Orbán Viktor szövetségese így tenne pontot az ukrajnai mészárlás végére

A Kreml elítélte az amerikai döntést, és Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy ha az ukránok számára engedélyezik ezeknek a taktikai rakétarendszereknek a használatát, az „a feszültség újabb körét váltaná ki” − jelentette az orosz állami TASZSZ hírügynökség.

Eközben Recep Tayyip Erdogan török elnök a legújabb NATO-tag, aki be akar szállni a vitába. A terveit ismerő személyek szerint a G20-as csoport vezetőinek Rio de Janeiróban tartott hétfői találkozóján fogja előterjeszteni a konfliktus jelenlegi frontvonalak mentén történő befagyasztására vonatkozó javaslatát.

Volodimir Zelenszkij és Recep Tayyip Erdogan Isztambulban, Törökországban 2023. július 7-én

Fotó: Handout / Getty Images Hungary

A konfliktus rendezéséért való hirtelen kiáltás azt mutatja, hogy Ukrajna szövetségesei sürgetik a helyzetet, és igyekeznek megelőzni Trump visszatérését, amely magában hordozza az amerikai támogatás drasztikus csökkentésének lehetőségét. Most, hogy az orosz oldalon észak-koreai csapatok is belépnek a harcokba, egyre nagyobb az elhatározás a konfliktus megállítására, amely felborította a geopolitikai kapcsolatokat Európában és szerte a világon.

Zelenszkij saját békeformulája a NATO-tagsághoz vezető egyértelmű út, és a csatlakozásig a védelemre vonatkozó biztonsági garanciák megszerzése. Erdogan ezzel szemben azt fogja javasolni, hogy Zelenszkij Putyinnak tett engedményként legalább 10 évig halassza el a szövetséghez való csatlakozásról szóló tárgyalásokat − mondták a török elnökhöz közel álló, névtelenséget kérő források a Bloombergnek.

Kapcsolódó

Erdogan: Elvi álláspont, hogy vissza kell adni Ukrajnának a Krímet!

Ankara nem ismeri el a Krím annektálását, mivel szerinte ez az orosz lépés illegitim és törvénytelen volt.

A legreálisabb megközelítés

Török tisztviselők elismerik, hogy egy ilyen javaslatot Ukrajna nehezen fogadna el, azonban úgy vélik, ez a legreálisabb megközelítés. Céljuk az lenne, hogy a megszállt területek hosszú távú sorsáról szóló megbeszéléseket úgy parkoltassák, hogy először a stabil tűzszünet biztosítására összpontosítsanak.

Az általános formula tetszhet Kijev néhány szövetségesének, akiknek rosszulesik, hogy Ukrajna teljes NATO-tagsága azt kockáztatja, hogy közvetlen konfliktusba kerülnének a Kremllel.

A nyugati gondolkodásmód megváltozott, mióta észak-koreai csapatok jelentek meg a csatatéren Putyin erőinek támogatására, és ez alakította Biden nézeteit az Oroszország elleni esetleges rakétacsapások engedélyezéséről. Egyes G20-országok értékelései szerint Észak-Korea végül akár 100 000 katonát is küldhet Oroszországnak.

Erdogan reméli, hogy esetleg sikerül meggyőznie Zelenszkijt, hogy vegyen részt az isztambuli béketárgyalásokon, mert a belső források szerint olyan hírszerzési információk birtokába jutott, amelyek alapján Ukrajna a következő hónapokban még több területet veszíthet, ha nem állítják le a harcokat. A harctéri kilátások pedig Putyint is arra ösztönzik, hogy folytassa a harcokat. 

(Borítókép:  Emberek nézik egy megrongálódott lakótömb külsejét, amelyet egy kora reggeli rakétacsapás ért 2022. február 25-én Kijevben, Ukrajnában. Fotó:  Chris McGrath / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!