Szijjártó Péter: Vérszemet kaptak egyes európai uniós tagországok

„Külügyminiszteri tanácsülés van ma itt, Brüsszelben. Az első uniós külügyminiszteri tanácsülés azóta, hogy az új realitásban éljük az életünket, azóta, hogy teljesen új körülmények határozzák meg a geopolitika folyamatainak alakítását” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, a Külügyek Tanácsának sajtótájékoztatóján. Kitért arra is, hogy az Egyesült Államokban elnökválasztás volt a közelmúltban. Ezen elnökválasztási kampány során az amerikai emberek számára két világos ajánlat került megfogalmazásra Ukrajna esetében is, hiszen egy békepárti és egy háborúpárti ajánlat közül választhattak az amerikai választópolgárok, akik végül is döntő, elsöprő többséggel tették le a voksukat Donald Trump és ezzel a békepárti politika mellett is.

Ebből az következik, hogy egy egészen más Ukrajna-politikát fog végrehajtani az új amerikai adminisztráció, mint az eddigi

– tette hozzá. Mint mondta: „A brüsszeli politikai elit – ami egy háborúpárti politikai elit – szempontjából ez egy rossz hír.” „Ez teljesen ellentétes azzal, amit itt, Brüsszelben akartak, vagy akartak volna. De a helyzet mégiscsak az, hogy az amerikai választópolgárok döntöttek az amerikai elnök szerepéről, illetve személyéről, és nem a brüsszeli háborúpárti elit tagjai” – fogalmazott.

Szijjártó Péter elmondta, az új realitás abból áll, hogy az Egyesült Államokban van egy békepárti elnök, Moszkva támadásai egyre intenzívebbek és sikeresebbek. „Aztán az új realitásnak része egy rendkívül gyorsan romló humanitárius helyzet Ukrajnában, és minderre még rájön a tél közeledte” – fogalmazott. Úgy véli, ez a négy dolog jelenti az új realitást, ami szerint egyértelmű, hogy ideje véget vetni a háborúnak, mert minden egyes nap egyre rosszabb lesz a helyzet. Szerinte azonban Brüsszel és a háborúpárti politikai elit „kapálózó támadást” indít az új realitással és az emberek akaratával szemben.

Az Egyesült Államok döntésére utalva, miszerint Ukrajna használhatja az amerikai rakétákat Oroszország területei ellen, elmondta: „Ez egy elképesztően veszélyes ötlet, amely a háború továbbterjedésének rendkívül súlyos veszélyével jár.”

Aztán itt van az ukránok követelése és egyes NATO-tagországok megengedő véleménye Ukrajna NATO-meghívásával kapcsolatban, ami pedig teljesen egyértelműen a harmadik világháború reális veszélyét hozná szintén nagyon közel

– sorolta tovább. Majd hozzátette, az is eléggé „elszabadult gondolat”, hogy az Ukrajnával szomszédos, adott esetben NATO- és EU-tagországok lőjék le az orosz rakétákat vagy drónokat, ezzel is közvetlen konfliktusba kerülve Oroszországgal. Szerinte az európai kollégái nem tudnak kiszabadulni a régi gondolatok fogságából, és már a 15. szankciós csomag feletti „lelkes készülődés” látható.

Ráadásul vérszemet kaptak egyes európai uniós tagországok, és már az energiaszankciókról, a kőolaj- vagy a földgázszállítás és a nukleáris ipar szankcionálásáról is beszélnek. Emellett pedig láthatóan eszement javaslatokat tesznek, például sportolók, sportklubok, egyházi vezetők, ENSZ-tisztviselők szankciós listázására

– fogalmazott. Szerinte ezekből az látszik, hogy „egy végső elkeseredett rohamot próbálnak indítani a háborúpártiak a népakarattal és a békepárti előretöréssel szemben”. Elmondta, Magyarország továbbra sem fog támogatni semmilyen szankciót, amely ellentétes lenne Magyarország érdekeivel, vagy kockára tenné az energiabiztonságát.

Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón elmondta, Magyarország októberben is Ukrajna első számú villamosenergia-szállítója volt. „Az ukrán villamosenergia-import harmada Magyarországról származott. Tehát ennyit arról, hogy ki milyen szerepet tölt be a térség energiabiztonságának szavatolásában” – mondta.

A külgazdasági és külügyminiszter végezetül a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban is megszólalt, tekintettel arra, hogy a főképviselő azt az ötletet dédelgeti, hogy az Európai Unió mondja ki a Társulási Tanács keretében a politikai párbeszéd felfüggesztését Izraellel. Szerinte ez kicsit olyan, mintha „azt mondanánk, hogy valamiben kudarcot vallottunk, gyorsan próbáljuk meg másodszor is, hátha még egyszer kudarcot tudunk vallani”. A miniszter szerint ugyanez jelentette a gondot Ukrajna esetében is, ugyanis ott sem a diplomáciai utat választották, hanem megszakították a kommunikációt.

Tehát, hogyha az Európai Unió kimondja Izraellel a politikai párbeszéd felfüggesztését, az a közel-keleti válság, biztonsági válság békés rendezésének reményét adná fel. És mi ezt a legvehemensebben ellenezzük, mert a közel-keleti válság továbbterjedése emberi szenvedéseken túl a globális biztonság rendkívüli megrendülésével is járna

– fogalmazott a miniszter. Szijjártó elárulta azt is, hogy Georgiát „elképesztő politikai támadás érte” a tanácsülésen, szerinte „nyugati barátaink” nem tudják megbocsátani a georgiaiaknak, hogy „konzervatív patrióta békepárti kormányt választottak”.