Megszavazták az aktív eutanáziáról szóló törvénytervezetet Londonban

A londoni alsóház pénteken megszavazta azt a törvénytervezetet, amelynek alapján a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők segítség igénybevételével véget vethetnének életüknek – számolt be róla az MTI.

Az egyéni képviselői indítványt, amelyet a kormányzó Munkáspárt frakciójának egyik tagja terjesztett elő, több órás részletes vita után 330-275 arányban hagyták jóvá. Ez azt jelenti, hogy a Labour-frakció is megosztott volt, mivel a kormánypártnak az alsóházban ennél sokkal nagyobb többsége van.

A péntek délutáni szavazás nem jelenti azt, hogy a tervezetből azonnal törvény lesz, mivel biztos, hogy az indítvány a következő hetekben többször is megjárja az utat az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza között.

Wes Streeting egészségügyi és Shabana Mahmood igazságügyi miniszter már korábban jelezte, hogy nem támogatja a tervezetet. A kormány nem írta elő a munkáspárti frakciónak a jogszabálytervezet megszavazását, minden képviselő saját lelkiismerete szerint dönthetett. 

Pontosan meghatározták a feltételeket

Az indítvány alapján, ami Angliára és Walesre vonatkozik, azok a gyógyíthatatlan betegek vehetnének igénybe külső segítséget életük befejezéséhez, akik mentális állapotuk alapján döntés- és cselekvőképesek, és egyértelműen megállapítható, hogy döntésüket szabad akaratukból, külső kényszer vagy nyomásgyakorlás nélkül hozták meg. A tervezet alapján csak azok a felnőttek vehetnék igénybe a törvény adta lehetőséget, akiknek életéből orvosi szakvélemény szerint hat hónap vagy ennél rövidebb idő van hátra.

Akik segítséggel véget kívánnak vetni életüknek, azoknak ezt két írásos nyilatkozatban kell kinyilvánítaniuk, különböző, egymástól független és egymást nem ismerő tanúk aláírásával. Azt is két egymástól független és egymást nem ismerő orvosnak kell közjegyző előtt igazolnia, hogy a beteg a döntéshez szükséges minden jogszabályi előírásnak megfelel, és a két orvos közül legalább egy a londoni felsőbíróság előtt lesz köteles ezt deklarálni.

A jelenlegi brit büntetőtörvények öngyilkosság elősegítéseként szankcionálják, ha valaki segítséget nyújt másnak ahhoz, hogy véget vessen életének, és 14 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók azok, akiket a bíróság ilyen vádpontban bűnösnek talál. Az Ipsos Mori közvélemény-kutató csoport legutóbbi felmérése szerint a britek 65 százaléka támogatja az élet befejezéséhez igénybe vehető külső segítség törvényesítését.

Karsai Dániel legnagyobb ügye volt

Ahogyan arról az Index is beszámolt, szeptemberben, hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 48. évében meghalt Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász, aki két éve szembesült gyógyíthatatlan ALS-betegségével. A jogász, akit a szabad élet végi döntés egyik legnagyobb magyarországi harcosaként emlegetnek, 2023 szeptemberében jelentette be, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, mert szerinte az élet végi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért.

Ez az ügy az én életemet nagyon személyesen érinti. De ugyanakkor egy gyönyörű szakmai kihívás is, mert itt az emberi élet és az emberi jogok, a világnézeti szabadság, emberi méltóság, kínzás, embertelen bánásmód tilalmának végső határairól beszélgetünk. Egyben a végső filozófiai kérdésekről. Életem legnagyobb ügye, szakmai szempontból is.

A strasbourgi bíróság ítéletében elutasította Karsai Dániel kérelmét, az indoklásban kimondták, hogy az eutanázia annyira érzékeny kérdés, hogy arról jobb, ha saját hatáskörben döntenek az országok. Ezt követően az alkotmányjogász fellebbezést nyújtott be, amelyet szintén elutasítottak.

(Borítókép:  Németh Emília / Index)