Egy szovjet taktikával tartja sakkban a Nyugatot Putyin, ennek Ukrajna issza meg a levét

Miután novemberben Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukránoknak, hogy a Washingtontól kapott nagy hatótávolságú fegyvereket használják oroszországi célpontok ellen, egyre hevesebbek lettek Vlagyimir Putyin fenyegetései a Nyugattal szemben. Az orosz elnök első és mindenkinek szembetűnő lépése az volt, hogy módosította országa nukleáris doktrínáját, amellyel bőven adott témát nemcsak a szakértőknek, hanem a világ vezetőinek is. A kérdés mindenkinél ugyanaz: valóban megnyomja Putyin a piros gombot?

Ha sorra vesszük a kijevi vezetés kéréseit a háború kezdete óta, és az arra érkező reakciókat a Nyugattól, egy mintát látunk kirajzolódni. Zelenszkij kéréssel fordul szövetségeseihez, akik vonakodnak megadni az igényelt támogatást, mondván, tartanak az eszkalációtól. Egy idő után azonban az, ami tabu volt, természetessé válik, a Nyugat pedig segít Kijevnek – Moszkva fenyegetései ellenére, amelyek végül nem teljesülnek. Egyes elemzők szerint érzékelhetően megszaporodtak a Kremlből érkező fenyegetések, de ez nem jelenti azt, hogy ezúttal valóban lép az orosz vezetés.

A CNN-nek megszólaló elemzők szerint azonban Moszkva stratégiája abban a tekintetben sikeresnek mondható, hogy Ukrajna oroszokkal szembeni ellenállását a Nyugat zömmel eszkalációnak tekinti. Katerina Sztyepanenko, a washingtoni hadtudományi intézet egyik szakembere szerint Vlagyimir Putyin stratégiája egy már ismert szovjet taktika, a reflexív kontroll, amely olyan, speciálisan előre elkészített információnak egy ellenfélhez való eljuttatása, amely őt szándékosan a módszert alkalmazó szereplő elképzelésének megfelelő cselekvésre készteti.

Ennek egyik példája Moszkva csütörtöki Ukrajna elleni támadása, amellyel az elektromos hálózatot célozták meg. Ugyan az orosz narratíva szerint ez egyfajta válasz volt a Washingtonban született döntésre, nem kerülheti el a figyelmünket, hogy korábban nem volt szüksége ürügyre Oroszországnak egy hasonló támadás végrehajtásához. Az elemző szerint a Kreml provokálatlan inváziót indított Ukrajna ellen, és rutinszerűen eszkalálta a háborút, mindezt azért, hogy fenntartsa kezdeményező szerepét a fronton. Erre szolgáltak a háborúba belépő észak-koreai katonák is.

William Alberque, a NATO Stratégiai, Technológiai és Fegyverzetellenőrzési Főosztályának korábbi igazgatója úgy látja, hogy az Egyesült Államok korábbi stratégiája csak biztonságot adott Moszkvának.

Azzal, hogy Ukrajnát elláttuk ATACMS-rendszerekkel, de nem engedtük, hogy orosz területeket támadjon vele, lényegében azt üzentük Oroszországnak, hogy biztonságban van

– fogalmazott Alberque, hozzátéve: ennek az lett a következménye, hogy az oroszok bárkit megölhettek Ukrajnában, azonban az ukránok nem vághattak vissza az őket támadó katonáknak. A szakember úgy látja,

Véleménye szerint ezek a fenyegetések arra elégnek bizonyultak, hogy a Nyugat ne biztosítsa Ukrajnának a védelméhez szükséges forrásokat. A szakember úgy látja, hogy viszonylag kicsi annak a kockázata, hogy Oroszország olyat tegyen, amely az Egyesült Államok vagy a NATO beavatkozását váltja ki.

(Borítókép: Egy ukrán katona a Donyeck régióban Ukrajnában 2024. november 29-én. Fotó: Oleg Petrasiuk / Press Service of the 24th King Danylo Separate Mechanized Brigade of the Ukrainian Armed Forces / Handout / Reuters)