Ez egy borzalmas veszély a magyar közösségünkre nézve – Kelemen Hunor a román választásokról az Indexnek!

Valódi veszélyt jelenthet a magyar közösség számára, hogy a román elnökválasztás első fordulóját a második világháború során betiltott legionárius mozgalmat éltető Calin Georgescu nyerte, míg a győztes előző pártja, a korábban magyarellenes kijelentéseket is nyilatkozó AUR jelöltje, George Simion a negyedik helyezést érte el, ketten együtt pedig közel 37 százalékot szereztek – véli Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint elnökjelöltje, akivel az Index telefonon készített interjút.

Az elnökválasztás első fordulójának eredménye azt is eredményezheti a december 1-jén megrendezett parlamenti választáson, hogy a román nacionalista-szélsőjobboldali AUR, valamint az abból kiváló SOS Romania akár 40 százalékos arányt is elérhet a bukaresti parlamentben, ami az RMDSZ elnöke szerint „brutális, ez egy azonnali és borzalmas veszély a magyar közösségre nézve”.

Ezen jelöltek mögött azok az erők állnak, akiknek a számlájára lehet írni az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket, vagy 2018. december 5-én az úzvölgyi magyar katonai temető földúlását és az azt követő atrocitásukat

– fogalmazott az Indexnek Kelemen Hunor, aki szerint Georgescu, Simion, valamint az SOS Romániát vezető Diana Sosoaca ugyanannak a magyarellenes, xenofób fának egy-egy ága, ami például e fentebbi esetek mellett a magyar nyelv és szimbólumok elleni támadásokért is felelős. Egyébként az AUR-elnök Simion maga is részt vett az úzvölgyi incidensben, ami megágyazott hírnevének, míg Georgescu és Sosoaca 2021-ben vált ki Simion pártjából.

Az RMDSZ-elnök szerint 35 éve, a rendszerváltás óta nem volt olyan, hogy a vasgárdista, kimondottan xenofób és magyarellenes múltú pártok ilyen arányt érhetnek el a parlamenti választáson, ezért a parlamenti választás előtt az RMDSZ arra koncentrál, hogy minél több magyart mozgósítsanak.

Kelemen szerint ugyan nagyon sokan protestszavazatként voksoltak Georgescura valamint Simionra, így a jelenlegi PSD–PNL-kormánnyal szembeni elégedetlenség és a felgyülemlett több éves frusztráció kifejezése volt a mostani eredmény – a két kormánypárt jelöltje be se jutott a második fordulóba –, ráadásul jelöltjeik szerinte arrogánsan álltak hozzá a kampányhoz. Azonban attól még, hogy valaki e jelöltekre nem a magyarellenessége miatt szavazott, a jelöltek továbbra is magyarellenesek.

Itt nem arról van szó, hogy a sötétben a kertek alatt, az árnyékban osonnak. Arról van szó, hogy már bejöttek, bent vannak a nappaliban. Nem is arról van szó, hogy betették a lábukat az ajtó és a fal közé, hanem már bent vannak a nappaliban

– érzékeltette Kelemen a teljesen megváltozott romániai politikai helyzetet.

Jelenleg a tűzoltással kell foglalkozni

Kelemen az Index azon kérdésére, hogy miként értékeli az 4,5 százalékos eredményét, úgy fogalmazott, hogy öt évvel ezelőtti elnökválasztáshoz képest 70 ezerrel több szavazatot kapott, ami ebből a szemszögből nézve egy jó, tisztességes eredmény. Azonban a magyarok arányaiban kevesebben mentek el szavazni, mint a románok – igaz, az elnökválasztásokra ez jellemző.

Ehhez Kelemen szerint 70–100 ezer további szavazatra van szüksége az RMDSZ-nek, amivel már elérhető, hogy az RMDSZ a romániai demográfiai arányok szerint vehessen részt a parlament munkájában. Úgy gondolja, ez már egy korrekt eredmény lenne, az ehhez viszonyított többlet már plusznyereségnek számítana – júniusban az EP-választáson a párt 577 ezer szavazatot szerzett, ami a szavazatok 6,48 százaléka volt.

Elérhető az arányos részvétel, hogyha a magyar közösségben mindenki megérti ennek a választásnak a tétjét, és mi azon vagyunk, hogy ezt megértessük – fogalmazott Kelemen, aki szerint a mostani választás a magyar közösség megmentéséről szól, és jelenleg tűzoltással kell foglalkozni, mivel szerinte ég a ház.

Kelemen úgy látja, Georgescu első fordulóban elért váratlan győzelme és az általa csak vasgárdistáknak nevezett román nacionalista-szélsőjobb előretörése segíthet az RMDSZ-nek a mozgósításban. Emiatt a pártelnök a kampánycsendig kizárólag erre koncentrál, valamint elmondása szerint arra, hogy figyelmeztessék a magyarokat annak a veszélynek a valóságos jelenlétére, ami a fentebbi, e pártok akár 40 százalékos parlamenti arányból következik.

A pártelnök ugyan attól nem tart, hogy az AUR és az SOS Románia előretörésének megállítása céljából a magyarok átszavaznának egy román pártra – a magyar szavazókra Romániában eleve nem túl jellemző az átszavazás, mint más környező országokban. Ennél nagyobb gondot okozhat, hogy az elnökválasztás első fordulója miatt nagyon magas lehet a román részvétel, mivel a két talpon maradt elnökjelöltnek a célja, hogy egy jó parlamenti eredménnyel fordulhassanak a választás második fordulójára.

Az RMDSZ pártelnöke az eddigi kampány során azt tapasztalta, hogy a magyar közösség pozitívan reagált az RMDSZ üzeneteire, programjára, valamint a problémákra adott megoldásait is jónak tartotta – most már a mozgósításon van a hangsúly a román választási szuperév végén.

Csak december 2-án nevezi meg az RMDSZ, kit támogat az elnökválasztáson

Kelemen az elnökválasztás első fordulójának estéjén elmondta, hogy csak a parlamenti választások után fogja megnevezni pártja, hogy kit támogat a második fordulóban.

Erre irányuló kérdésünkre Kelemen azt válaszolta, hogy továbbra is ehhez tartja magát mindenki az RMDSZ-ben, mert úgy véli, taktikai hiba lenne, ha már most megneveznék, kit javasolnának – szerinte ezzel azt üzenné a választóinak, hogy feladta volna a harcot.

„A dolgok helyes sorrendje és időrendje is, hogy először a december 1-jei parlamenti választással foglalkozunk, és aztán a parlamenti választások után leülünk, és eldöntjük, mit mondunk december 8-ával [az elnökválasztás második fordulója – a szerk.] kapcsolatosan” – húzta alá Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Azt ugyanakkor elárulta, hogy

Mint arról az Indexen beszámoltunk, a romániai elnökválasztás első fordulójában váratlanul a kevésbé ismert Calin Georgescu szerezte a legtöbb szavazatot, míg a választás előtt biztos továbbjutónak titulált PSD-s elnökjelölt, Marcel Ciolacu miniszterelnök be se jutott a választás második fordulójába – a PSD története során először nem jutott be az elnökválasztás második fordulójába.

Azt, hogy mi lehet az oka a román politika ekkora meglepetésének, korábban az alábbi cikkünkben jártuk körbe. 

(Borítókép: Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség [RMDSZ] elnöke és államelnökjelöltje beszédet mond az RMDSZ Kolozsvári kampányhajrá! című rendezvényén 2024. november 8-án. Fotó: Kiss Gábor / MTI)