Nem jött be Macron nagy politikai trükkje, elnöki székébe kerülhet a kormányválság

December 4-én szerdán tartottak bizalmatlansági szavazást Michel Barnier francia miniszterelnök kormányáról. Az indítványt – 4 órás vitát követően – az 537 képviselőből 331-en elfogadták.

Ez az eredmény pedig azt jelentette, hogy Michel Barnier lett 1962 óta az első francia miniszterelnök, akit hivatali ideje előtt megbuktatnak egy bizalmatlansági indítvánnyal, ráadásul az ötödik francia köztársaság legrövidebb ideig szolgáló kormányfője, mivel mindössze 90 nappal ezelőtt nevezték ki.

A bizalmatlansági indítványt benyújtó Új Népfront (NFP) és a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés (RN) is arra hivatkozott, hogy a miniszterelnök a parlamentet kihagyva próbálta meg elfogadtatni a 2025-ös költségvetést, amikor az alkotmány 49.3-as pontját élesítve egyszerűen meg akarta kerülni a Nemzetgyűlést, hogy az országnak jövőre is legyen költségvetése.

Michael Barnier várhatóan ma 10 órakor fog bemenni az Élysée-palotába, hogy benyújtsa lemondását Emmanuel Macron elnöknek, aki bejelentette, hogy este 19 órakor beszédet mond a tévében a kialakult helyzetről.

Hogy jutott Franciaország idáig?

A politikai káosz miatt egyre több politikus követeli Emmanuel Macron lemondását, akinek mandátuma 2027-ig tart. Az elnök saját magát keverte ebbe a helyzetbe, amikor a nyári EP-választáson pártja rossz teljesítménye miatt úgy döntött, hogy előrehozott választásokat ír ki. A stratégiájának hátterében az állt, hogy szerette volna, ha a mérsékelt szocialistákkal egy mérsékelt centrumot hoz létre, a radikalizmusokat kitolva a két szélre.

Az előrehozott választások első fordulójában a radikális RN hatalmas győzelmet aratott, a francia választások sajátosságai miatt azonban a Macront támogató centrista, liberális és jobbközép pártokat összefogó Ensemble-nek és a zöldeken keresztül a szocdemekig terjedő NFP-nek lehetősége volt összefogniuk, hogy visszaszorítsák Marine Le Pen pártjának előretörését és összesen 221 körzetben léptek vissza az első fordulóban a harmadik helyen továbbjutó összbaloldaliak vagy centristák egymás javára, bízva abban, hogy szavazóik is követik majd pártjaik utasítását és leszavaznak a lepenista jelöltek ellen. Ez a húzás bejött, aminek eredménye az lett, hogy a legnagyobb parlamenti párt az Új Népfront lett (NFP).

Az NFP viszont önmagában nem tudott kormányt alakítani, ugyanis ahhoz 289 mandátumot kellett volna összeszedniük, viszont csak 182-t szereztek. Macron még a választás első fordulója előtt azt mondta, hogy az NFP még a szélsőjobboldalnál is veszélyesebb, éppen ezért ki is zárta, hogy felkérje a baloldali pártot a kormányalakításra, így egy politikai patthelyzet alakult ki.

Macron végül a parlament negyedik legnagyobb pártjának, a mindössze 47 mandátummal rendelkező Les Républicains-nak a vezetőjét, Michel Barniert nevezte ki miniszterelnöknek – igaz, hónapokig húzta a kinevezést, mert nem akarta elfogadni vereségét –, aki ellen a baloldal már első hivatali napján bizalmatlansági szavazást akart indítani. Mint most már tudjuk, a miniszterelnök végül nem bukott meg első napján, de az évet így sem húzta ki.

„Macron hiúsága miatt feláldozza Franciaország jövőjét”

Az RN célja azonban nem Michel Barnier megbuktatása volt, ugyanis Marine Le Pen az elnök eltávolítására pályázik, ahogy erre utalt a tegnapi bizalmatlansági szavazás előtti beszédében is.

Emmanuel Macron az elmúlt hét évben megtámadta a nemzet alapjait. Hiúsága miatt feláldozza Franciaország jövőjét

– mondta Le Pen, aki szerint Emmanuel Macronnak le kell mondania.

A baloldali Mathilde Panot is úgy értékelte a helyzetet, hogy a szavazás nemcsak a miniszterelnököt buktatta meg, de az elnök összes politika irányelvének vereségét is jelentette.

A holtpontról való elmozdulás érdekében felkérjük Emmanuel Macront, hogy távozzon

– mondta a szavazás után újságíróknak, de sok más francia politikus is hasonlóan vélekedett.

Emmanuel Macron ma este beszédet mond, azonban a hírek szerint nem a lemondását fogja bejelenteni, hanem már az új miniszterelnök kinevezésén gondolkodik. Segolene Royal, aki korábban környezetvédelmi és energiaügyi miniszter is volt, már be is jelentkezett Macronnál azzal, hogy ő az elnök „rendelkezésére áll”.

Természetesen az elnök ellenzékének tetszését nem nyerte el a bejelentés. A baloldali Manuel Bompard ma reggel egy interjúban elmondta, hogy az elnök távozása az egyetlen megoldás a stabilitás helyreállítására, mivel a parlament összetétele és a kompromisszumképtelenség miatt esélytelen, hogy a mostani helyzet stabilizálódjon.

A macronisták elveszítették az európai választásokat. Elbukták a törvényhozási választásokat. És mégis, Emmanuel Macron azt fontolgatja, hogy ismét kinevez egy macronistát. Van probléma

– fogalmazott a baloldali politikus.

Összeomlik az európai gazdaság?

Franciaország az Európai Unió második legnagyobb gazdasága, így kormányozhatatlanná válása komoly gazdasági problémákat eredményezhet a teljes kontinensen, különösen, ha hozzávesszük, hogy az EU legnagyobb gazdasága, Németország sincsen a legjobb formájában.

A válság hatására a befektetők Franciaországot ugyanolyan kockázatos befektetésnek ítélték meg, mint Görögországot, mert már hetek óta aggódtak amiatt, hogy a politikai válság pénzügyi válsággá fajulhat, ha a törvényhozók nem tudnak egyetérteni Michel Barnier régimódi megszorító intézkedéseivel.

A tegnapi szavazás ellenére mind az euró, mind a francia államkötvény határidős árfolyama viszonylag stabil maradt, pedig a befektetők további politikai instabilitásra készülnek, ugyanis Franciaországban legalább júliusig nem tarthatnak parlamenti választást, így addig biztosan marad a patthelyzet.

A francia kormány összeomlott. Alacsonyabbnak kellene lennie az euró jegyzésének

– értetlenkedett a helyzeten Mathieu Savary, a BCA vezető stratégája.

Arra a kérdésre, hogy az Európai Központi Bank segítséget nyújt-e Franciaországnak abban az esetben, ha a piaci turbulenciák felerősödnének, a jegybank elnöke, Christine Lagarde csak annyit mondott, hogy a pénzügyi stabilitás lényeges tényező az árstabilitás szempontjából. 

(Borítókép: Emmanuel Macron 2024. május 6-án. Fotó: Kiran Ridley / Getty Images)