését, ugyanis a leendő elnök már régóta bírálja a háborúban álló országnak nyújtott amerikai pénzügyi és katonai segélyek mértékét, és fogadkozott, hogy megválasztása esetén gyorsan véget vet a háborúnak, anélkül, hogy megmagyarázta volna a konfliktus rendezésének módját. Érdekesség, hogy a fegyverhasználati tilalom feloldását több kongresszusi republikánus képviselő is sürgette.

Komoly az eszkalációs kockázat, de a lépés üzenetértékű

A brit és a francia hadsereg korlátozott számú Storm Shadow rakétát adott az ukránoknak, amelyek hatótávolsága körülbelül 250 kilométer, ami kevesebb, mint az ATACMS amerikai rakétarendszeré. Bár a brit és francia vezetők támogatásukról biztosították Volodimir Zelenszkijt, nem voltak hajlandóak engedélyezni, hogy az ukránok bevessék a fegyvereket orosz földön, amíg Joe Biden jóvá nem hagyja az ATACMS használatát.

Az Egyesült Államok regnáló elnökének tanácsadói korábban hírszerzési jelentésekre hivatkoztak, amelyek arra figyelmeztettek, hogy az orosz elnök válaszul a hadsereget, valamint a kémügynökségeket megtorló csapásokra utasíthatja. A lehetséges válaszlépések között megjelentek az európai létesítmények elleni szabotázsakciók, valamint az amerikai és európai katonai támaszpontok elleni, potenciálisan halálos támadások.

Oroszország már korábban figyelmeztetett, hogy jelentős eszkalációnak tekintené, ha lazítanák az amerikai fegyverek ukrajnai használatára vonatkozó korlátokat. Az ukránok az ATACMS rakétákkal orosz és észak-koreai csapatkoncentrációkat, kulcsfontosságú haditechnikai eszközöket, logisztikai csomópontokat, lőszerraktárakat és utánpótlási vonalakat támadhatnak mélyen Oroszország belsejében.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!