Szakértő az Indexnek: Szíria egy nagyobb sakkjátszma része, az egész világ megérezheti, ami jön

Eszkalálódott a helyzet Szíriában, miután vasárnapra bebizonyosodott, hogy elhagyta Damaszkuszt és ismeretlen helyre távozott Bassár el-Aszad szíriai elnök. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a lázadók üdvözölték, hogy „Aszad, a zsarnok elmenekült”. Az izraeli hadsereg az elnök kormányának bukását követő reggelen harckocsikat és gyalogos erőket vezényelt a Golán-fennsíkon a demilitarizált ütközőzónába, azonban ígérete szerint az eseményekbe nem avatkozik be.

Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az Indexnek elmondta: mindenki attól tart, hogy egy radikális fordulat következik be Szíriában, ami szerinte egyáltalán nem zárható ki. 

Tulajdonképpen maga a rezsim szétesett, Aszad hadseregének tagjai több ezren tartanak Irakba menedékjogot kérni. A Hajat Tahrír as-Sám – az egyik forradalmi csoport vagy felkelőcsoport – meg a szíriai nemzeti hadsereg egységei behatoltak Damaszkuszba, az összes nagyobb szíriai várost elfoglalták. Az államrendszer teljesen összeomlott. Most mindenki azt várja, hogy mi fog következni

– foglalta össze a helyzetet a szakértő. 

Senki sem avatkozott be, újabb polgárháború jöhet? 

A kutató kiemelte, hogy a nagyobb országok, mint például Oroszország és az Egyesült Államok sem avatkozott be a történésekbe. „Az arab országok sem küldtek semmilyen katonai erőt a térségbe, valamint az irániak is elég hamar megadták magukat. Összességében azt látni, hogy nem nagyon akar senki beavatkozni ebbe” – tette hozzá.

Kitért arra is: „Terjengenek az interneten a videók és képek, hogy hatalmas konvojban mennek vissza a szíriaiak az országukba Törökországból. Várhatóan nagyon sokan vissza is fognak települni, de ezt még nem szabad elkiabálni, ugyanis a Tahrír as-Sám egy olyan csoport, ami az Al-Kaidából eredezteti magát, és nem lehet tudni, hogy például hogyan fog viszonyulni a kisebbségekhez, valamint azokhoz, akik ilyen világi rendszert szeretnének.” 

Megvan az esélye annak, hogy megint lesz egy nagyobb összetűzés, egy polgárháború az országban

– emelte ki Tárik Meszár.

Az Indexnek nyilatkozva a szakértő kitért arra is, hogy az izraeli kabinet összeült néhány nappal ezelőtt, és jelenleg is tanácskoznak, ugyanis nem tudják, hogy mitévők legyenek. Hiszen fennáll a veszélye, hogy az Aszad-rezsimnek a még megmaradt bázisait, ahol rengeteg fegyver van, le kellene bombázni, nehogy a Tahrír as-Sám lázadóinak a kezébe jusson, ugyanis ez szintén problémát okozhat.

Mindenki kivár, de nagyon tartanak attól, hogy iszlamista rendszer lesz Szíriában, ami nagy gondokat okozhat még a Nyugat számára

– fogalmazott a szakértő. 

Emlékeztetett: Donald Trump nemrég kijelentette, hogy ez nem Amerika problémája, ők ebbe nem akarnak beleavatkozni, azonban a kutató szerint nem biztos, hogy így is lesz, csak most ez a hozzáállásuk az amerikaiaknak. 

Hozzátette, hogy az oroszokat leköti az ukrajnai háború, ezért ők most emiatt sem akartak jobban beavatkozni. „Iránnak is megvannak a maga problémái. A külső hatalmaknak később lehet beleszólása, de most nagyon-nagyon kihátráltak az egész mögül, és várják, hogy mi fog történni Szíriában“ – világított rá. 

Törökország szerepe kulcsfontosságú

A kutató szerint Törökországnak nagyon jól jött ez az egész helyzet. Elmondta, hogy most hivatalosan mintegy 3,1 millió szíriai menekült Törökországba, a törökök pedig szeretnék őket visszaküldeni.

Ez egyértelműen Törökországnak is az érdeke volt. Tegyük hozzá, Izraelnek sem jött rosszul, egyrészt, mert az Aszadot támogató iráni milíciák most visszaszorultak az országba és az ő állásaikat is szétverték. Oroszország ennek köszönhetően most talán hátrébb vonulhat egy kicsit, és még jobban foglalkozhat Ukrajnával, de aki tényleg jól járt ezzel, az mindenképpen Törökország, mivel most azt reméli, hogy vissza tudja a szíriaiakat tolni Szíriába

– értékelt Tárik Meszár. 

Hozzátette, hogy Ukrajnának is jól jött Aszad bukása, hiszen egyes feltételezések szerint ők is képeztek ki iszlamistákat pont azért, hogy még nagyobb kárt tegyenek Oroszország közel-keleti projektjeiben. „Megvan az esélye a radikális fordulatnak, azaz hogy egy picit iszlamista alapú rendszer alakulhat ki, de emiatt kialakulhat ebből egy polgárháborús szituáció is” – mondta.

Bajban lehet a teljes Közel-Kelet?

Megjegyezte továbbá: az események hatása nem áll meg Szíria határainál, ugyanis a Közel-Kelet jelenlegi politikai dinamikájában az izraeli–iráni konfliktus, a libanoni helyzet, valamint a török ambíciók mind egy nagyobb kép részei. Az elemző szerint a szíriai események csupán egy állomását jelentik annak a folyamatnak, amely átrajzolhatja a térség geopolitikai térképét. 

Leszögezte: 

Az ország lakossága számára az elkövetkező hetek és hónapok döntő jelentőségűek lesznek, miközben a világ vezetői továbbra is a háttérből figyelik az eseményeket, és várják, hogy a sakkjátszma következő lépését ki teszi meg.

Az oroszokat nagyon leköti Ukrajna, tehát ők most emiatt sem akartak jobban belemenni ebbe a konfliktusba. Iránnak is megvannak a maga problémái. A külső hatalmaknak később lehet beleszólása, de most nagyon-nagyon kihátráltak az egész mögül, és várják, hogy mi fog történni Szíriában – zárta gondolatait a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. 

Ez a szerkesztőségi tartalom a Régens Informatikai Zrt támogatásával jött létre. A cikkhez az Alrite beszédfelismerő programot használtuk. 

(Borítókép: Emberek ünnepelnek 2024. december 8-án Damaszkuszban, Szíriában. Fotó: Ali Haj Suleiman / Getty Images)