Ukrán katonák fegyverrel is tiltakoznának a békeszerződés ellen

Az oroszok az elmúlt 30 napban mintegy 645 négyzetkilométernyi ukrán területet foglaltak el. Miközben egyre jobban nyomulnak előre, az ukránok körében egyre mélyül a háborús fáradtság. A Gallup közvélemény-kutató november 19-én és 20-án közzétett felmérései szerint az ukránok 52 százaléka támogatja a háború mielőbbi befejezéséről szóló tárgyalásokat, ami meredek emelkedés az egy évvel ezelőtti 27 százalékhoz képest. A „győzelemig” harcolni akarók aránya a 2023-as 63-ról 38 százalékra csökkent – mutatják a The Economist által megrendelt kutatások.

Még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is más hangnemet üt meg. Nemrégiben reményét fejezte ki, hogy jövőre sikerül diplomáciai úton megoldást találni. A retorika tehát megváltozott, mióta ismét Donald Trumpot választották meg amerikai elnöknek, aki azt ígérte, hogy 24 órán belül véget vet a háborúnak.

Annak támogatottsága, hogy Oroszországgal szemben folytatni kell az ellenállást, a 2024 augusztusában és októberében végzett felmérések szerint Ukrajna minden részén csökkent. A fővárosban, Kijevben a Gallup adatai szerint 2022 óta 39 százalékponttal esett vissza ez az arány. A frontvonalhoz közeli keleti régiókban ez a mennyiség még durvább.

A tárgyalásokat támogatók nagyjából fele nyitott a területi engedményekre. Oroszország 2014 óta Ukrajna területének 19 százalékát foglalta el. Kevesebb mint 40 százalék ellenzi, hogy bármilyen területet átengedjenek. A közvélemény-kutatók nem kérdezték meg, hogy mely területeket kellene feladni.

Mi magyarázza ezt a fáradtságot? A háború által megkövetelt emberi és pénzügyi áldozatok rendkívül súlyosak. Azonban szerepet játszhat benne a Nyugatból való növekvő kiábrándultság és az, hogy Ukrajna milyen támogatásra számíthat. A Gallup adatai azt mutatják, hogy azon ukránok aránya, akik szerint országuk a következő évtizedben csatlakozik a NATO-hoz, a 2023-as 69 százalékról 51 százalékra csökkent 2024-re. Zelenszkij többször is az ország azonnali felvételét követelte a katonai szövetségbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint azonban ez vörös vonal Oroszország számára – és eddig számos NATO-tag, köztük Amerika és Németország vonakodott ennek valós voltát kipróbálni.

A katonák egy része fegyveresen is tiltakozna a területek átadása ellen

Az ukránok körében az amerikai vezetés támogatottsága is csökkent, mivel a katonai segélyek az amerikai belpolitika részévé váltak. Az erre vonatkozó felmérések azonban még azelőtt készültek, hogy Joe Biden elnök enyhítette volna az amerikai fegyverek, köztük a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták ukrajnai használatára vonatkozó korlátozásokat.

Trump januári visszatérése a Fehér Házba valószínűleg a segélyek csökkentését fogja jelenteni, és kormánya nyomást gyakorolhat Ukrajnára, hogy fogadjon el egy békeszerződést. Úgy tűnik, hogy az ukránok egyre nagyobb része már elfogadja ezt. Az persze más kérdés, hogy Putyin beleegyezik-e bármilyen megállapodásba, és hogy ezt mennyire lehet komolyan venni. Ne feledjük el, hogy

Egy kulcsfontosságú csoport azonban továbbra is különösen szkeptikus az Oroszországgal kötendő megállapodással szemben: a hadsereg. A The Wall Street Journal közlése szerint egy nemrégiben készült felmérés szerint a veteránok és aktív katonák 18 százaléka véli úgy, hogy Ukrajnának tárgyalások útján kellene megpróbálnia befejezni a háborút. Ez a legalacsonyabb arány a felmérésben szereplő demográfiai csoportok közül. A katonák és veteránok 15 százaléka mondta, hogy

„Komoly háborús fáradtság van Nyugaton és minden bizonnyal az ukrán társadalomban is. Ez nem a legjobb pillanat, de nem történt katonai katasztrófa. Ez a háború nem veszett el” – mondta Andrij Bileckij ezredes, Ukrajna egyik legnagyobb dandárjának parancsnoka.

A lapnak adott interjúban Bileckij azt mondta, nem az ő dolga, hogy mérlegelje, milyen lenne a konfliktus megfelelő rendezése, ami politikai kérdés. Azt azonban elmondta, úgy döntött, hogy nyilvánosan beszél – amit ritkán tett az invázió 2022. februári kezdete óta –, válaszul az országban változó hangulatra, amely szerinte árt a fronton lévő csapatok moráljának.

A velük készült beszélgetésekben a csapatok tagjai – akik közül sokan azóta harcolnak, hogy Oroszország 2014-ben megszállta Kelet-Ukrajnát – és a veteránok szkeptikusan nyilatkoztak egy esetleges fegyverszünetről. Sokan meg vannak győződve arról, hogy Putyin azt csak arra használná ki, hogy megerősítse az orosz hadsereget, majd újra betörjön az országba. Mások szerint elesett bajtársaik áldozata hiábavaló lett volna, ha Ukrajna beleegyezik, hogy területeket adjon át Oroszországnak.

Katonai szempontból – mondta – Ukrajnának nem kell tűzszünetre törekednie. Bár Kijev az elmúlt évben elszenvedett néhány vereséget, ezeket viszonylag kisebbnek nevezte. Hozzátette, hogy Oroszországnak még mindig sok a belső problémája: a rosszul kiképzett csapatok és a tiszthelyettesek hiánya azt jelenti, hogy a legtöbb előrenyomulás nagy veszteségekkel járt.

Már Zelenszkij is sürgeti a békeszerződés megkötését

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök novemberben arról beszélt, hogy Oroszország ukrajnai háborúja „gyorsabban” véget ér, ha Donald Trumpot beiktatják elnöki tisztségébe.

Az ukrán közszolgálati rádió által közölt interjúban Zelenszkij elismerte, hogy nehéz a helyzet a harctéren, ahol Oroszországnak élőerőben és fegyverzetben is előnye van.

Azt mondta, hogy a háború „gyorsabban véget fog érni azoknak a politikai döntéseivel, akik most a Fehér Házat fogják vezetni”, utalva a leendő Trump-kormányzatra. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy ukrán részről „mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a háború jövőre diplomáciai eszközökkel érjen véget”. 

(Borítókép: Ukrán katonák  Harkiv frontvonala felé haladva Ukrajnában 2022. szeptember 28-án. Fotó: Scott Peterson / Getty Images)