Kiderült, hogyan tervelték ki a szíriai lázadók Bassár el-Aszad elűzését

A tizenhárom éve tartó polgárháború után a szíriai ellenzéki milíciák megérezték a lehetőséget, hogy meglazítsák Bassár el-Aszad elnök hatalmát.

és úgy érezték, hogy megkapták a török fél hallgatólagos jóváhagyását – mondta két, a terveket ismerő forrás a Reutersnek.

Az alig két hete indított hadműveletnek az eredeti célja Szíria második legnagyobb városának, Aleppónak az elfoglalása volt, de a gyors siker mindenkit meglepett. Aleppó bevétele után a lázadók Damaszkusz felé vették az irányt, a szír fővárost egy hét alatt érték el, és véget vetettek Bassár el-Aszad 24 éve tartó uralmának.

A törökök eddig ellenezték ezeket az akciókat, most meggondolhatták magukat 

A villámgyors előrenyomulás az Aszaddal szemben álló erők számára szinte tökéletes csillagálláson alapult: az elnök hadserege demoralizált és kimerült volt; fő szövetségesei, Irán és a libanoni Hezbollah súlyosan meggyengültek az Izraellel való konfliktus miatt;

A lázadók semmiképpen sem mehettek volna tovább anélkül, hogy előbb ne értesítették volna Törökországot, amely a háború kezdete óta a szíriai ellenzék egyik fő támogatója – nyilatkozták a források, a térségben dolgozó diplomaták és a szíriai ellenzék egyik tagja.

Mint írták, Törökország csapatokat állomásoztat Szíria északnyugati részén, és támogatásokat nyújt a lázadásokban részt vevők egy részének, köztük a Szíriai Nemzeti Hadseregnek (SNA), annak ellenére, hogy a szövetség fő frakciójának tartott Hayat Tahrir al-Shamot (HTS) terrorcsoportnak tekintik. A napokban sikerrel befejeződött támadás ötlete állítólag Ahmed al-Sharaa – közismertebb nevén Abu Mohammed al-Dzsolani – fejéből pattant ki.

Dzsolanit az al-Kaidához fűződő kapcsolatai miatt az Egyesült Államok, az Európa Unió, köztük Törökországgal terroristaként tartják nyilván. Az elmúlt években azonban a korábban Nuszra Front néven elhíresült HTS igyekezett finomítani az arculatán, miközben kvázi államot működtetett Idlíb területén.

A lázadók az év elején érzékelték, hogy Ankara álláspontja szigorodott Bassár el-Aszaddal szemben, azonban politikai úton próbálták rendezni a dolgokat. Erdogan ebbéli közeledését a lázadó csoportok elutasították, majd megmutatták a törököknek a pontos részleteit a tervnek, miután úgy érezték, Ankara kísérletei kudarcot vallottak Aszaddal szemben.

Ellentétes vélemények

A külföldön is elismert szíriai ellenzéki vezető, Hadi al-Bahra korábban úgy nyilatkozott, hogy a HTS és az SNA részben közösen tervelték ki a támadást, és megállapodtak, hogy nem ütköznek egymással az akció sikeressége érdekében.

Hozzátette, a török hadsereg tudta és látta, hogy mit terveznek, miről beszélnek. Erre erősített rá Hakan Fidan török külügyminiszter is, aki úgy nyilatkozott, hogy hiába próbálták elérni Aszadot, próbálkozásaik nem jártak sikerrel, közben azonban látták, hogy „valami készül”. Neki azonban már ellentmondott Nuh Yilmaz külügyminiszter-helyettes, aki Bahreinben, egy közel-keleti ügyekkel foglalkozó konferencián arról beszélt, hogy nem Ankara állt az offenzíva mögött, ők ilyenre nem adtak engedélyt.

A Reuters próbálta elérni a török kül- és védelmi minisztériumot, azonban nem kaptak választ az aleppói hadművelettel kapcsolatos kérdéseikre. Egy meg nem nevezett török tisztviselő azonban nyilatkozott, ő azt állította, hogy „a HTS nem kap tőlünk parancsokat, és nem is egyezteti velünk a műveleteit”. A tisztviselő szerint ezért nem lenne helyes azt állítani, hogy az aleppói művelet Törökország jóváhagyásával történt.

Mint azt megírtuk, vasárnap elhagyta Damaszkuszt Bassár el-Aszad szíriai elnök, és Oroszországba menekült, miután a lázadók villámoffenzívája megbuktatta. Az elnök bukását vezető lapok és politikusok is üdvözölték, Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője például úgy nyilatkozott, hogy „a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette diktatúra vége pozitív és régóta várt fejlemény”.

(Borítókép: Lázadók Szíriában 2024. december 7-én. Fotó: Mahmoud Hasano / Reuters)