Emmanuel Macron: Bármennyire nem akarják, kitartok a mandátumom végéig

Este 8 órakor a nemzethez intézett beszédében Emmanuel Macron francia elnök köszönetet mondott az előző nap megbuktatott kormányfőnek eddigi munkájáért. Meglehetősen frusztrált hangulatú beszédének elején felidézte az EP-választásokat követően tartott nemzetgyűlési választásokat, annak eredményeit, és az ennek nyomán kialakult politikai patthelyzetet.

Mint mondta, ebben a nehéz helyzetben esett a választása Michel Barnier-re, aki veterán politikus, egykori brexittárgyaló, és úgy tűnt, megbirkózik a feladattal. Azonban a szélsőjobb és a baloldal együttes erővel megbuktatta.

„Ezek az erők nem akarnak építeni, csak rombolni, és egyetlen gondolat vezeti őket, hogy kierőszakolják az elnökválasztást. De az alkotmányhoz ragaszkodva mondhatom, hogy erre nem lesz alkalmuk” – tette hozzá a francia elnök. Majd határozottan kijelentette:

össze kell fognunk, és együtt kell dolgoznunk a problémák megoldásán, ehhez pedig élek az önöktől kapott és 2027-ig tartó államfői felhatalmazásommal.

Macron szavai szerint a legfontosabb most a jövő évi költségvetés elfogadása és a közszolgáltatások fenntartása az országban. Nem fog azonnal kinevezni új kormányfőt, de dolgozik rajta. Tervei szerint januárban elfogadható lesz az új költségvetés. Ezt követően részletezte, hogy milyen feladatokat kell megoldani a következő 30 hónapban, amíg kezében lesz az irányítás. Ezek megvalósításához pedig bízik abban, hogy a Nemzetgyűlés kompromisszumkész lesz, és abban is, hogy a franciák összefognak, és együtt leküzdik a problémákat.

De mi vezetett idáig?

Miután nyáron a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés megnyerte a franciaországi EP-választást, Emmanuel Macron előrehozott választásokat írt ki Franciaországban. Azonban az elnök stratégiája nem jött be, emiatt politikai patthelyzet alakult ki az országban. Ennek eredménye az lett, hogy a szeptemberben megválasztott miniszterelnököt, Michel Barnier-t december 4-én megbuktatta a Nemzetgyűlés. 

Így 1962 óta Barnier lett az első francia kormányfő, akit hivatali ideje előtt megbuktattak egy bizalmatlansági indítvánnyal.

Azt pedig azért terjesztették be, mert az  Új Népfront (NFP) és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) is arra hivatkozott, hogy a kormányfő az alkotmány 49.3-as pontját élesítve egyszerűen meg akarta kerülni a Nemzetgyűlést, hogy az országnak jövőre is legyen költségvetése.

Az elnökválasztáson Macronnal szemben több ízben is alulmaradt Le Pennek ugyanis eltökélt célja, hogy a következő elnökválasztáson vagy ő, vagy pedig pártja megszerezze az Élysée-palota kulcsát, aminek az egyik legkönnyebb módja az lenne, ha vagy kiharcolná Macron lemondását és ezzel az előrehozott elnökválasztást, vagy pedig tovább erodálná a Macron által elfoglalt centrista–jobbközép bázis népszerűségét. Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy megbuktatta a Barnier-kormányt.

Közben délután Michel Barnier francia kormányfő hivatalosan is benyújtotta lemondását, amit Emmanuel Macron köztársasági elnök elfogadott. Az új kormány kinevezéséig Michel Barnier és kabinetje ügyvezetőként viszi az ügyeket. Ugyancsak délután Macron elnök találkozott szövetségeseivel, és a parlamenti vezetőkkel is konzultált az új kormányfő kinevezéséről.

Nemcsak a francia belpolitika, hanem a gazdaság is bajban van

A ludovika.hu-n megjelent elemzésében Csepeli Réka, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója azt írta, hogy Franciaországban a jelenleg legnagyobb gondot a hatalmas államadóság fokozatos törlesztése, illetve az ország gazdasági helyzetének helyreállítása jelenti. Ennek két kulcsa pedig a társadalombiztosítás költségvetésének és a nyugdíjrendszernek a reformja.

A legsürgetőbb most a 2025-ös költségvetés megszavazása. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor létezik egy törvény, amely szerint az előző évi költségvetést újra be lehet mutatni a Nemzetgyűlésnek, azonban ez voltaképpen annyit jelentene, hogy elismerik a hatalmas államháztartási hiányt (a GDP 6,5 százaléka), ami még jobban leértékeli az országot. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az alkotmány értelmében a köztársasági elnök nem oszlathatja fel újra a Nemzetgyűlést jövő év júliusa előtt. Ez akkor sem történhet meg, ha esetleg időközben mégis lemondásra kényszerülne, hiszen utódjának is be kell tartania az ötödik köztársaság alkotmányának ezen szabályát.

A francia gazdasági helyzet most kétségtelenül kritikus, hiszen az elmúlt két évben Franciaország volt az eurózóna egyetlen állama, ahol nőtt a deficit.

(anno a görög adóság „csak” 350 milliárd euró volt). Jelenleg ennek törlesztése évi 60 milliárd eurót emészt fel, ami jövőre 75 milliárd lesz. 5 évre vetítve Franciaországnak 300 milliárd eurót kell visszafizetnie, ami annyit jelent, hogy mást sem csinál, csak folyamatosan igyekszik rendezni a tartozását. Az egyetlen megoldás a közkiadások radikális csökkentése lenne – azaz pontosan azok a rendelkezések, amelyeket a leváltott Barnier-kormány indítványozott és bevezetett volna, ha meg nem buktatják.

(Borítókép:  Emmanuel Macron francia elnök televíziós beszédet mond, miután Michel Barnier miniszterelnök kormánya megbukott a parlamentben tartott bizalmatlansági szavazáson, Párizsban 2024. december 5-én. Fotó: Christian Hartmann / Reuters)