Az orosz média szerint Románia felébredt és beintett Ukrajnának

A romániai választások következő szakasza (a múlt hétvégén tartották a parlamenti választásokat, egy hete pedig az elnökválasztás első fordulóját) kellemetlen meglepetés volt Európa számára, de nem csak neki – írja cikkében Pjotr Akopov, a RIA Novosztyi újságírója.

A cikk szerint, bár a 20 milliós ország inkább Európa legszegényebb országai közé tartozik, jelentősége most sokkal nagyobb, mint az EU gazdaságában betöltött súlya, mivel Romániának van a leghosszabb határa Ukrajnával.

A Nyugatnak tehát nagy tervei vannak Romániával: és most a földrajz számít. Az Ukrajnába irányuló katonai szállítások és az ukrán export biztosítása, nem is beszélve Románia fontosságáról arra az esetre, ha a Nyugat számára a legrosszabb forgatókönyv valósulna meg: Ukrajna elveszítené a Fekete-tengerhez való hozzáférését

– vázolta fel a cikk szerzője, hozzátéve, hogy a Nyugat nem engedheti meg magának, hogy Románia „gyenge láncszem” legyen „az Oroszországgal szemben felépített gáton”.

Románia, a hálátlan testvér

Pjotr Akopov ezt követően azt hozta fel Romániával szemben, hogy az elfelejtette, hogy Oroszország balkáni háborúi hozták el számára az oszmánok alóli felszabadulást. Szerinte ennek ellenére az ország a NATO-hoz való 2004-es csatlakozásuk előtt és azt követően is egyike volt azoknak, akik Oroszországhoz a legnegatívabban viszonyultak. Ráadásul még az ortodoxia sem garantálta a Moszkva felé való orientációt, így Románia Moszkva helyett mindig „Oroszország ellenfeleihez” csatlakozott. Bukarest Párizs vagy a németek felé orientálódott, amíg a második világháború végén aztán „Moszkva keze alá nem került”.

A cikk Románia második világháborút követő tevékenységére is kitért. Mint írják, „a szocialista táborban hamarosan Románia lett a legfüggetlenebb testvér, mivel Nicolae Ceausescu külpolitikája élesen kiemelkedett a Varsói Szerződés országainak általános irányvonalából”. Akopov szerint ennek ellenére azonban Moszkva mégis megtűrte Romániát, mert nem akarta gyengíteni a Varsói Blokk egységét Európában.

Miért fontos ez ma? Mert most az Európai Unió és a NATO szembesül Románia függetlenségi igényével, és nem biztos, hogy olyan toleránsak lesznek, mint Brezsnyev volt

– írja a cikk, utalva ezzel a román elnökválasztás első fordulójának eredményére.

Calin Georgescu – mindenki meglepetésére – a szavazatok kevesebb mint negyedével (22 százalék) nyerte meg a romániai elnökválasztás első fordulóját. A lap szerint Georgescu nacionalista, tradicionalista, euroszkeptikus, részben pedig globalizációellenes, így azonnal oroszbarát politikusnak bélyegezték, holott ennek semmi alapja nem volt. A szélsőséges politikus sikere mögött szerintük az állhat, hogy az emberek a két nagy kormánypárt unalmas politikusai elleni tiltakozásból egy rendszerellenes politikusra szavaztak.

Ők a korszellemnek megfelelően szabványosan nyugatbarátok és oroszellenesek, míg Georgescu a román nemzeti érdekekről beszél, és nem hajlandó kemény konfrontációs vonalat követni Oroszországgal Ukrajna ügyében

– hangsúlyozta Akopov.

Érdekes következtetést vontak le

Végezetül arról írt, hogy bár Románia nem elnöki köztársaság, az államfő jogköre mégis meglehetősen nagy, így ha Georgescu megnyeri a választást,

az újabb tünete lesz annak, hogy Kelet-Európa egyes részein elégedetlenek az Oroszországgal való határozatlan konfrontáció irányával

– írja Akopov, aki felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia már most is ragaszkodik ahhoz, hogy a Nyugat megegyezzen Moszkvával, Románia személyében pedig egy harmadik ország csatlakozhat hozzájuk.

Mint fogalmazott, Georgescunak még meg kell nyernie a választásokat, de a vasárnap tartott parlamenti választások alapján ítélve van esélye a győzelemre. A parlamenti választásokon ugyanis a jobboldal (euroszkeptikusok és nacionalisták) háromszoros támogatottságnövekedést mutatott, együttesen a szavazatok több mint egyharmadát szerezték meg. Úgy látják, a kormánypártok ilyen alacsony eredményei azt mutatják, hogy nem tudják mozgósítani a támogatóikat, ezért a második fordulóban Georgescu lehet a győztes.

A románok felébredtek – és az emberek egyértelműen elégedetlenek az Európa-barát elitek uralmának eredményeivel. És minél inkább felpumpálják Európát oroszellenes érzelmekkel, annál inkább hajlamosak lesznek a románok arra, hogy megpróbáljanak közös nevezőt találni Oroszországgal. Mert nem fognak harcolni az »európai Ukrajnáért«, nem fognak meghalni érte a saját területükön, mert nem nagyon bíznak Ukrajna európai jövőjében

– olvasható a zárógondolatban.

Az ukrajnai háború fejleményeit szerdán is percről percre követjük ebben a cikkünkben. 

(Borítókép: Orosz katonák katonai kiképzésen vesznek részt Krasznodar régióban 2024. december 2-án. Fotó: Sergey Pivovarov / Reuters)