Orosz befolyásolás miatt törölték a román elnökválasztás eredményét, de külföldön már tart a második fordulós voksolás

A Román Alkotmánybíróság döntése azután született, hogy Klaus Iohannis elnök nyilvánosságra hozta azokat a titkosszolgálati dokumentumokat, amelyek szerint Oroszország állt a szélsőjobboldali jelölt, Calin Georgescu népszerűsítését célzó kampány mögött − írja a Sky News.

A romániai Digi24 hírtelevízió forrásai szerint a civil társadalomtól, az akadémiai szférából, de politikusoktól is rengeteg kérelem érkezett az alkotmánybírósághoz, s ezek alapján döntöttek a bírák, miután az elnök feloldotta a választásokba való orosz beavatkozásra utaló titkosszolgálati információk titkosítását. 

A romániai elnökválasztás első fordulójában teljesen borult a papírforma. A közvélemény-kutatások adatai, valamint a román mainstream sajtó egyöntetű véleménye az volt, hogy a választást vélhetően Marcel Ciolacu fogja megnyerni. Azonban a jelenleg regnáló miniszterelnök még a második fordulóba sem jutott tovább, az elnökválasztás első fordulóját a függetlenként induló szélsőjobboldali Calin Georgescu nyerte meg, a második helyre pedig a liberális Elena Lasconi futott be, aki a Mentsétek meg Romániát Szövetség párt képviselője. Ők ketten mérkőztek (volna) meg a most vasárnapi második fordulóban. 

A román hatóságok részleteket hoztak nyilvánosságra arról, hogy a jelek szerint a TikTok közösségi médiaplatform segítségével és kibertámadások sorozatával próbáltak beavatkozni az ország elnökválasztásába − közölte a BBC. A román belföldi hírszerző szolgálat szerint vannak arra utaló jelek, hogy az akciót „egy államilag támogatott szereplő koordinálta”. A román hírszerzés szerint hirtelen és meglepő népszerűség-növekedése egy „jól szervezett” „gerillakampánynak” köszönhető a közösségi médiában, ami azonos üzeneteket osztott meg, és befolyásos személyek profilját használta fel. A kampányt „külső helyszínekről” folytatták, hogy megkerüljék az ellenőrzéseket. A BBC arra utal, hogy egy külön hírszerzési értékelés szerint Moszkva „ellenséges államként” azonosította Romániát, és az általa „agresszív hibrid akcióknak” nevezett kiemelt célpontnak tekinti.

Az első forduló győztese kivár, Lasconi már megszólalt

Lasconi első nyilatkozatában azt mondta, hogy a román államnak nem sikerült megvédeni a demokráciát. 

„Elítélem azt, ami ma történt, szerintem tönkretették mindazt, amit az elmúlt 35 évben megvalósítottunk […] Az alkotmánybíróság döntése törvénytelen és erkölcstelen, tönkreteszi a demokrácia lényegét, a szavazást” – reagált Elena Lasconi péntek délután, miután az alkotmánybírák érvénytelenítették az államfőválasztás első fordulójának eredményeit.

Emanuel Ungureanu, az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője pénteken azt mondta, hogy az alkotmánybíróság döntése az elnökválasztás törléséről „törvénytelen”, és hogy a döntés „hat hónapon belül a harmadik államcsíny” a testület részéről.

Calin Georgescu ma este nyilatkozik a sajtónak, közölte a választások első fordulóját megnyerő jelölt sajtóirodája.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök, volt államfőjelölt is nyilatkozatot tett közzé a közösségi oldalán az alkotmánybíróság döntését követően. Mint írta, a taláros testület a helyes döntést hozta meg azzal, hogy eltörölte az elnökválasztást. Kifejtette: ez az egyetlen helyes megoldás, miután feloldották a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) üléséről készült dokumentumok titkosítását, és kiderült, hogy Oroszország beavatkozott a választások menetébe. Kijelentette: az elnökválasztást meg kell ismételni.

Az RMDSZ nem kommentálja az alkotmánybíróság döntését az államelnök-választások első fordulójának érvénytelenítéséről, ám elfogadja azt – közölte Csoma Botond. Az RMDSZ szóvivője hozzátette, az alkotmánybíróság indoklását a pénteki döntésről még vizsgálják.

A Reuters közlése szerint az Európai Unió időközben felszólította a TikTokot, hogy őrizzék meg a román elnökválasztással kapcsolatos adatokat. A hírügynökség megjegyzi, hogy az uniós tisztviselők az EU széles körű, digitális szolgáltatási törvénye alapján adta ki a „visszatartási parancsot”, amely szabályozza a világ legnagyobb médiavállalatainak működését Európában.

A G4Media román hírportál arról ír, hogy amennyiben új időpontot írnak ki a választásokra, arra nem kerülhet sor 75 napnál hosszabb idő múlva, így nagy valószínűséggel 2025 márciusában lenne esedékes.

Mi van most, és mi várható? 

Puskás Bálint egykori alkotmánybíró a Maszol.ro hírportálnak azt mondta, hogy szerinte az egész folyamatot újra kell kezdeni: ismét jelentkezniük kell azoknak, akik indulni kívánnak. Mint mondta, a törvény szerint az alkotmánybíróság döntése után számított két hétre, vasárnap rendezhetik meg legkorábban az új választást. Hozzátette: szinte biztos, hogy kizárják Calin Georgescut a választási folyamatból. 

Az alkotmánybíróság döntésének időpontjában a külföldi szavazókörökben már javában zajlott a választás második fordulója, amely helyi idő szerint péntek reggel kezdődött. A döntés bejelentéséig már több mint 37 ezren járultak urnákhoz, és már több mint 3000 levélszavazat is beérkezett. Az erdélyi magyar nyelvű Krónika arról ír, hogy az alkotmánybíróság döntése után sem állt le a szavazás a diaszpórában kialakított szavazókörökben, 16 órára már meghaladta a 40 ezret a voksolók száma. A G4media portál értesülései szerint a szavazókörök elnökei hivatalos megerősítést várnak a választások leállításáról. 

Az alkotmánybíróság döntésének másik fontos vetülete, hogy 

Egyes feltételezések szerint törvénnyel hosszabbíthatják meg Iohannis mandátumát, más feltételezések szerint a második legfontosabb állami tisztség betöltője, vagyis a szenátus elnöke lesz az ügyvivő államfő. 

(Borítókép: Bukarest 2024. december 5-én. Fotó:  Andrei Pungovschi  / Getty Images)