Még beiktatása előtt elgáncsolnák Donald Trump terveit?

A The New York Times szellőztette meg először, hogy Joe Biden elnök kormánya engedélyezte Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyverekkel – az úgynevezett ATACMS rakétákkal – mélyen Oroszország területére csapjon le. Később saját információira hivatkozva a Reuters hírügynökség is beszámolt az amerikai döntésről.

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója emlékeztetett rá, hogy korábban, tavasszal már feloldották a HIMARS rakéták bevetésére vonatkozó korlátozásokat is, ezek hatótávolsága körülbelül 80 kilométer. Az ATACMS változatai azonban 165–300 kilométeres hatótávolságú, szárazföldi indítású ballisztikus rakéták.

Az ilyen fegyverek okozzák általában az egyik legnagyobb nehézséget a másik fél légvédelme számára, így az ukránoknak is meggyűlik a baja az orosz Iszkander rakétákkal. Ezek egyébként csak a jelenlegi háború viszonylatában tekinthetőek nagy hatótávolságúnak, a hagyományos osztályozási rendszerek szerint nem. A hírek szerint az újonnan megadni tervezett vagy már megadott engedély is korlátozásokkal lenne érvényes, és csak a hadszíntér közelében fekvő orosz katonai célpontokra vonatkozna, elsősorban a Kurszki területen. Így például olajfinomítókat és tározókat vagy más energetikai objektumokat nem támadhatnának velük az ukránok

– hívta fel a figyelmet Kosztur András.

Az orosz válasz megelőzte a hírt

Ami a hírre adott reakciókat illeti, az oroszok elsősorban Vlagyimir Putyin elnök korábbi kijelentéseire utalnak vissza, aki még szeptemberben arról beszélt, hogy a rakéták bevetésének engedélyezésével az érintett országok maguk is az Oroszország elleni háború közvetlen résztvevőivé válnak.

Ezt követően az oroszok még a nukleáris doktrínájukat is módosították, olyan módon, hogy az az atomfegyverek bevetését akkor is lehetővé teszi az orosz vezetés számára, ha egy nem nukleáris hatalom Oroszország elleni támadását egy atomfegyverrel rendelkező ország támogatná – a kettőt összerakva az utalás elég egyértelmű volt. Persze, a valóságban kétséges, hogy az oroszok azonnal atomfegyverhez nyúlnának, ezek a rakéták ugyanis nem tudnak olyan jellegű kárt okozni az oroszoknak, ami ezt indokolttá tenné, így valószínűbb, hogy az ukrán energetikai rendszer elleni támadások fokozásával, vagy más, a Nyugattal ellenséges erők – Észak-Korea, jemeni húszik – fegyverekkel való kisegítésével válaszolnak majd, már ha egyáltalán valóban megkapja az engedélyt Ukrajna

– fogalmazott a kutató, aki szerint könnyen lehet, hogy a vasárnapi orosz légicsapás Ukrajna ellen – ami Kárpátalját is érintette – már szintén az oroszok válaszának tekinthető.

„Állítólag Kijev már napokkal ezelőtt értesült arról, hogy Joe Biden meg akarja adni az engedélyt Ukrajnának, és ha ezalatt a sajtóhoz is eljutott a hír, akkor feltételezhető, hogy az oroszok is tudtak róla. Legutóbb Moszkva a keményebb hangnemmel el tudta tántorítani a nyugatiakat, lehet, hogy ezúttal is ebben bíztak. Az ukránok sem ismerték el, hogy megkapták az engedélyt, Volodimir Zelenszkij csupán annyit mondott, hogy az ilyesmit nem jelentik be, és a rakéták majd önmagukért beszélnek” – mondta Kosztur András.

Kellemetlen helyzetbe kerülhet Donald Trump

Arról, hogy mit akarhat elérni a Biden-adminisztráció, a XXI. Század Intézet vezető kutatója felidézte, korábban maguk az amerikaiak is úgy vélekedtek, hogy az ukránoknak most engedélyezett fegyverek nem hoznának döntő fordulatot a háborúban, hiszen az ukránoknak legnagyobb problémát okozó orosz légierő gépeit már régebben az ATACMS és a hasonló brit–francia rakéták hatósugarán kívülre telepítették át, márpedig az ukránok éppen ezek ellen kérték eredendően ezeket a fegyvereket.

Az orosz légierő nemcsak az időről időre előforduló hátországi infrastrukturális csapások miatt okoz nagy fejtörést az ukránoknak, hanem a fronton, az ukrán védelmi állások ellen bevetett többmázsás vagy akár többtonnás irányított bombák tömeges bevetése miatt is, amelyeknek nagy szerepe van az oroszok elmúlt hónapokban tapasztalt előrenyomulásában. Mivel ezt a mostani döntés sem akadályozhatja érdemben, így vélhetően politikai okai vannak az engedély megadásának, ha tényleg megtörténik. Egy ilyen ok lehet, hogy elgáncsolják a Trump-adminisztráció esetleges gyors kiegyezésre irányuló törekvéseit. Egy másik szempont pedig az lehet, hogy lelkesítsék az ukránokat a háború folytatására, miután a közelgő tárgyalások témája az ukrán közvéleményben is megjelent Donald Trump megválasztása után

– fejtette ki Kosztur András.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint ha a feszültség Donald Trump beiktatásáig érdemben növekedne, az megnehezítené a tárgyalások megkezdését is, hiszen az egyik fél eszkalációs lépéseire a másiknak is válaszolnia kell – legalábbis retorikailag –, és a tárgyalási hajlandóság helyett ismét a fenyegetőzések kerülhetnek a középpontba.

Ráadásul a demokraták Trumpot is kellemetlen helyzetbe hozhatják az ilyen lépésekkel, az eszkaláció fokozódása esetén ugyanis az új elnök túlzott békülékenysége gyengeségként és meghátrálásként tűnhet fel, amit vélhetően elkerülne, ha viszont beszáll a felfokozott kommunikációs küzdelembe, akkor álláspontja összecsúszhat a korábbi adminisztrációéval és szembemenne saját kampányígéreteivel. Így tehát a következő hónapokban a Trump-csapatnak is körültekintőnek kell lennie – részben ezzel is magyarázható valószínűleg, hogy konkrétumok még nem hangzottak el részükről a háború lezárásával kapcsolatban

– mutatott rá Kosztur András.

Január 20-a után azonban már a saját politikájukat tudják érvényesíteni a republikánusok, már ha addig nem eszkalálódik végzetesen a helyzet. Lapunk kérdésére, hogy a Trump-adminisztráció változtathat-e a Biden-adminisztráció döntésén, a vezető kutató elmondta, az ATACMS használatát illetően – ahogy más fegyverek esetében is – fontos szempont, hogy az engedélyeken kívül utánpótlástéren is ki van szolgáltatva Ukrajna, így megfelelő politikai akarat esetén a most megadott hozzájárulás még Kijev esetleges ellenkezése esetén is visszavonható a gyakorlatban, Ukrajnának ugyanis csak korlátozottan áll rendelkezésére ilyen jellegű rakéta.

A Biden-adminisztráció döntésének hátteréről Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját is kérdeztük. A cikket itt olvashatja.

(Borítókép: Donald Trump 2024. november 6-án. Fotó: Jabin Botsford / The Washington Post / Getty Images)