Minden, amit Vlagyimir Putyin új „csodafegyveréről” eddig tudni lehet

Csütörtökön az ukrajnai Dnyipro városát orosz légicsapás érte, amit szemtanúk szokatlannak minősítettek, és három órán át tartó robbanásokról számoltak be. A támadások alkalmával egy olyan erős rakéta csapódott be, amelyről ukrán tisztviselők utólag azt mondták, hogy egy interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) jellemzőivel bírt – számolt be a BBC.

Nyugati tisztviselők gyorsan cáfolták ezt, mondván, hogy egy ilyen csapás nukleáris riasztást váltott volna ki az Egyesült Államokban. Órákkal a csapás után Vlagyimir Putyin orosz elnök egy televíziós beszédében közölte, hogy Oroszország egy „új, hagyományos, közepes hatótávolságú” rakétát indított, amelynek kódneve Oresnyik, ami oroszul mogyorófát jelent.

Putyin szerint a fegyver 10 Mach sebességgel, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres (a hangsebesség tízszerese) sebességgel halad, hozzátéve,

Elmondta, hogy Dnyipróban egy jelentős katonai-ipari létesítményt ért találat, amelyet rakéták és más fegyverek gyártására használnak. A támadást „sikeres” tesztnek minősítette, mert „a célt elérték”.

6×6, de nem taxi

Egy nappal később a védelmi minisztérium magas rangú tisztviselőinek nyilatkozva azt mondta, hogy a rakéta tesztelése folytatódni fog, „beleértve a harci körülményeket is”. Ám Putyin leírása ellenére úgy tűnik, valójában nincs egyértelmű konszenzus arról, hogy mi is ez a fegyver.

Az ukrán katonai hírszerzés azt állítja, hogy a rakéta egy új típusú ICBM, amit Kedrként (cédrus) ismernek. Azt mondják, hogy 11 Mach sebességgel haladt, és 15 percbe telt, mire a rakéta megérkezett a kilövőhelyéről, amely több mint 1000 kilométerre van Oroszország Asztrahán régiójában.

Ezt a feltételezést támasztja alá a BBC Verify is, miután megvizsgálták a csapásról készült videofelvételeket. Bár a felvételek nagy része elmosódott vagy rossz minőségű, de egyértelműen látszik rajtuk hat villanás az éjszakai égbolton, amelyek mindegyike hat különálló lövedékből álló csoportból tevődik össze. A találat helyszíne egy ipari terület Dnyipro városától délnyugatra.

Száguldás, de se Porsche, se szerelem

Ha Putyin leírása helytálló, akkor a rakéta a hiperszonikus definíció felső határán van, és ezt kevés dolog képes elérni. A sebesség azért fontos, mert minél gyorsabban halad egy rakéta, annál gyorsabban ér célba, és minél gyorsabban célba ér, annál kevesebb ideje van a védekező hadseregnek reagálni rá.

De ahogy ereszkedik, felgyorsul és mozgási energiát nyer, a nagyobb mozgási energia pedig több lehetőséget biztosít neki. Lehetővé teszi számára, hogy a célpont felé manőverezzen – valamiféle védekező csavarodást végrehajtva –, ami különösen megnehezíti a föld-levegő rakétarendszerek (például az ukránok által is használt amerikai gyártmányú Patriot védelmi rakétarendszer) általi elfogását.

Ez persze nem újdonság az ilyen fenyegetések ellen védekező hadseregek számára, de minél nagyobb a sebesség, annál nehezebbé válik a hatástalanítás.

Az Oroszország által kilőtt rakéták mintegy 80 százalékát elfogta Ukrajna, ami rendkívüli adat. De az oroszok a ballisztikus, nagyobb sebességű rakétákkal megpróbálják csökkenteni ezt az arányt.

Nincs fényévnyi távolság

Ilja Kramnyik orosz katonai szakértő az Izvesztyija című újságnak elmondta, valószínű, hogy az új rakéta – amelynek fejlesztése eddig titkos volt – a közepes hatótávolságú rakéták felső határán helyezkedik el.

Valószínű, hogy az orosz közepes hatótávolságú rakéták új generációjával van dolgunk, melynek hatótávolsága általában 2500-3000 kilométer, de potenciálisan 5000 kilométerre is kiterjedhet, és mégsem interkontinentális

– mondta. Ez szinte egész Európát hatótávolságon belülre hozná, de az Egyesült Államokat már nem.

„Nyilvánvalóan egy szétválasztó robbanófejjel van felszerelve, egyedi irányítóegységekkel” – tette hozzá Kramnyik, felvetve azt is, hogy az Oresnyik a Jars–M interkontinentális rakétafajtának egy kicsinyített változata lehet. Oroszország a hírek szerint tavaly kezdte meg e rakétafajta új változatának gyártását, ami sokkal mobilabb, függetlenített robbanófejeket tartalmaz.

Egy másik szakértő, Dmitrij Kornyev a lapnak azt mondta, hogy az Oresnyik a rövidebb hatótávolságú Iszkander-rakéták alapján készülhetett – amelyeket Ukrajnában már általánosan használnak –, de új generációs hajtóművel. Szerinte tavaly tavasszal a dél-oroszországi Kapusztyin Jar tesztpályán egy megnövelt hajtóművel ellátott Iszkandert használtak, és hozzátette, hogy ez lehetett az Oresnyik. A csütörtöki rakétát ugyanerről a helyszínről lőtték ki Ukrajnába.

Megy ez atom nélkül is

Vlagyiszlav Surigin katonai elemző az Izvesztyija című lapnak elmondta, hogy az Oresnyik képes legyőzni bármelyik létező modern rakétavédelmi rendszert. Szerinte nagy mélységben lévő, jól védett bunkereket is meg tud semmisíteni nukleáris robbanófej használata nélkül, bár nincs bizonyíték arra, hogy a dnyiprói üzemben föld alatti létesítményeket találtak volna el.

Egy másik orosz elemző, Igor Korotcsenko a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy a rakéta több, egymástól függetlenül irányított robbanófejjel rendelkezik, hozzátéve, hogy

Justin Crump, a Sibylline nevű kockázati tanácsadó cég vezérigazgatója és alapítója a BBC Verify-nak elmondta, hogy a rakéta képes volt komoly kihívást jelenteni Ukrajna légvédelmének.

Oroszország rövid hatótávolságú ballisztikus rakétái az egyik leghatásosabb fenyegetést jelentették Ukrajnára ebben a konfliktusban. A gyorsabb, fejlettebb rendszerek ezt nagyságrendekkel növelnék

– mondta.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, országa már dolgozik azon, hogy olyan légvédelmi rendszereket szerezzenek be, amelyek képesek lehetnek hatástalanítani az oroszok új „csodafegyverét”.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos percről percre tudósításunkat itt tudja követni.

(Borítókép: Az orosz támadás által megrongált ház 2024. november 21-én Dnyipróban, Ukrajnában. Fotó: Anadolu / Getty Images)